Grafológia

Valami más... - 2002. február


Kössön össze két pontot az ábrán!

A mostani feladatnál nem azt nézzük, hogy melyik két pontot választotta, hanem hogy hogyan kötötte össze őket. A „hogyan” fogalmából is elsősorban a sebességre koncentrálunk ebben a cikkben.


 

Reakcióink és mozgásaink tempója sajátos, az ember gyorsasága általában egész életen át jellemző és állandó. Ez a személyes sebesség az írásban is megmutatkozik, így az írás sebességéből következtetni tudunk az író cselekedeteinek és gondolkodásának gyorsaságára is. Figyelembe kell venni, hogy az írás sebessége függ a szituációtól (bizonyos határokon belül mindenki képes gyorsítani vagy lassítani az írástempóját) és a begyakorlottságtól is.

 

Az írás sebességével a modern grafológiában először 1930-ban egy Londonban praktizáló ismert grafológus, dr. Robert Saudek foglalkozott alaposabban. Különböző emberek írásáról készített filmfelvételeket és méréseket.

 

Saudek vezette be a sebesség grafológiai alkalmazásában az impulzus fogalmát, mert észrevette, hogy a sebesség nagyban függ attól is, milyen egyenletesen jön létre az írás, vagyis hogy hányszor állunk meg, hogy beérjük önmagunkat, hogy a harmónia a gondolataink és a cselekvés között megmaradjon. Az a vonal, amelyet az eredeti ábrába rajzolt, megfelel egy írásimpulzusnak.

 

Aki ezt a vonalat gyorsan rajzolta, valószínűleg az élet más területein is gyorsan határoz és cselekszik. Ha a vonal nem egészen pontosan kapcsolja össze a két pontot, akkor a döntéseiben, gondolataiban és cselekedeteiben is kisebb jelentőségű a pontos megformálás, nem fordít figyelmet arra sem, hogy a környezete számára érthető, kiszámítható legyen a viselkedése, elvárja, hogy felvegyék a ritmusát, értsék a gondolatait.

 


Nagy sebességű és viszonylag kis produktivitású írás

 

A lassú, pontos vonal azt mutatja, hogy a kapcsolatok, a forma vagy formaságok kedvéért megfontolja, mit és hogyan cselekedjék. Általában szeret beilleszkedni, az elvárásoknak megfelelni, a társadalmi értékeket tiszteli.

 

A vonal sebességére a nyomaték nagyságából következtethetünk. Az erősen kezdődő, a vége felé elkeskenyedő vonal nagy nyomás- és sebességkülönbséget mutat.

 

A kézírásban a gyors írás jellemzői a folyamatos vonalak, gyakoribb közöttük a folyóírás, a kezdővonalak hiánya, jobbra nyúló formák, a részletek pontatlansága, ritmikusan változó nyomás.

 

A lassú írás ennek ellenkezője: ingadozó formák, törések a vonalakon belül is, váratlanul megerősödő nyomás, precizitás a formák kialakításában, gyakran kis vertikális távolságok a betűk között és azokon belül is.

 

A sebesség különösen akkor érdekes kérdés, ha úgy tesszük fel, hogy hogyan viszonyul cselekedeteink sebessége a gondolatainkéhoz. A grafológiában megkülönböztetünk vonalhúzó (abszolút) sebességet és produktivitási (relatív) sebességet, ami azt mutatja, hogy végül mennyi betűt tudunk leírni egységnyi idő alatt a saját tempónkban.

 


Nagy sebességű és nagy produktivitású írás

 

Aki gyorsan húzza a vonalat, de sok részletet formál meg, kevesebb betűt tud leírni adott idő alatt. Az ilyen ember az életben is nagy lendülettel relatíve kis eredményeket produkál, mert nagyon sok energiát fordít arra, hogy gondolatait átültesse a való életbe, mindenkivel megértesse szándékait. Ötleteivel szemben ellenállásra számít, és előre is lépéseket tesz a csökkentésére.

 

A mindkét szempontból gyors írás impulzív emberre vall, általában jó lényeglátó képességgel, nagy hatékonysággal, ám a cél megvalósítása során gyakran figyelmen kívül hagyja az embereket. Másokat éppúgy, mint saját magát. Így gyakran túlhajszolt, akárcsak a környezete.

Tímár Krisztina
VIII. évfolyam 2. szám

Címkék: grafológia

Aktuális lapszámunk:
2019. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.