Fitoterápia

Száj- és fogínygyulladás 2. rész


Előbbi számunkban megkezdtük a cseranyagtartalmú növények és egyes készítményeik ismertetését. A cseranyagtartalmú kivonatok készülhetnek a cserszömörce (másik nevén parókafa, Cotinus coggygria) fiatal leveleiből. Nálunk a legkönnyebben hozzáférhető alapanyag szájöblítő készítmények előállítására. Töményebb etilalkoholos kivonatait gyulladt, könnyen vérző fogíny ecsetelésére használják.

 

A cserszömörce ritkás erdőkben, főleg azok szélén terem, mészkőszirteken kialakuló szegélycserjék formájában vagy alacsony fák alakjában. Levelei kerekdedek, oválisak, tojásdadok. A nyár vége felé élénk piros színűekké válnak. Az 1-2 tenyérnyi virágzatai sűrűn elágazók, terméses állapotban is parókára emlékeztetnek.

 

Szeszes kivonatot gyermekeknél ne használjunk.

 

A cseranyag (cserzőanyag)-tartalmú növények, amelyeknek hatóanyagban leggazdagabb része hasonlóképpen használható, többek között:

 

- a csabaíre (Sanguisorba minor, Sanguisorba officinalis) gyöktörzse,

- a libapimpó (Potentilla anserina) föld feletti része,

- a párlófű, nevezik apróbojtorjánnak is (Agrimonia eupatoria) föld feletti része.

 

Mindhárom faj a rózsafélék családjába tartozik (Rosaceae).

 

Orvosi ziliz

 

Más növény rendszertani csoportba tartoznak, hatóanyagaik is különbözőek, a következők:

 

- az izlandi zuzmó (Cetraria islandica) nevű talajlakó, sziklás területeket kedvező virágtalan növény. Magasabb hegyekben terem, egyebek mellett a Kárpátokban is.

- a körömvirág (Calendula officinalis) fészekvirágzatainak nyelves virágai,

- az árnika (Arnica montana, Arnica chamissonis, utóbbi észak-amerikai, de sokfelé termesztik),

- a szomáliai balzsamfa (Commiphora mirrha vagy Commiphora molmol). Gumigyantáját használják szeszes kivonatok formájában, mirha néven illatosító, ízjavító tulajdonságai kiegészítik fogászati felhasználását.

 

Valamennyi növény legyen ártalmatlan, mert használat közben lenyelhetik. Amint említettük a cserszömörcénél, gyermekeknek ne adjunk szesz (etilalkohol)-tartalmú kivonatot.

 

A fogíny kezelésére ajánlott növények, illetőleg készítményeik tartalmazhatnak kis adag nátrium-hidrogén-karbonátot (szódabikarbóna néven ismertebb). Hozzáadása után a növényi kivonat színe sötétebbé válhat, aminek nincs különösebb jelentősége. Általában egy csapott mokkáskanálnyiszódabikarbónát számítunk 100 milliliter folyadékra.

 

 

Afta (aphta)

A szájüreg nyálkahártyáján apró, általában 2-3 milliméter átmérőjű kimaródások (erosio) formájában jelentkezik. Kerületük az ép nyálkahártyához viszonyítva élénk piros színű, felületük fehéres. Fájdalmasak, néhány nap vagy hét után pörkképződése nélkül eltűnnek, de gyakran ismételten megjelennek. A fájdalmat enyhítheti a ziliz (más néven fehérmályva - Althaea officinalis) gyökerének vagy levelének vizes kivonata.

 

A hámozott gyökeret vizes kivonatként használjuk, mert a nyálkaanyagok jól kivonódnak az előzőleg megszárított gyökérdarabokból. Melegítésre a gyökérben levő keményítő elcsirizesedik és a kivonat szűrhetetlen lesz. Szeszes kivonat nem ajánlatos, mert az alkohol a nyálkaanyagokat kicsapja. A vizes kivonat úgy készül, hogy 1-2 teáskanálnyi hámozott és aprított gyökeret 1 pohár hideg vízben áztatunk, majd kb. 12 óra múlva vászondarabkán vagy műanyag szűrőn megszűrjük (maceratio). Egy-egy kávéskanálnyit a vizes kivonatból szájban tartogatunk, ismételten, napközben.

 

A ziliz gyökeréből hidegen, vizes áztatással készült kivonat inger hatást távol tartó bevonószer. A nyálkaanyag serkenti az immunrendszer működését.

 

 

Szájpenész (soor)

A név félrevezető, mert a kórokozó sarjadzó gomba, nem tartozik a penészek csoportjába. A száj nyálkahártyájának felületén kialakuló, összefüggő, fehér réteget Candida albicans vagy egyéb Candidafaj okozza. Csecsemőknél gyakori, mert a még fejletlen immunrendszer nem tudja biztosítani a kívánt védettséget.

 

Alkalmas kezelési szer a rózsaméz (Melrosatum): különböző rózsafajták szirmait a virágzás vége felé, amikor kezdenek lehullani, vékony rétegben megszárítjuk. Ezeket a szirmokat leforrázzuk annyi vízzel, amennyivel jól átnedvesíthetők. Befedve 1-3 órát állni hagyjuk. Áztatás után a szirmokhoz viszonyítva kb. 10-szer nagyobb térfogatú mézzel összekeverjük, 1-2 napig állni hagyjuk, majd az üveget, amelyben a szirmok és a méz elegye található, kb. 60 Celsius-fok hőmérsékletű vízben egy órán át langyosan tartjuk. Vékony vásznon (gézen) leszűrjük és jól záró edényben sötét helyen tároljuk. Csecsemőknél, kisdedeknél egy szopókát (cucli) belemártunk a mézes rózsaszirom-kivonatba, naponta megismételjük.

 

Előnyben részesítjük a sötét piros virágú rózsaszirmokat.

 

Nagyobb gyermekeknél, felnőtteknél napi 3-5 mokkáskanálnyit adagolunk.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XII. évfolyam 2. szám

Címkék: fitoterápia, fogínygyulladás

Aktuális lapszámunk:
2020. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.