Fitoterápia

Prosztatabántalmak 4. rész


Afrikai szilvafa

Terméseinek mérete és alakja miatt afrikai cseresznyefa vagy afrikai meggyfa néven is említik. Tudományos neve Prunus africana vagy Pygeum africanum. Nem először hívjuk fel a figyelmet arra, hogy egyazon növényfaj tudományos neve eltérő lehet egyes szerzőknél, ami zavart kelthet tartalomjegyzékek vagy adattárak használata során. J. D. Hooker filius (1817-1911) fedezte fel a 20-30 méter magas fát, amelyet új nemzetség (genus) névvel látott el (Pygeum). Később Kalkmann megváltoztatta a növényrendszertani besorolást, és azóta hol az egyik, hol a másik néven (Prunus) szerepel.

 

A gyógyászatban a fa kérgéből készülő gyógyszergyári készítményeket földrészünkön a közelmúltig Franciaországban, Olaszországban, Svájcban forgalmazták, de használata előreláthatóan elterjedhet más európai országban is, miután nemrég az Európai Gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Europaea IV. kiadása) felvette a hivatalosan elismert növényi részek közé. A száraz kivonatban átlagosan 15%-ban található szitoszterin. A PROSTATONIN nevű gyógyszer csalángyökér-kivonatot is tartalmaz.

 

Sorozatunk előző három részében az afrikai szilvafa kérgéhez hasonlóan a szitoszterin hatóanyagként szerepel. Alapszerkezetét a szteránváz képezi, amelynek szerkezete hasonló az állati szervezetben képződő koleszterinhez. A koleszterin tudvalevőleg az emberi szervezetben is termelődik, ehhez hozzáadódik a táplálkozás során felvett koleszterin, amely nagyobb mennyiségben kóroktani szerepet tölt be.

 

Afrikai szilvafa

 

A szitoszterin képződése növényekre jellemző. Több származéka közül a szitoszterol szerkezetében a molekulán –OH atomcsoport alkoholra utal. Az -OH csoport helyett az =O atom jelenléte ketonok sajátossága (szitoszteron).

 

Az -OH atomcsoport jelenléte a bizonyított hatás mellett azért is fontos, mert az oxigénatom közvetítésével cukormolekulák kötődhetnek az alapvázhoz és ezáltal vízben oldhatóvá válik (szitoszterol-glikozidok). Ennek következtében a hatóanyag kivonható a növényi részből vízzel és gyógyteaként vihető be a szervezetbe. Ez a helyzet a füzikefajok esetében (lásd májusi számunkban).

 

Amennyiben a szteránvázon –OH csoport zsírsavval képez észtert, létrejön olyan fitoszterid, amely nem oldódik vízben, ezért gyógyszertári szeszben vagy egyéb oldószerrel vonható ki a növényből. Az oldószert elpárologtatják és ezáltal "száraz kivonat" (extractum siccum) állítható elő. Ezt adagolják azután kapszulába zárva, drazséként, filmtabletta alakjában. Kizárólag béta-szitoszterolt tartalmazó tartalmazó gyógyszer például a HARIZOL. A legtöbb készítmény kivonat formájában áll rendelkezésre (például a STROGEN). Gyakoriak továbbá a több növényből készülő kivonatok, amelyek kiegészítik egymás hatását, a PROSTAGUTT FORTE esetében csalángyökér-kivonattal.

 

Virágpor

A virágpor (pollen) a légúti allergiás megbetegedések, például a szénanátha gyakori okozója. Szájon át adagolt készítményként használják prosztatatúltengéses betegek kezelésére. Speciális technológiával állítják elő. Példaképpen említjük a CERNITIN N, illetőleg CERNITOL néven forgalmazott gyógyszert. Összetételében főleg a rozs (Secale cereale) pollenje szerepel, esetenként a mezei komócsin virágporát (Phleum pratense) és a kukoricáét (Zea mays) a fenti sorrendben 92:5:3%-os arányban.

 

A prosztatabántalmak közül más kezelést igényel a heveny fertőzéses gyulladás (prostatitis). Tünetei részben hasonlóak, mint a BPHnál. Felléphet fiatalabb férfiaknál is. A panaszok között rendszerint kifejezett a fájdalom.

 

Kezelésre javallható a PROSTATIN N tabletta. Tartalmaz medveszőlőlevelet (Arctostaphylos uva-ursi) társítva csalángyökér kivonatával.

 

A medveszőlő levelét tekinthetjük a vizeletre leghatásosabb antibakteriális fitoterapeuticumnak (lásd a magazin 2002. novemberi és decemberi számát). Vizes kivonatának készítését és adagolását kiegészíthetjük azzal, hogy savas kémhatású vizeletben nem gátolja a kórokozó baktériumok fejlődését, semleges vagy enyhén lúgos (alkalikus) közegre van szükség. Ezért a tulajdonképpeni kezelés előtt 1-3 nappal a beteg nátrium- és kálium-hidrogénkarbonát oldatot használ, vagy a citromsó (citromsavas nátrium) oldatát ismételt kis adagokban a megfelelő kémhatás eléréséig. Utóbbi másodpercek alatt ellenőrizhető ún. lakmuszpapírral vagy egyéb sav-lúg indikátorral.

 

Amennyiben a fertőzéses prosztatitiszt kikezelték, másodlagos megelőzés (secundaer preventio) céljából évente kétszer megismételhető a kúra. A fertőzéses prosztatitisz a vérpályán keresztül is terjed (a húgyhólyagból a dülmirigyre).

 

A nem fertőzéses prosztatagyulladás (prostatitis) kialakulása hideg felületen való hoszszabb ülés (felfázás) során, pszichés hatásra (hosszabb, elhúzódó konfliktushelyzet, fokozott stressz) is kialakulhat. Kezelésre esetleges pszichoterápia mellett a rezgőnyár (Populus tremula) leveleinek vizes kivonata jöhet számításba, társítható aranyvessző (Solidago virgaurea) virágzó hajtásával. 

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XIV. évfolyam 7. szám

Címkék: Afrikai szilvafa, fitoterápia, prosztata, prosztatabántalmak, virágpor

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.