Fitoterápia

Szájüregi kórfolyamatok 3 . rész


Szájöblögető vizes kivonat készül cickafarkfű- virágzatból, orvosizsálya-levélből (l. az augusztusi számban), továbbá kakukkfűből és fillérfűből (l. szeptemberi számunkban).

 

Társításuknak és elsősorban a kivonószernek, a víznek köszönheti, hogy gyermekeknél is nyugodtan használható.

 

Ezzel szemben a szeszes kivonat előnye, hogy csupán néhány cseppre van szükség, amit langyos vízhez adunk. Nem ajánlott gyermekkorban. Az etilalkohol a szájüregből is felszívódik, de eleve nem tartunk szeszes folyadékot könnyen hozzáférhető helyen. A szeszes kivonatot kis űrtartalmú cseppentős üvegben, fénytől védett helyen tartjuk. Amennyiben csepegtető pipettát használunk, ne legyen egyéb rendeltetése (például ne használjuk szemcseppek adagolására).

 

Füzény

 

Az illóolajat tartalmazó szeszes kivonat további előnye, hogy a kellemetlen szájszagot (foetor ex ore), a leheleten érezhető szagot (halitosis) csökkentheti vagy ki is védheti. A rossz szag vagy lehelet tulajdonítható egyes ételeken kívül a szájüreg baktériumflórájának, a nyálkahártyáról leváló sejtek lebontásának, előrehaladott ínygyulladásnak.

 

A szájöblögető szer 37,5-40 fokos finomszesszel készül kellőképpen aprított növényi részek teáskanálnyi mennyiségével. 50 milliliter (= 5 centiliter) etilalkoholos kivonatunkat 3-5 napig állni hagyjuk szobahőmérsékleten, naponta egyszer kissé összerázzuk, utolsó nap leszűrjük gyapot- (vászon-) rétegen, vattán, üvegtölcsérben.

 

Használhatunk 10-20 cseppet pohárnyi (100-150 milliliter) langyos ivóvízhez. Mivel az illóolajok csak kismértékben elegyednek vízzel, az öblögetőszer opálossá (enyhén tejszerűvé) válhat. Hosszabb állás után az illóolaj elválhat a vizes fázistól, ilyenkor alaposan összekeverjük vagy felrázzuk.

 

Az előzőleg említett négy növény mellett a szájüreg aerob és anaerob baktériumainak fejlődését gátolják további növények is.

 

Füzény

A füzény (Lythrum salicaria) nem tévesztendő össze a hasonló hangzású füzikével. Évelő növény, szára 1,5-2 méter magas, lándzsás levelei hármasával örvöket képeznek, a felsőbbek átellenesek. A virágok szárcsúcsai hosszú, tömött füzérbe tömörülnek, élénklilásak vagy rózsaszínes-pirosak. Vizek mellett, árkok szélén, árterületeken, mocsaras helyeken, nyirkosabb réteken gyakori. A leveles- virágos szárcsúcsait használjuk. Nem tartalmaz illóolajat.

 

Kerti csombor (csombord)

Nevezik kerti bors- vagy borsikafűnek is. Neve utal arra, hogy nálunk termesztik, konyhakerti fűszernövény. A szétszóródott magvak útján ágyásokon kívül is megjelenik. Csúcsi része és a lefoszlott levelek értékesebbek, mint a szár. Illóolajat tartalmaz. Kifejezettebb a hatása a hegyi csombordnak, ismerik hegyi pereszke néven is (Satureja montana). Cserépben is termeszthető, késő őszig ismételten levágható a szár csúcsi része, amely sűrűbben leveles, mint a kerti csombordnál. Enyhébb teleken fagyálló.

 

A füzény és a csombord azonos arányban használható az említett négy növény mindegyikével. Ezáltal a keverékben az egyes növények 1/6 részt képeznek. Ugyanazzal a teáskanállal adagoljuk a szeszes kivonat nyerésére.

 

Makacs, ismételten fellépő szájüregi kórfolyamatban forduljunk fogorvoshoz, az esedékes évenkénti vagy félévenkénti ellenőrző vizsgálat előtt. Erre szükség lehet azért is, mert a szakorvos eltávolíthatja az esetleges fogköveket. Utóbbiak ásványi anyagokból képződnek, kialakulásukat baktériumok előmozdítják, ami fordított sorrendben is igaz. Fogkövek az íny alatt is keletkezhetnek.

 

Az esetleges műfogsor által okozott helyi panaszok esetében a protézis megigazításáig is rendszeresen használható az öblögetőszer.

 

Amennyiben a szájüregben addig nem észlelt panasz lépne fel, késedelem nélkül ajánlott felkeresni a fogorvost vagy szájsebészt.

 

A szájüregbe torkollnak a nyálmirigyek. Legnagyobb a fültőmirigy (glandula parotis), amelyben gyermekek vírusos, fertőző megbetegedése jöhet létre (mumpsz, parotitis epidemica). Ritkább felnőtteknél és azokban az országokban, amelyekben védőoltást alkalmaznak. További két nyálmirigy az áll alatti (submandibularis) és a nyelvtő alatti (sublingualis) mirigy. Ezeken kívül nagyobb számban vannak kisebbek.

 

A nyálmirigyek csökkent működése (oligosialia) hiányos folyadékbevitel egyik következményeként léphet fel, egyes gyógyszerek nem kívánt mellékhatása is lehet. A fokozott működés viszont egyik tünete a Parkinson-kórnak (ptyalismus, sialorrhoea), kísérheti a nyelőcső leggyakoribb daganatos megbetegedését (carcinoma oesophagi). Az utóbb említett kórfolyamat a dohányzás egyik kockázati tényezője.

 

A nyál védi a szájüreg nyálkahártyáját, részben a fogakat is, bizonyos mértékben szabályozza az immunrendszer működését, befolyásolja az ízek érzékelését. A nyáltermelés (salivatio) mennyisége és összetétele az akaratunktól független, reflexes életműködések közé tartozik, amelyeket fűszerek befolyásolhatnak. Ezzel folytatjuk a következő részben.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
XIV. évfolyam 10. szám

Címkék: fitoterápia, füzény, kerti csombor, szájüregi betegségek

Aktuális lapszámunk:
2019. január

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.