Házipatika

A "Gyomordoktor" kalendáriuma - 2005. augusztus

Nagyboldogasszony hava

"Keljünk és feküdjünk megszabott időben, a természet rendjét követve. Evésben-ivásban tartsunk mértéket; ne vigyük túlzásba, amit szeretünk, és ne kerüljük, amit nem." Kínai bölcsesség


 

 

Augusztus népi jelzői: "Új kenyér hava", "Nyárutó", nagyon beszédesek. Ez az utolsó igazán meleg hónap, bár a vénasszonyok nyara sem mindig rossz erre mifelénk. Aki teheti, használja ki tehát ezt a hónapot pihenésre, mert szeptembertől újraindul a "mókuskerék", lehet hajtani egészen karácsonyig. Augusztus 20. nagyon fontos ünnepe az országnak több szempontból is.

 

A falvakban búzakalászokból font koszorúkkal díszített, a pap által megszentelt kenyeret ajánlanak fel a Teremtőnek, a városokban az ünnepnek ez a része már személytelenné vált. Ez a nap a leglátványosabb az ünnepek között, ilyenkor rendezik a Szent Jobb körmeneteket, vízi és szárazföldi parádékat és természetesen az egész évben várt tűzijátékot is, amely a tv jóvoltából ma már minden családhoz eljuthat. Budapesten sok éve augusztus 20-ával zárul a budai Várban megrendezett "Mesterségek Ünnepe", ahol három napon át a régi mesterségeket mutatják be mai művelőik. A lópatkolástól a papírmerítésen keresztül az agyagosmesterségig sok, ma már lassan feledésbe merülő szakma fogásait figyelheti meg az ide látogató. A kulináris élvezetek közül kiemelkedik a faszén parázson készített kürtőskalács és a fatüzelésű kemencében sült lángos elfogyasztása, amelyre akár egy évig is szívesen emlékszik vissza, aki egyszer megkóstolta. Telt házak vannak utoljára a strandokon és az üdülőhelyeken. A természet pazarlóan, két kézzel szórja ajándékait, a nap "hét ágra" süt - az élet szép, élvezze tehát mindenki a gondtalanság hónapját!

 

 

Kalendárium

1. Vasas Szent Péter napja

Szent Péter (a börtönből való szabadulás szentje) Heródes börtönéből való kiszabadulásának napja. A vasas népi eredetű jelzőt Péter az Érdy- és Winkler-kódexben szereplő Szent Péter vasaszakadatja, azaz börtönből való szabadulása jelentésű szókapcsolatból kapta.

 

A hiedelem szerint: ha ezen a napon esik az eső, akkor bőséges kukoricatermés várható, de ha nem esik, "gyühet a Duna vize is, nem lesz kukorica".

 

10. Lőrinc napja

Lőrinc napja a népi hiedelem szerint az utolsó fürdőnap, mert ezután már hideg a víz. Ezek a hiedelmek azonban a szeptember ötödikei Lőrinc-naphoz fűződő hiedelmek, naptári félreértés eredményei. Rámutató nap, a félreértés következményeképpen mutatja meg az őszi időjárást.

 

15. Nagyboldogasszony - Nagyasszony napja

A legrégebbi Mária-ünnepünk Nagyboldogasszony. Ezen a napon az egyház Mária mennybemenetelét ünnepli. Ez az első parancsolt ünnep, mivel Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. Nagyboldogasszony napján sokfelé búcsúnapot tartanak. Szokás volt gyógynövényeket szenteltetni, melyeket később gyógyításra, füstölésre használtak.

 

Sokfelé dologtiltó napot is jelentett. Veszélyesnek tartották a kenyérsütést, mert a tűz támadásától tartottak. A hiedelem szerint az ez időszakban ültetett tyúk összes tojását kikölti. A búzát is ebben az időszakban kell megszellőztetni, hogy ne legyen dobos, és ne essen bele a zsizsik.

 

16. Szent Rókus napja

Szent Rókus a középkor rettegett fekete kórja, a pestis elleni védelem szentje.

 

18. Szent Ilona napja

A szögkovácsok védőszentje. (A háromszöget, melyen Krisztust felfeszítették, Szent Ilona találja meg a kereszttel együtt, l. még szept. 14-ét.)

 

Asszonyi dologtiltó nap. A Muravidéken, Göntérházán nem szabad kenyeret sütni, mert aki süt kenyeret, az számítson rá, hogy a kiscsibéi eldöglenek.

 

 

20. Szent István napja

Államalapító István királyunk ünnepe. Mária Terézia országos ünneppé nyilvánította 1774-ben. Szent István jobbjának tiszteletére először 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet.

 

Az új kenyér ünnepe augusztus 20-a. Ehhez a naphoz köthető az aratási felvonulás megrendezése. A kalászokból kötött koszorút vivő lányokat lovas kocsikkal követték a többiek. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére.

 

A néphit e naphoz kötötte a gólyák útra kelését, a málnaszedés idejét. Termésjósló nap is. E nap időjárásából következtettek az őszi gyümölcstermésre. Ha szép idő volt, bő termést várhattak, de ha rossz idő járja, gyenge termés várható. Általános megfigyelés szerint a nyári István negyvenes nap. Ez azt jelenti, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon.

 

24. Szent Bertalan napja

Szent Bertalan a csizmadiák és a szűcsök védőjeként ismert. Az ezen a napon köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak. Bertalan napját sokan őszkezdő napnak, a kánikulát végző napnak tartják. Több jelére is felfigyelhet az ember a természetben. A gólyák hosszú útra készülnek, a halak már nem nőnek, csak híznak, az elpusztulni akaró kígyó nem bújik be a földbe, mint a többi, hanem a kerékvágásba húzódik, hogy eltapossák.

 

 

Ház körüli munkák

Augusztusban már javában érik a szőlő, és mert igencsak édes, csalogatja a darazsakat. Ellenük úgy védekezhetünk, hogy ecetes, cukros vízzel félig teli palackokat teszünk ki a szőlősorok közé, hogy abba szálljanak a darazsak, s ne a bogyókat dézsmálják meg. A házilag is elkészíthető darázscsapdába a következő csalogató folyadékot töltjük: tíz liter vízhez egy kilogramm cukor, egy üveg olcsó világos sör és egy deciliter húszszázalékos ecet, amelybe kevés szagtalan rovarölő szert is keverünk.

 

Eljött az ideje az áttelelő növények szaporításának is.

 

Tőosztással szaporíthatjuk a rebarbarát, 100- 120 cm távolságra, mert igen nagyra képes megnőni. Vigyázat, a rebarbarát nem szabad megennie annak, akinek a veséjével gondok vannak.

 

A spenótot Szent István napja körül vethetjük 30-50 cm sortávolságra, 2-3 cm mélyre.

 

Az epret is szaporíthatjuk tőosztással vagy a sarjak átültetésével. Az egres (köszméte) telepítése és metszése is időszerű. A hónapos retket vethetjük még a fagyok előtti betakarításra, s az áttelelő borsót is, hogy legyen minél korábban tavasszal zöldborsónk.

 

A gyümölcsösben a hónap végéig még elvégezhetjük a csonthéjas gyümölcsfák nyári hajtásválogatását és zöldmetszését. Az őszibarack bőséges terméssel hálálja meg a rendszeres hajtásválogatást, egy-egy alkalommal azonban az eltávolított hajtások mennyisége nem haladhatja meg a lombfelület egy-két százalékát. Legjobb, ha a termőágakon a hajtások 10-15 centiméterre vannak egymástól, amiket a fák fajtájától és életkorától függően visszametszünk. Tapasztalatok szerint a nyár végi zöldmetszés a tavaszi metszésnél több szempontból előnyösebb. A metszést azonban a hónap végéig be kell fejezni, mert később már fokozódik az ágrákosodás veszélye.

 

A veteményeskertben kiürülő ágyások talaját komposzttal feljavítjuk, porhanyítjuk és ülepítjük, kiváló magágyat készíthetünk az áttelelő zöldségek számára. Ilyenkor vethetjük az áttelelő salátát, petrezselymet, sárgarépát, hónapos retket, fejes és kelkáposztát. A magvetést nedvesen tartjuk, a kikelő magoncokat néhány hét után állandó helyükre széttűzdelhetjük. Szeptember közepéig végleges helyére vethetjük az áttelelő sóska és a spenót fajtáit.

 

 

Mit lehet kapni júliusban a piacokon?

Ahogyan azt a múlt hónapban megállapítottuk, a kínálat bőséges és gyorsan változó. Ezúttal a gabonanövényeket vesszük nagyító alá.

 

Búza. A legnagyobb mennyiségben termesztett gabonanövény, a Föld lakosságának fele búzán él. A jelenleg termesztett búzafajták legnagyobb része a közönséges búzához tartozik, amely lehet acélos vagy lisztes szemű. Acélos, jó minőségű sikért tartalmazó búza terem a szélsőséges, kontinentális éghajlatú vidékeken. A tésztaipar alapanyagát képezik az ún. kemény vagy durumbúzák, amelyek különösen alkalmasak a száraztészták gyártására. A gabonafélékben, így a búza fehérjéiben is egyes esszenciális aminosavak nem megfelelő mennyiségben fordulnak elő, ezért a közepes vagy gyenge biológiai értékű fehérjék közé tartoznak, és egyéb kiegészítőkkel (pl. hüvelyesek, gombák) együtt javasolt a fogyasztásuk.

 

Rozs. A hűvösebb, csapadékosabb éghajlat kenyérgabonája. A búzaövtől északra vagy magasabb hegyvidékeken termesztik. A rozs fehérjéi, a búzától eltérően, víz hozzáadására nem képeznek nyújtható, rugalmas sikért. Ezért tésztája tömörebb, nehezebb, mint a búzalisztből készült tészta. E tulajdonság kialakulásához még hozzájárul a szemek magasabb nyálkaanyag-tartalma is. A lizin aránya valamivel kedvezőbb, mint a búzafehérjében, így a rozsfehérjék közepes értékűnek tekinthetők.

 

Árpa. Az északi, hűvös, csapadékos tájak gabonája. A lisztjéből készült kenyér nagyon gyorsan szárad. Emberi fogyasztásra inkább kása formában használják. A sör-, a whisky- és a malátagyártás alapanyaga. Fontos takarmánynövény. Az árpafajták fehérjetartalma 8-13% között változik. A sörárpáknál általában a kis fehérjetartalom a követelmény, míg a tatakarmányárpáknál a nagyobb fehérjetartalom az előnyös. A malomipar hántolt árpát és árpagyöngyöt készít belőle.

 

Zab. A gabonafélék közül kiemelkedik az átlagosnál nagyobb fehérje- és lipidtartalmával. Fehérjéinek összetételére a nagyobb lizin- és metionintartalom jellemző. Nagyrészt a takarmányozásban használják, de jelentős szerepet játszik az emberi táplálkozásban is. Zabpelyhet, zabdarát, zablisztet állítanak elő belőle.

 

Kukorica. A Közép-Amerikában őshonos kukorica a Föld melegebb éghajlatú vidékeinek gabonanövénye, hazánktól északra már nem termeszthető. Legnagyobbrészt mint takarmánynövényt hasznosítják, de emberi táplálkozásra is széleskörűen alkalmazható. Csírájából értékes olaj nyerhető. A zab mellett a kukorica a másik, a gabonaféléknél megszokottnál több lipidet tartalmazó termény. Keményítőtartalmából keményítőt, keményítőszörpöt, glükózt állítanak elő.

 

Olyan népcsoportoknál, amelyek egyoldalúan kukoricával táplálkoznak, niacinhiány tünetei fedezhetők fel.

 

Rizs. A trópusi, szubtrópusi éghajlat jellemző növénye, de hazánkban is termesztik. Kb. 7000 fajtája létezik, ezeket három, a közepes, hosszú és rövid szemű rizsfajták csoportjába soroljuk. A rizs forgalomba kerülhet hántolva és hántolatlanul. A hántolatlan rizs a barna rizs, a hántolt rizs fényezett és fényezetlen változatban készül. A vadrizs, nevével ellentétben, nem rizsfajta, hanem egy Észak-Amerikában honos vízinövény, a Zizania aquatica. Szürkésbarna, hosszúkás, dióízű magvait a rizshez hasonlóan használják fel. A rizsfehérjék a nagy biológiai értékű gabonafehérjék közé tartoznak, kedvezőbb lizin- és metionintartalmuk miatt. A rizs felhasználási lehetőségei igen változatosak. Rizspehely, rizsliszt, tápszeralapanyag készíthető belőle. Erjesztett rizsből és szójából állítják elő a híres japán misót.

 

Köles. Számos ásványi anyag megtalálható benne, nagyobb mennyiségben a vas, fluor, foszfor, kén, magnézium és kalcium. B1-, B2-, B6-vitamin- és niacintartalma jelentős. Elsősorban kásaként fogyasztják, de búzavagy rozsliszttel keverve kenyér is készíthető belőle. A köles fehérjehasznosulását hüvelyesekkel történő együttes fogyasztása elősegíti. Kásák, egytálételek készítésére, lepény- és palacsintasütésre, levesek betéteként is felhasználható.

 

Hajdina. A hajdina vagy pohánka rendszertanilag nem tartozik a gabonafélék közé, de felhasználása azokéhoz hasonló. Elsősorban mint kását fogyasztják, de pörkölt magját megőrölve palacsinta, keksz, tészta is készíthető belőle. Lizintartalma magasabb, mint a búzáé. Gliadint nem tartalmaz, ezért a lisztérzékenységben szenvedő betegek diétája változatosabbá tehető vele.

 

 

Táplálkozás: főtt étel, kontra nyers étel

A nyugati civilizációban élő emberek ma már döntő többségében főtt és készételeken él. A nyers kosztot csak azok fogyasztják, akik valamilyen ok miatt áttértek a vegetáriánus táplálkozásra. Az akadémikus vagy nyugati orvoslás is nagy aggodalommal figyeli az ilyen "elvetemülteket". Nézzük, mi történik, ha az ételt főzve fogyasztjuk.

 

• A hőkezelés hatására elpusztul a vitaminok és az enzimek java része, ezért a tápanyagok nagy része nem hasznosul.

 

• Jelentős mértékben savasítja a szervezetet, ami a baktériumok és más élősködők elszaporodásának kedvez.

 

• Az életfontosságú telítetlen zsírsavak részlegesen oxidálódnak vagy magas hőmérsékletnél, oxigén jelenlétében rákkeltő transzzsírsavakká változnak.

 

• A fehérjék denaturálódnak, ezért hasznosíthatóságuk nagymértékben leromlik.

 

• Az ételekben levő finomenergiák a hőkezelés hatására átalakulnak, így az életerő közvetítésére alkalmatlanná válnak.

 

• A makro- és nyomelemek egy részéből nehezen oldható sóvegyületek keletkeznek, amelyek a belekben már nem szívódnak fel.

 

• A főtt étel úgynevezett emésztési leukocitózist indít be. Az emésztési leukocitózis (a fehérvérsejtek megszaporodása a vérben) a test olyan reakciója, amely csak hőkezelt élelmiszer fogyasztása után jelentkezik. A hőkezelt élelmiszer elfogyasztása után a vérben ugyanis rövid időre megnő a fehérvérsejtek (leukociták) száma, akárcsak a gyulladások első fázisában.

 

 

• Mindennek ellenére a meleg ételnek megvan az a viszonylagos előnye, hogy általában könnyebben emészthető, főleg olyan, beteg emberek esetében, akiknek az emésztőrendszere már kevés élelmiszerfajta megemésztésére képes.

 

A XX. század legjelentősebb táplálkozástudósa, dr. Werner Kollath felfedezte, hogy a nyers, növényi élelmiszerek elfogyasztása után, vagy ha az ember a meleg étel előtt valamilyen nyers, növényi táplálékot fogyaszt, az emésztési leukocitózis kisebb mértékben vagy egyáltalán nem tapasztalható. Ebből arra következtetett, hogy a meleg ételt a szervezet idegen anyagként érzékeli, és hogy egészség szempontjából csak a nyers étel tekinthető optimálisnak.

 

Erről híres mezotrófia elméletében számolt be.

 

Mi történik a szervezetben a táplálékkal nyers koszt fogyasztása esetén?

• A hőkezelés nélküli vitaminok és enzimek java része a tápanyagokból jól hasznosul.

 

• Jelentős mértékben lúgosítja a szervezetet, ami a baktériumok és más élősködők visszaszorulásához vezet, és nagyon jó hatással van az emésztő- és az immunrendszerre.

 

• Az életfontosságú telítetlen zsírsavak károsodás nélkül beépülnek a sejtmembránba és nagymértékben javítják a sejt-bioinformatikát – lelassítva ezzel az öregedést.

 

• A fehérjék hasznosíthatósága a helyes ételtársítás szabályait figyelembe véve nagymértékben megnő.

 

• Az ételekben levő finomenergiák megmaradnak, így az életerő közvetítésére alkalmassá válnak.

 

• A makro- és nyomelemek a belekben jól képesek felszívódni.

 

• A nyers étel nem indít be emésztési leukocitózist, ezért a szervezetet nem terhelik felesleges energiák az emésztési folyamat termékeinek feldolgozása során.

 

A helyes táplálkozásnak mindig idomulnia kell az adott egészségi állapothoz. Teljes értékű, egészséges élelmiszerekből kell összeállítani, jól kell kombinálni és az emésztőképességhez kell igazítani. Méregtelenítő hatásuk miatt az étrend nyerskoszt-bázistartalmát a szervezet egészének állapotával összhangban kell meghatározni, és csak nagyon lassan (hónapok, sőt évek alatt) emelni az adagot. Ezek a szabályok általában mindenkire vonatkoznak, de főként a gyenge, beteg és idős emberekre.

 

 

Testmozgás, sport

Bár a meleg nyár hajlamosít a lustálkodásra, a napozásra (a napon való veszélyes elalvásra), azért az emberek nagy része pont ezeken a nyári napokon végzi a legtöbb mozgást. A legjobb ilyenkor a hűs, árnyas erdőkben végzett túra, hiszen a nap ott nem bánt annyi annyira. Igen hasznos, ha a gyermekeinket megtanítjuk az alapvetően szükséges gyógynövény- és gombaismeretekre. Aki egy kis türelemmel rendelkezik, az keressen a turistáktól kevéssé látogatott helyet, és hajnalban egy jó távcső vagy fényképezőgép segítségével gyönyörködhet a még meglévő vadállományban. A nyár a vízi sportok ideje. Szinte korlátlan a lehetőség, de ne végezzünk korlátozás nélküli testmozgást, ha előzőleg ettől elszoktunk. Mozogjunk sokat, de ésszerűen, alapos előkészítés után.

 

 

Szellemi, lelki (kulturális) táplálék

Mivel ez a nyári szabadságolások ideje, feltétlenül javasolt a kikapcsolódás ideje alatt felállni a megszokott "kedvencek" elől: tv, számítógép. Magyarországon ilyenkor nagyon gazdag a választék a szabadtéri színházi előadások, koncertek vonatkozásában. Mint sok más dologban, Budapest ebben is kivételezett helyzetet élvez, azonban már több vidéki nagy- és kisváros is felismerte a turizmust fellendítő szabadtéri rendezvények jelentőségét. Érdemes tehát az aktuális programajánlókat figyelni. Az sem megvetendő, ha az ember a szabadsága ideje alatt a tévézés alól felszabadult esti óráiban nem a pohár, hanem a kedvenc írója könyve után nyúl.

 

 

Receptek

Az új kenyér ünnepén olyan receptet mutatunk, amely a régi idők ízeit próbálja visszahozni.

 

Káposztás parasztlángos

Hozzávalók: 35 dkg teljes őrlésű tönkölyliszt, 35 dkg fehér tönkölyliszt, 30 dkg főtt burgonya, 50 dkg (nyersen) reszelt káposzta, 2,5 dkg élesztő vagy 7 g szárított élesztő, 15 g = 1 evőkanál tengeri só, 2 mokkáskanál bors, olívaolaj, langyos víz.

 

Elkészítése: a burgonyát héjában megfőzzük. A káposztát káposztareszelőn lereszeljük,majd 3 evőkanál olajon kevés só és a bors hozzáadásával fedő alatt puhára pároljuk. Az élesztőt 2 evőkanál liszttel 1 dl langyos vízben felfuttatjuk. A meghámozott krumplit áttörjük és elkeverjük a liszttel, a sóval, illetve az időközben megpárolt káposztával,majd félkemény tésztát gyúrunk az összes anyagból. Hagyjuk megkelni legalább 2-3-szorosára,majd a tésztát 8-10 részre osztjuk, lángosokat formázunk belőle és az olajjal kikent tepsiben pihentetjük még egy negyedóráig. Forró sütőbe tesszük, és pirosra sütjük.Mindkét oldalát még forrón megkenjük fokhagymás olajjal, és egymásra téve hagyjuk megpuhulni, de fogyaszthatjuk azonnal,még ropogósan, pl. kelkáposzta- vagy spenótfőzelékhez.

 

Doza

A távol-keleti kultúrákban inkább a rizsnek van nagyobb hagyománya, ezért a következőkben egy indiai kenyérpótló lepényt ismertetünk. A recept eredetije az interneten található, de közreadója is adaptálta C. Ingram és J. Shapter: "A kenyér és a kenyérsütés enciklopédiája" című könyvéből. Az étel alapja az erjesztett rizs és valamilyen hüvelyes, esetünkben a sárgaborsó, de igen finom vörös lencséből is.

 

Hozzávalók: 100 g = 1 dl sárgaborsó vagy vörös lencse, 115 g = 1 dl rizs (lehet barna rizsből is készíteni), 3 dl víz, 0,5 teáskanál kurkuma, 0,5 teáskanál frissen őrölt fekete bors, 2 evőkanál apróra vágott friss vagy 2 teáskanál őrölt koriandermag, 1 teáskanál só, olaj a kisütéshez.

 

Elkészítése: a sárgaborsót (lencsét) és a rizst egy éjszakán át (min. 8 óra) 3 dl vízben áztatjuk. Másnap reggel botmixerrel vagy robotgépben egynemű masszává turmixoljuk. Ekkor tegyük egy tálban meleg helyre erjedni min. 24 óra hosszat. Rákövetkező nap délben belekeverjük a fűszereket. Kevés olajon sütjük úgy, mint a palacsintát. Kétfajta vastagságban érdemes kipróbálni; kb. 5 mm-es, és egy kevés víz hozzáadásával 2-3 mm-es (a tészta olyan legyen, mint egy nagyon sűrű palacsintatészta) 10-15 cm átmérőjű lepénynek. Önmagában is nagyon finom, vagy ételek mellé köretnek is adhatjuk. A rizs és a hüvelyes kombináció teljes értékű táplálék, csak nyers zöldség (saláta) szükséges hozzá.

Varga Sándor
XI. évfolyam 8. szám

Címkék: gyomordoktor

Aktuális lapszámunk:
2018. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.