Fitoterápia

Reuma és köszvény 6. rész


Az előző részben ismertettünk egy-egy növényt,amelyet a reumás megbetegedések kezelésében használnak, majd gyógyszergyári készítményekre utaltunk.

 

Az elsőnek említett csoportban (l. októberi számunk 51. oldalán) egyes növényfajok esetében lényeges változásoknak lehettünk szemtanúi az előző években.

 

A fekete nadálytő (Symphytum officinale) sok vitát váltott ki, pirrolizidin alkaloidjai (PA)májkárosító, rákkeltő és egyéb veszélyes tulajdonságai miatt korlátozták gyógyászati felhasználását, egyes hatóságok be is tiltották alkalmazását. A pirrolizidin alkaloidok jelenlétét a nadálytőben két évtizeddel ezelőtt mutatták ki, és felhívták a figyelmet necinvázas alkaloidok jelenlétére más növényekben is. Valamivel később derítették ki, hogy az említett alkaloidok molekuláiban olyan szerkezeti különbségek vannak, amelyektől függ amérgező tulajdonság.

 

Fekete nadálytő

 

A "wellestablished medicinal used" (2005-ben) közzétett jegyzékében a megbízhatóan használható gyógynövények között szerepel a fekete nadálytő, azzal a kikötéssel, hogy kizárólag ép bőrfelületen használható zúzódások, ficamok, egyéb mozgásszervi panaszok kezelésére.

 

Példaképpen szokták megjelölni az alacsony PA-tartalmú KYTTA-salbef nevű készítményt, amelyet olyan kivonószerekkel gyártanak, hogy gyakorlatilag kizárják az említett alkaloidok jelenlétét. Az ilyen készítmények egy-két percen belül megszüntethetik azt a merevséget, amely miatt reggel mintegy 60 percig a reumás betegek egy része az ágyból sem tud felkelni.

 

A nadálytő nem adagolható belsőleg, a kenőcsnél ügyelni kell arra, hogy ne kerülhessen a szembe, nyálkahártyára.

 

Reumás ízületi panaszokban (arthritis reumatica) az első tünetek fellépésekor, amikor az ízületi fájdalom még enyhe, a nadálytőkenőcs használata ajánlott,majd a kórfolyamat súlyosbodásakor javasolt erősebb hatású gyógyszerek adagolásával párhuzamosan is folytatható.

 

 

A köszvény

A köszvény (arthritis urica) anyagcserezavaron alapuló megbetegedés. Tüneteinek egy része a reumás kórfolyamatokra hasonlít. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO, OMS) a köszvényt a reumás megbetegedések körébe sorolja. A mindennapos szóhasználatban a két kórfolyamat, illetőleg elnevezés nem mindig különül el egymástól, főleg ha egyes testtájakon nyilvánul meg.

 

A köszvény érintheti elsősorban a lábfejet, ilyenkor podagrának nevezik, de jelentkezhet például a térden (gonagra), a kézfejen (chiragra). Az érintett ízület kipirosodik, megduzzad, nyomásérzékeny. Főleg a megbetegedés elején lehet panaszmentes, ilyenkor a biokémiai laboratóriumi referenciaértékek alapján tájékozódunk. Ez a fájdalommentes állapot felléphet hosszabb ideig a heveny kezdet után is, aminek azért van jelentősége, mert ilyenkor is folytatni kell a kezelést, hogy az újabb fájdalmak által jelzett rohamok minél később vagy egyáltalán ne lépjenek fel.

 

A köszvény megnyilvánulása előtt is a rendszeresen végzett laboratóriumi vizsgálatok eredménye utal a megbetegedésre. Ez történhet egyéb célból végzett vizelet és/vagy vérvizsgálat során is. A 24 órás vizelet tájékoztató adatait a normális körülmények közötti értékekhez hasonlítják. A vizeletben fontos az urea (karbamid) és a húgysav (acidumuricum)mérése.

 

A vérben a húgysav ne legyen több 400mikrogramm/ liternél nőknél, 440 mikrogramm/liternél férfiaknál. Más mértékegységben kifejezve a referenciaértékek 3-7 milligramm/deciliter. Az ennél magasabb értékekre fel kell figyelni.

 

A húgysavszintet ismételten követni kell, figyelembe véve, hogy azt a különböző külső tényezők is fokozhatják, például a szervezetben lezajló fokozott lebontás (a testsúly hirtelen csökkenése is jelezheti), a veseműködésének elégtelensége, de előfordulhat egyes gyógyszerek mellékhatásaként is. Az emelkedett vagy kórosan magas húgysavszint (hyperurikemia) alapja a vele született anyagcsere-rendellenesség; a külső tényezőket nem tekinthetjük elsődleges okoknak, de befolyásolhatják a húgysavszintet.

 

Az értékek ingadozása annak is köszönhető, hogy az egyik mérés valamilyen külső tényező bevitele mellett, a másik mérés pedig annak hiányában történik.

 

A kórosan magas húgysavszint heveny köszvényes rohamot válthat ki, főleg éjjel vagy a kora reggeli órákban. A heveny fájdalom eltarthat néhány napig, borzongást, lázas állapotokat okozhat.

 

Az első rohamok jelentkezhetnek egyetlen ízületen és annak környékén, de kialakulhat más testrészen is, valamint belső szervekben. Hirtelenül fokozódhat a vérnyomás, lehetnek szemészeti következményei, de kiválthat anyagcserezavarokat is (hosszabb távon zsírfelhalmozódással).

 

A fokozott húgysavképződés gátlására és következményeinek enyhítésére egyes gyulladáscsökkentő szereket javasolhatunk. Rendelkezésre állnak olyan növényi készítmények is, amelyek a heves fájdalmakkal járó rohamok megelőzésére szolgálnak.

 

Legfontosabb az őszi kikerics (Colchicumautumnale). Fő hatóanyaga a kolchicin. Köszvényes rohamok megelőzésére orvosi vényre adható ki. A kolchicin kivédi a rohamok kialakulását, nem befolyásolja a húgysav képződését. Gátolja a húgysavkristályok bejutását a falósejt jellegű fehérvérsejtekbe. Ezek a kristályok kilyukasztják a sejt hártyáját. A kiömlő tartalom,majd az elhaló falósejt gyulladást és fájdalmat (rohamot) vált ki.

 

Házi szerként semmilyen körülmények között nem használható, a készítmények csak szigorú orvosi ellenőrzés mellett adagolhatók.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XI. évfolyam 12. szám

Címkék: fitoterápia, köszvény, reuma

Aktuális lapszámunk:
2018. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.