Fitoterápia

Száj- és fogínygyulladás


A szájgyulladás (stomatitis) és a foghús gyulladása (gingivitis) a szájüreg gyakori kórfolyamatai.

 

Az ok lehet a száj ápolásának elhanyagolása, esetenként az immunrendszer nem megfelelő működése. A kórfolyamatot okozhatják egyes baktériumok, gombák. A kórfolyamatban felléphet: afták (aphta) képződése, fekélyek (gingivosto matitis herpetica, illetőleg ulceratis) kialakulása. Utóbbi fájdalmat vált ki, a beteg gyakran lázas. A nyálkahártya egyes sejtjeinek elhalása hozzájárul a kellemetlen szájszaghoz (foetorexore). Kialakulhat allergia bizonyos élelmiszerekkel szemben.

 

A helyi kezelés célszerű, erélyesebb beavatkozásra a hatás elmaradásakor lehet szükség.

 

Az újrafertőzés lehetőségével számolhatunk. Egyes fémek is gyulladást okozhatnak (például a higany).

 

A szájgyulladás gyakran lép fel a fogíny gyulladásával együtt. A heveny foghús gyulladás oka lehet baktériumos fertőzés, sérülések, forró étel fogyasztása. Amennyiben nem kezelik, már néhány nap múlva idült kórfolyamat alakulhat ki, kezdetét veheti a fogágybetegség (parodontosis). A megelőzés legegyszerűbb formája a napi rendszeres és ismételt fogmosás, öblögetés. Ajánlatos a fogkefe gyakori kicserélése és olyan száj-, illetőleg fogápoló szerek használata, amelyek fertőtlenítő hatásúak.

 

Ez utóbbi lehetőség lényege, hogy a szájvízben olyan növények kivonata, illetőleg illóolaja van, amelyek mérhető, igazolt, baktériumölő tulajdonsággal rendelkeznek.

 

Ismert térfogatú szájvízbe cseppentsünk annyi illóolajat, hogy az erélyes rázás után zavarossá, tejszerűvé váljék. Víz helyett ajánljuk a füzény (Lythrum salicaria) lefosztott leveleinek vizes kivonatát. Akár friss, akár szárított levelet használunk, előzőleg 5 perces kivonatot készítünk, amelyet azután langyosan alkalmazunk.

 

Erdei gyömbérgyökér

 

Ismert hígítású szesszel (etilalkohol) is készíthetünk olyan kivonatot, illetőleg illóolajas folyadékot, amelyből azután a szájvízbe cseppentünk. A szesz töménysége 40-70 fokos legyen. (Szükség esetén 40 fokos vodkát használhatunk.) Az így elkészített szájvizet hosszabb ideig alkalmazhatjuk, előtte a fogszakorvos néhányszor ecseteléssel is bevezetheti a szájvízzel történő ápolást, illetőleg megelőzést.

 

A hatás igazolása során a beteg szájüregéből származó kórokozó elpusztításához szükséges időtartamot állapítjuk meg. Általában azt a szájvizet tekintjük hatásosnak, amely a kórokozókat 5 percen belül ártalmatlanná teszi.

 

A vizsgálati eredményeket munkacsoportunk alábbi tagjainak köszönhetjük: dr. Maria Rogosca, dr. Péter H. Mária, dr. Péter Mihály.

 

A vizsgált 60 illóolaj közül a legerősebb hatásúnak bizonyult a kerti csombor (Satureja hortensis), és főleg a hegyi csombor (Satureja montana). Utóbbi jól áttelel, a félcserje felső kb. kétharmad része a tenyészidő alatt többször levágható, hasznosítható.

 

Jó, kifejezetten baktériumölő hatással rendelkezik a mezei kakukkfű (Thymus serpyllum).

 

Utóbbi társítható az orvosi zsálya (Salvia officialis) leveleivel. Ezt is télálló fajként termeszthetjük, a tél beállta előtt a föld feletti részt tövig levágjuk.

 

A levelek vizes kivonata használható víz helyett, a füzénynél leírt módon, vagy készíthetünk szeszes (etilalkoholos) kivonatot, illetőleg illóolajos oldatot, amelyet ecsetelőszerként is használhatunk. Szájöblítőként fele-fele arányban elegyíthetjük kakukkfű szeszes kivonatával, használatkor egy fél pohár langyos fogmosóvízre egy kávéskanálnyit teszünk.

 

A szájüreg fertőtlenítésére a fűszerként ismert szegfűszeg (Sysygium aromaticum, Eugenia caryophyllata és egyéb neveken is szerepel) enyhe helyi érzéstelenítő, fájdalomcsillapító hatású.

 

A gyömbérgyökér (Geum urbanum) gyöktörzse szárítás során szintén szegfű illatára emlékeztet; szeszes kivonatait használják cseranyag tartalma miatt. Fogíny vérzésekor és különféle fogorvosi készítmények összetételében szerepel. Magyar nevének hasonlósága miatt ne tévesszük össze a más földrészeken termett, illetőleg termesztett gyömbérrel (Zingiber officinale).

 

Cseranyagokat tartalmazó növényi részeket, elsősorban szeszes kivonataként (tinctura) a fogíny vérzékenységében ecsetelésre, de szájöblögetőszerként is alkalmazzák. Itt jegyezzük meg, hogy a szájüreg nem steril, mert a kezelés, csíramentesítés után a környezetből ismét kórokozók telepedhetnek meg, ezért lényeges az ismételt szájápolás.

 

Az említett gyömbérgyökérrel pótolható a dél-amerikai Krameria triandra barnás-piros gyökere. Ratanhiaera dix néven világszerte használják. Tartalmazza a PARODONTAX fogkrém.

 

A száj- és fogíny bemutatását a következő számban folytatjuk.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XII. évfolyam 1. szám

Címkék: fogínygyulladás, szájgyulladás

Aktuális lapszámunk:
2018. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.