Grafológia

A grafológia titkai: a stressztűrés foka és következményei

Írástudó 6. rész

Az embernek van egy különleges és csodálatos képessége arra, hogy gondolatait jelekkel rögzítse, közlendőjét egyértelműen és világosan megfogalmazva a másik tudomására hozza. Bár egyezményes jelekről van szó, használata mégis mindenkinél eltérő, illetve rá jellemző. Kézírásunk sokat elárul rólunk, aktuális hangulatunkról, érzelmeinkről, de általa jobban megismerhetjük és megérthetjük a másikat is. Grafológiai sorozatunkból kiderül, mennyi titkot rejt egy papírra vetett írás.


Mai felgyorsult világunkban már nem csak a munkahelyünkön, de a hétköznapi életben és a magánéletben is érhetnek olyan hatások, melyekre nem számítunk előre. Belecsöppenhetünk nem várt helyzetekbe, hirtelen döntéseket kell hoznunk, válaszolnunk és választanunk. Nem lehet mindenre felkészülni, nem lehet mindent kikerülni és megúszni sem.

 

Sajnos egyre korábban kezdődik a „beleszokás”. Ma már a gyermekkorban, az iskolában adódnak olyan hirtelen helyzetek, amelyek komoly szellemi vagy érzelmi problémamegoldást kívánnak a nebulóktól. A legnagyobb testi és szellemi változásokat előidéző kamaszkorban csak még inkább fokozódik a „nyomás”, hogy jó válaszokat adjon élethelyzeteire, pedig ez még a legtöbb felnőttnek sem megy, a többéves „gyakorlat” ellenére sem...

 

Minderre csak kevés helyen tanítják meg a gyermekeket, így leginkább a vérmérséklet, az otthon és az iskolában látott minta az, ami kialakítja aktuális hozzáállásukat. Erre az idő során rárakódnak tapasztalataink, a másoktól kapott pozitív vagy negatív visszajelzések, és berögződhetnek a váratlan helyzetre adott reakcióink.

 

A normál helyzetben, állapotban készült írásminta és egy célzott írásminta összehasonlításával pontosan meghatározható, hogy egy váratlan stresszhelyzetben milyen reakcióra számíthatunk a vizsgált személytől és közben milyen érzéseket él át belül.

 

Szükséges írásminták:

• normál egyoldalas spontán írásminta,
• gyors ütemben diktált írásminta.

 

Ha személyiségképet készítünk, akkor mindig a normál írást elemezzük először, majd összevetjük a diktált íráson látható változásokkal, mely megmutatja az aktuális stresszre való külső-belső reakciókat.

 

A külső viselkedést az írástömb külső jellemzői mutatják:
• ha tartja a margókat,
• tartja a tagolást,
• a sorok nem ingadoznak túlságosan,
• tehát nem omlik össze az íráskép, akkor külső viselkedését tudja kontrollálni.

 

Ha fél és szorong a helyzettől, akkor a diktált írásmintán:
• nagyobb lesz a jobb margó, illetve hullámosabb,
• kisebb betűméret,
• szűkebb betűformák megjelenése, főleg az oválokban,
• indokolatlan megállások, vonaltörések.

 

Ha kapkodóvá válik, türelmetlen lesz, akkor a diktált írásban:
• gyorsul a tempó, olvashatatlanná válhat az írás,

• elnagyolt formák,
• középzóna hirtelen lecsökken,
• elrántott, fonalas végvonal.

 

Ha ez erős indulattal is társul, akkor a fentiek mellett még megjelenik:
• még gyorsabb tempó, a betűk csak jelzésértékűek,
• erős nyomatékingadozás,
• szélesebb, nagyobb betűméret,
• hosszabb, hegyesebb, szúrósabb elrántott végvonal.

 

Ha bizonytalanná válik a személy, a diktált írásban megjelenik:
• a dőlésingadozás,
• indokolatlan megállások,
• vonaltörések,
• hullámos sorok.

 

Ha hajlamos összeomlani, a diktált írásban megjelenik:
• félbehagyott szavak, befejezetlen mondatok,
• gyorsulás-lassulás- megállás összevissza változása,
• dőlésingadozás szavakon belül is,
• erős nyomatékingadozás,
• lefelé tartó sorirány,
• szétszakadó betűk,
• letört, alsó zónába érkező sorvégek.

 

Normál helyzetben készült írás 1.  
Normál helyzetben készült írás 2.  
Normál helyzetben készült írás 3.  
Diktált írás 1.  
Diktált írás 2.  
Diktált írás 3.  
   

 

A diktált írás segítségével a pszichés hozzáállások megismerése mellett a  gondolkodásfunkciókat, azok működését is nyomon követhetjük. Itt is lehetnek különböző variációk:

 

• Aki folyamatosan ír, az írásképek között nincs első látásra kiugró különbség: az rugalmas, tudja kezelni a stresszes helyzeteket.
• Aki az első mondat után leáll, és csak később folytatja: az őt ért hatásra előbb lemerevedik, de erőt vesz magán, átlátva a helyzetet.
• Aki csak minden mondat elejét írja le: felméri, hogy nem tudja követni a tempót, de  teljesíteni akar.

• Aki nem ír folyamatosan, csak jegyzetel, csak a fontosabb gondolatokat írja le: gyors és tudatos gondolkodás, kreativitás.
• Aki folyamatosan ír, de összevissza szavakat: a cél érdekében végzi a feladatot, de a minőséggel nem foglalkozik.

 

1. A gyorsuló tempón kívül csak az enyhe belső akarati ellenállás jelei hagynak nyomot a „t”-áthúzásokban, végvonalakban és szögesebb betűkben. Egyébként szinte ugyanabban a dinamikában képes teljesíteni kiélezett helyzetben is. Lehet, hogy megszokta?

 

2. Hosszú távon képes feszült helyzet ellenére is haladni. Itt viszont már látszik a türelmetlenség. Nem szokta meg, de tudatosan „bírja” a stresszes helyzeteket.

 

3. Megérti a helyzetet, egy ideig képes teljesíteni, majd elveszti a fonalat. Csinálja, halad tovább, de nem egyenletesen.

 

A cikk szerzőjével találkozhat a Kombucha Napon és a VNTV-n!

Soóky Andrea
XVIII. évfolyam 11. szám

Címkék: kézíráselemzés, stressztűrés

Aktuális lapszámunk:
2018. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.