Fitoterápia

Visszérbetegségek


A visszerek vagy gyűjtőerek (vena) a vérkeringésben a szív irányába juttatják vissza az „elhasznált” vért, amelyet a szív a tüdőbe juttat. Itt a gázcsere során oxigént vesz fel, és a verőerekben, más néven ütőerekben (arteria) eljuttatja a szervezet különböző részébe. Ebben a folyamatban a vékony elágazások (arteriola) és a hajszálerek (capillaris) is fontos szerepet játszanak.

 

A vénás érrendszerben kering a teljes vérmennyiség több mint fele (kb. 60%).

 

A nagyobb vénákban, elsősorban a végtagok vénáiban jellemzőek azok a billentyűk (valvulae venarum), amelyek meggátolják a vér visszafolyását ellenkező irányba. Ezek a billentyűk, amelyek zsebszerűek, a fecskefészekre emlékeztetnek. Fokozott terhelésre, a vénák gyulladása (phlebitis) során és egyéb hajlamosító tényezők következtében tönkremehetnek. Ez megy végbe ott, ahol visszértágulat jön létre – ún. visszércsomók (varix, varicositas) –, elsősorban az alsó végtagon. Jól láthatók, ha közel haladnak a felülethez. A beteg ilyenkor szokta azt mondani, hogy „visszeres a lába”.

 

Létrejöhet visszérgyulladás és rögképződés (thrombophlebitis) is. A vérrögképződés, vénás trombózis létrejöhet az érfal gyulladásos tünetei nélkül is (phlebothrombosis).

 

A vénás betegségek során alakulhat ki lábszárfekély (ulcus cruris) általában a boka és a lábikra közötti területen.

 

A lábszárfekély lehet artériás eredetű, illetve anyagcsere-betegség (diabetes mellitus) miatt kialakuló idegbántalom következménye (neuropathia bizonyos formáinak esetében).

 

Az alsó végtag felületi vénás bántalmainak következménye lehet lábikragörcs, a lábszár (crus pedis) megdagadása. Bokavizenyő (oedema a lábfej feletti szakaszon), az egész alsó lábszár vizenyője lehet szív- és veseeredetű, bőr alatti vizenyő (anasarca). Az októl függően a kezelés is eltérő az egyik vagy a másik esetben, és szakorvosi kivizsgálat mindenképpen indokolt.

 

Közönséges vadgesztenye

 

A beteg kezdetben „nehéznek” érzi lábát, szívesen ül úgy, hogy lábát zsámolyra, párnára teszi. Enyhébb vérpangás hosszabb megerőltetés során is okozhat hasonló panaszokat.

 

A lábszár vénás pangását fájdalom kíséri. A mélyvénás vénagyulladás, rögképződés combban is kialakulhat, a beteg nem érez fájdalmat, inkább feszülést, mert rendszerint térd feletti szakaszon feltűnően megduzzad a lába (combja). Sürgősségi ellátást igénylő állapot, mert a rögképződés következménye lehet a rög leválása és tovasodródása létfontosságú szervbe (embolia).

 

Az idült vénás elégtelenség az érfal gyulladása, rögképződéses állapota után alakulhat ki, gyakran megelőzi a lábszárfekélyt.

 

Az alsó végtag vénás bántalmaiban jelentős szerepe van az életmódnak, napi tevékenységnek. A hosszabb állás foglalkozási ártalomként hajlamosító tényező. Ülő helyzetben is kialakul kisebb-nagyobb pangás a lábszár vénáiban. Ezért ajánlott hosszabb úton (gépkocsiban, repülőn) a nem kívánt következményekre gondolni. Többórás autózás során óránként, kétóránként kiszállhatunk a kocsiból, 10-15 perces séta is jelentős szerepet játszhat a megelőzésben. A vénás rendszer érfalára a megfelelő izomtónus, a vázizomzat elernyedése utáni összehúzódása kedvezően hat a vénás vérkeringésre, javítja az érfal munkáját. Ezért ajánlott naponta sétálni, a személy életkorától, általános állapotától függően lehetőleg 30 percig vagy egy óra hosszat. Ezt nem helyettesítheti az, hogy „egész nap sürgök-forgok, az nekem bőven elég”, vagy „a bevásárlás miatt eleget járok”.

 

Jól bevált az ún. kompressziós kezelés. Külön ezt a célt szolgáló rugalmas harisnya, rugalmas pólya, amelynek szorítását a viselője szabályozza. Újabban jó eredményekről számolnak be a kevésbé rugalmas „fásli” használata során. Ajánlott a reggeli ébredéskor feltekerni a pólyát, majd este ismét vízszintes helyzetben levenni. Természetesen napközben is így járunk el, ha kb. fél óránál hosszabb ideig pihenünk vízszintes helyzetben. A rugalmatlan pólyák közül ma ismét használják az Unna-féle „csizmát”, ami cink-oxiddal átitatott gézpólya. Előnye, hogy nem tekerik fel és nem veszik le naponta, hanem a lábszáron marad egy hétig. Fekélyes lábszár esetében gyakrabban kell cserélni, de léteznek többrétegű pólyák is, amelyek a sebváladékot felszívják.

 

A gyógyszeres kezelés kezdetben lehet helyi, később általános (systemás), amennyiben a vénás megbetegedést idejében felismerik.

 

 

A növényi eredetű készítmények fő hatásai:

– A lábszár megdagadásának csökkenése, a megdagadás megelőzése. Ebbe a csoportba tartoznak a bokrétafa, elterjedtebb nevén vadgesztenye magvai. Helyi, külsőleges kezelésre alkalmas készítmények és belsőleg adagoltak egyaránt használhatók. Ilyen tulajdonságokkal rendelkeznek a vénák falára hatók, főleg sárga festékanyagaik miatt. Ilyen a pohánka föld feletti részei, az aranyvessző, gyógyszeripari kiinduló anyagként a japánakác.

 

– A nyirokkeringésre hat kedvezően a somkóró, ami az idült vénás elégtelenség esetében jótékony hatású.

 

Az egyes növényeket a lap következő számában ismertetjük részletesebben.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
IX. évfolyam 4. szám

Címkék: fitoterápia, visszérbetegségek

Aktuális lapszámunk:
2018. július

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.