Fitoterápia

Prosztatabántalmak 2. rész


Előző számunkban jeleztük, hogy a bántalmak nagy része a dülmirigy (prosztata) jóindulatú megnagyobbodásnak (hiperplázia) tulajdonítható. Lényege, hogy a szövetek (sejtek, simaizomsejtek, kiválasztó mirigyek sejtjei) számának gyarapodása okozza a prosztata túltengését. A régebben használt hipertrófia azt jelentené, hogy a túltengést nem a szövetelemek számának gyarapodása okozza, hanem egyes sejttípusok megnagyobbodása. Az adenopátia kifejezés is szerepelt régebbi szövegekben, ami arra utalna, hogy a mirigyek hámjából kiinduló jóindulatú burjánzás okozná a megnagyobbodást.

 

A prosztata megnövekedése tehát újabb sejtek számának képződésére vezethető vissza. Ezt a kórfolyamatot igyekszünk késleltetni, lassítani, mert ezáltal a panaszok lényegesen enyhébbek. Minél lassúbb az új szövetelemek képződése, annál inkább csökkennek a tünetek.

 

Az elérhető panaszmentes vagy panaszszegény állapot hosszabb kezelés során következhet be. A fitoterapeutikum adagolása nem szakítható meg. Jól értékelhető javulás az esetek nagy részében csak 6 hónapig vagy akár egy évig tartó adagolása után mérhető, de a beteg jóval hamarabb észlelheti a bántalom csökkenését, általános állapotának, életminőségének javulását.

 

Ez a helyzet az elmúlt hónapi számban ismertetett Hypoxis rooperi esetében és a továbbiakban szereplő fitoterápiás lehetőségeknél is.

 

Kisvirágú füzike

Maria Treben hívta fel a figyelmet könyveiben erre a növényre. Előnyei közé tartozik, hogy könnyen hozzáférhető és a szitoszterin egyes származékai vízben elég jól oldódnak, ezért gyógyteaként is adagolható.

 

A kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum) 1 méternyi magasságot elérő évelő növény, vékony szárán a virágok hosszú nyelűek, a 4 sziromlevél halványpiros, rózsaszínű, hossza nem éri el az 1 cm-t. Tömegesen is megjelenik mocsaras helyeken, árkokban, üde réteken. Keskeny, hosszú termései csúcsukon szétnyílnak, repítőszőrös magjait a szél messzire eljuttatja.

Keskenylevelű füzike

 

Az Epilobium nemzetség közel tucatnyi képviselője között sok a hasonló jelleg, első rátekintésre nehéz megkülönböztetni az egyes fajokat, főleg azért, mert gyakoriak az átmeneti alakú hibridek. Ennek a körülménynek nincs különösebb jelentősége gyűjtéskor; szitoszterin és ennek származékai hasonló arányban vannak jelen szinte mindegyik füzikefajnál.

 

Az adagolásra forrázatként javasolt átlag 4,5 gramm szárított, morzsolt levél. A tűzhely közelében tartható még kb. 5 percig úgy, hogy az 1,5 deciliternyi kivonó folyadék (ivóvíz) ne forrjon fel. Ezt a víztérfogatot kb. 1-2 teáskanálnyi növényre számítjuk, a napi ajánlott adagot 3-4 részre osztva fogyasztjuk el, napközben ismételten, tehát hidegen vagy langyosan is.

 

A táplálékban változó mennyiségű szitoszterin található, a szervezetbe vitt mennyiség naponta 0,1 és 0,5 gramm. Növényi gyógytea esetében a bevitt szitoszterinmennyiség ennek többszöröse. Az is lényeges előny az élelmiszerekkel szemben, hogy az adagolás rendszeres, folyamatos, nem függ a táplálék jellegétől.

 

Jól megkülönböztethetők a füzikefajok, illetőleg hibridek a derécétől, amelyet keskenylevelű füzikének is neveznek (Epilobium angustifolium). Ma használt neve inkább Chamaenerion angustifolium. Erdei derécének is nevezik. Utóbbi név nem egészen fedi a valóságot, mert nagy tömegben az erdőn kívül terjed el, főleg tarvágások helyén, erdőtüzek után, szálanként erdei tisztásokon. Messziről felismerhető. Eléri a 150-200 cm-nyi magasságot. Mészkerülő növény és - ahogyan az előfordulás alapján is láthatjuk - sok napfényt igényel.

 

Más földrészeken is terem, többfelé étkezési teaként fogyasztják. Gyógytea készítésére 1,5-2 kávéskanálnyi szárított, összemorzsolt levelet használhatunk forrázatként egy csésze vízre számítva. Hatóanyagai hasonlóak, mint az Epilobium fajok esetében.

 

Az önoterin gyulladáscsökkentő hatása is számottevő és kiegészíti a kisvirágú füzike hasonló tulajdonságát.

 

Nagycsalán

A nagycsalán (Urtica dioica) gyöktörzsét és a belőle fejlődött gyökereket használják a prosztata jóindulatú túltengésének első két szakaszában, továbbá gyulladásos kórfolyamataiban is (prostatis). A nagycsalán emberi települések közelében, erdők szélén, gyomtársulásokban közönséges, nitrogénkedvelő, jelző növény. A fő hatóanyag szintén a béta-szitoszterol, továbbá a 7-alfa- és 7-béta-hidroxiszitoszterol, valamint egyéb, vízben is oldódó származékok, a hatásos anyagok egy része viszont csak poláros oldószerekkel vonható ki, a száraz kivonatot (extractum siccum) általában kapszulában forgalmazzák.

 

1 teáskanálnyi szárított és aprított földbeli részének ajánlott egyszeri adagja 1,5 g, a napi adag 4,5-6 gramm, főzetként. Hatóanyagban kifejezve 3x10 mag béta-szitoszterol. Társítják más növényi részekkel is.

 

Termesztés esetében a föld feletti részek szárát durvább textilrostok nyerésére dolgozzák fel. A zöld festékanyagot a levelekből vonják ki, teljesen ártalmatlan élelmiszer- és kozmetikai ipari színezék. A gyökeres gyöktörzseket az idős példányok kiásásakor értékesítik a felújítás során. 

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XIV. évfolyam 5. szám

Címkék: fitoterápia, kisvirágú füzike, nagycsalán, prosztata, prosztatabántalmak

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.