Fitoterápia

Visszérbetegségek 3. rész


A visszérbetegséget és kezelési lehetőségeit mutattuk be lapunk Fitoterápia c. rovatának előző két számában. Ismertetünk még néhány növényt.

 

FAGOPYRUM ESCULENTUM. A pohánka vagy hajdina föld feletti része 20-40 cm magas. A teljes virágzás idején gyűjtik. Közép- és Kelet-Ázsiából származó, ősrégi haszonnövény. Egy-két magvú terméseiből kását főznek, lepényt sütnek. Az volt a szerepe a táplálkozásban, mint későbben a búzának, rozsnak, rizsnek. Ma is készül egy vastagabb palacsinta- vagy lepényszerű termék ebből a „fekete búzából” például Franciaország egyes vidékein. Régen a szegény ember búzájának, illetőleg kenyerének nevezték. Igénytelen kultúrnövény, magasabb helyeken is megterem. Jó mézelő, méhészet közelében érdemes vetni. Takarmánynövényként is számon tartják.

 

A pohánka a keserűfűfélék családjába tartozik (Polygonaceae). Közeli rokona a tatárka vagy tatárbúza (Fagopyrum tataricum). Ez utóbbi kissé magasabb, mint a pohánka, szára kevésbé elágazó és mindvégig zöld marad, a pohánka szára megpirosodik fejlődése során.

 

A pohánka föld feletti részei értékes bioflavonoidokat tartalmaznak. Elsősorban rutint (rutozidot) állítanak elő belőle, kb. 5%-os hozammal. Kisebb mértékben, de a hatás szempontjából a kávésavnak kinasavval képzett észterei is számításba jönnek. Hasonló szerkezetű hatóanyagok, mint az articsóka esetében előzőleg a máj betegségeivel kapcsolatban említett cinarin.

 

A pohánkában fedezték fel a fagopirint (naftochinon-származék), amely fényérzékenységet válthat ki fűevő háziállatoknál. Vízben nem oldódik, ezért nem kerül be a pohánkából készített teába. A gyógyszeripari kivonatokat tartalmazó készítmények kedvező hatást fejtenek ki a hajszálerekre. A lábszár vizenyőjének (ödéma) csökkentése és az érfal szerkezetének megőrzése magyarázza a jótékony hatást.

 

Több európai országban a pohánka leveleit vagy herbáját engedélyezték szabadforgalmazású gyógynövényként. Kisebb területen is termeszthető. Ismételt, folyamatos vetéssel hónapokon keresztül rendelkezésre áll. Társítható a rutozid egyik származékával (troxerutin), amely a VENORUTON GÉL hatóanyaga.

 

A VENORUTON kapszula és VENORUTON tabletta (forte) belsőleg adagolt rutozidszármazékot tartalmaz (oxerutin), utóbbi gyógyszert aranyeres bántalmakban is ajánlják.

 

Orvosi somkoró

 

SOPHORA JAPONICA. A japánakác (tulajdonképpen Koreából származik) nálunk díszfa, parkokban, utak, sétányok szélére ültetik. Páratlanul szárnyalt levelei hasonlítanak a fehérakácéra, a levélkék csúcsuk felé keskenyednek. A pillangós virágok sárgák vagy sárgászöldek, elágazó, terebélyes virágzatba tömörülnek. A termések éretten lágyak, nyálkásak, a magvak között befűződnek. A bimbók 40% rutinozidot tartalmaznak, ez az érték a virágzás során fokozatosan lecsökken kb. 12%-ig.

 

A rutin (rutozid) gyógyszeripari előállításának gyakori kiinduló anyaga, ami a származékokra is vonatkozik (troxerutin, oxerutin).

 

SOLIDAGO VIRGAUREA. Az aranyvessző és a nálunk behurcolt növényként terjedő rokonai (Solidago gigantea, S. canadensis) sárga flavonoidok mellett szaponinokat is tartalmaznak. Teakeverékek összetételében az aranyvessző és említett rokon fajok elősegítik a bioflavonoidok felszívódását. Egyéb megbetegedések kezelésére is alkalmasak (vesebetegségek esetében).

 

Társítják a pohánka föld feletti részeivel. Ilyen gyógytea a következőképpen készíthető: 3 rész Fagopyri herbát elegyítenek 2 rész Virgaureae herbával. A keverékből 2 evőkanálnyit leforráznak

 

1 liter vízzel. Kis lángon tovább melegítik 3 percig, 10 perc múlva leszűrik. Ízjavítás céljából hozzáadható 1-2 teáskanálnyi borsmentalevél vagy 1 teáskanálnyi édeskömény, frissen csavart citromlé, méz vagy cukor. A mindennapi adag frissen készül.

 

MELILOTUS OFFICINALIS. Sárgavirágú orvosi somkóró. Kétéves növény, levelei hármasan összetettek. Az apró, pillangós virágok nyúlánk, hegyes virágzatba tömörülnek. Használható a hasonló megjelenésű réti somkóró is (Melilotus altissimus). Virágai szintén sárgák, termete általában magasabb (2 méteres). Az előbbi szárazabb, nyílt térségeken gyakoribb, az utóbbi nyirkosabb réteken. A föld feletti részek fonnyadás, szárítás során „szénaillatúak”. A kivonat a nyirokkeringés javítása révén csökkenti a visszérbetegségek során kialakuló vizenyőt, a lábszárban ezáltal csökken a feszülés, a fájdalom. Külsőleg borogatásként alkalmazható, fekvő helyzetben, naponta egyszer-kétszer fél óra hosszat. Kiegészítő kezelésre alkalmas az előzőekben ismertetett növények bármelyike. Belsőleg használható az ENDOTELON drazsé. „Színtelen színanyagokat” tartalmaz (procianidin, piknogenol), melyek az érfalra hatnak. Gyakori gyógyszeripari nyersanyag a szőlőlevél.

Dr. Rácz-Kotilla Erzsébet
IX. évfolyam 6. szám

Címkék: fitoterápia, visszérbetegségek

Aktuális lapszámunk:
2018. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.