Grafológia

Valami más... - 2004. július


Raj­zol­jon egy óva­tos vo­na­lat!

Az óva­tos vo­nal ed­di­gi vizs­gá­la­taim sze­rint el­ső­sor­ban las­sú. Ez­zel ta­lán össze­függ, hogy gya­kran ka­nyar­gó, meg­tor­pa­nó vo­na­lak szü­let­tek, mint­ha egy fo­lyó út­vo­na­lát utá­noz­nák, amint az a hegy­ről a sík­ság­ra ér. Ami­kor az óva­tos­sá­got ábrá­zol­juk, az egye­nes vo­na­lat ál­ta­lá­ban va­la­mi­vel rö­vi­debb­nek raj­zol­juk, vagy ka­nyar­gó, bo­nyo­lult ábrát ala­kí­tunk ki.

 

Az óva­tos vo­nal ezen­kí­vül ál­ta­lá­ban nyi­tott, nem zá­rul for­má­vá, va­gyis nem az él­mény­sze­rű­ség do­mi­nál a fo­ga­lom­mal kap­cso­lat­ban, in­kább a cse­le­kvés­hez tar­to­zó ér­zés.

 

Az óva­tos­ság te­hát min­den­kép­pen meg­aka­dá­lyoz­za a rö­vid, gyors, flott, cél­sze­rű vi­sel­ke­dést. Ha­tá­ro­zat­lan­sá­got visz a vo­nal­ve­ze­tés­be, var­ga­be­tű­ket, több idő­rá­for­dí­tást kö­ve­tel a raj­zo­ló­tól.

 

Óva­tos­nak len­ni azt je­len­ti, hogy több fi­gyel­met kell for­dí­ta­ni a kül­vi­lág ese­mé­nye­i­re, mert min­den pil­la­nat­ban tör­tén­het va­la­mi ne­ga­tív, amit pe­dig el sze­ret­nénk ke­rül­ni. Ez az el­ke­rü­lé­si szán­dék mu­tat­ko­zik meg a ka­nyar­gó vo­nal­ve­ze­tés­ben egé­szen kép­sze­rű­en.

 

Má­sik stra­té­gia az el­rej­tő­zés. Ez a cse­le­kvés vissza­fo­gá­sát je­len­ti. Et­től rö­vi­dül vagy tor­pan meg idő­ről idő­re az óva­tos vo­nal.

 

Az írás­ban az óva­tos­ság pon­to­san ilyen vo­na­lak­ban mu­tat­ko­zik meg.

 

A ka­nyar­gó vo­nal­ve­ze­tés, a kí­gyó­zó, gir­be­gur­ba ha­tást kel­tő írás­kép úgy ala­kul ki, hogy az író fel­vált­va hasz­nál­ja a ke­hely­sze­rű és a bol­tív jel­le­gű kö­tő­vo­na­lat a be­tűk és a be­tű­ré­szek kö­zött. A ke­hely ala­kú for­mák az el­fo­ga­dást, a nyi­tott­sá­got, az ár­ká­do­sak vi­szont ép­pen az el­len­ke­ző­jét, a zár­kó­zott­sá­got je­len­tik. Ami­kor va­la­ki két el­len­té­tes jel­le­get vál­to­gat a vi­sel­ke­dé­sé­ben, azért te­szi, hogy va­la­mi­lyen ha­tást kelt­sen a kör­nye­ze­té­ben. Az óva­tos­ság – az „óva­tos vo­nal” raj­zok ta­nul­sá­gai sze­rint – szin­tén egy olyan vi­sel­ke­dés, amely­ben az író a feny­ege­tőn­ek tű­nő vagy koc­ká­za­tos szi­tu­á­ció­kat el­ke­rül­ni igyek­szik, erő­sen al­kal­maz­ko­dik a kör­nye­ze­te jel­zé­sei­hez, nem a sa­ját – tör­vény­sze­rű­en ke­vés­bé vál­to­zé­kony – lel­ki be­ál­lí­tott­sá­gá­nak en­ge­del­mes­ked­ve cse­lek­szik.

 

A má­sik stra­té­gia, a la­po­san raj­zolt vo­nal szin­tén meg­ta­lál­ha­tó a ké­zí­rás­ban. Gya­kran elő­for­dul, hogy a for­mák, egész be­tű­­ala­kok elvesz­nek, be­le­si­mul­nak a víz­szin­tes­be. Az ilyen ten­den­ci­át erő­sí­ti a se­bes­ség, de las­sú írás­nál is je­lent­kez­het. Ez a jel­leg min­dig azt je­len­ti, hogy az író sze­ret­ne ke­vés­bé lát­sza­ni. Egyik ok – a raj­zok­ból okul­va – az óva­tos­ság.

Tímár Krisztina
X. évfolyam 7. szám

Címkék: grafológia

Aktuális lapszámunk:
2019. március

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.