Házipatika

A "Gyomordoktor" kalendáriuma - 2005. május

Pünkösd hava

"Ne aggódj előre a jövőtől. Ne ijedj meg a jelen nehézségeitől. Ne rágódj a múlton. Fogadd el sorsodat, és boldog leszel." Kínai bölcsesség


Nevezetes napok

1. Leveles Fülöp napja

Ekkor szoktak (elsejére virradóra) májusfát állítani (minden lánynak, vagy csak a választottnak). A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének szimbóluma, de a lányok elismerését, a nagylányokhoz való tartozását is jelentette. A legények éjszaka, csoportokban állították a zöldfát, ami lehetett szalagokkal, kendőkkel, virágokkal díszített sudárfa, vagy zöldellő, virágzó ág.

 

A hagyomány szerint állítottak májusfát a falu központi helyén is, amit pünkösdkor döntöttek ki. A közös kirándulások, majálisok, ünnepi lakomák szokása is a naphoz tartozik.

 

A majálist rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották, a magukkal vitt ételt, italt fogyasztva. Később egész sokadalommá szélesedett a majális. Volt ott zsákbafutás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny, ének és tánc, katonazene.

 

4. Flórián napja

Szent Flórián elsősorban a tűzoltók védőszentje, azonban védőszentjüknek tekintették azok is, akik munkájuk során a tűzzel álltak kapcsolatban, pl.: kovácsok, pékek, kéményseprők stb.

 

12. Pongrác napja,

13. Szervác napja,

14. Bonifác napja

A három fagyos nap, a három -ác végű fagyosszent, Pongrác, Szervác, Bonifác napja közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordulhat, sőt fagy is jelentkezhet, ami „leszüreteli a szőlőt”, tönkreteszi a vetést. Szervác viselkedése nem különbözik Bonifácétól. Ezért az ültetésnél ezt mindig figyelembe vették. Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, az uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el. A fagyosszentek harmadikának, Bonifácnak a napja is gondot okoz a termelőknek másik két „kollégájával”.

 

25. Orbán napja

Orbán még mindig a fagyosszentek közé tartozik. „Söpri a termést a faggyal” - mondják. A szőlőtermelő falvak sokfelé állítottak szobrot neki és ünnepi körmenettel járultak hozzá. Kérték tőle a bőséges szőlőtermést, a szőlő védelmét.

 

Pünkösd

Csúszó ünnep, időpontja változó, mert a húsvét utáni 50. napon tartják. Ehhez az ünnephez, a húsvéthoz hasonlóan, keresztény és pogány elemek is kapcsolódnak. A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli. Számos népszokás kapcsolódik a naphoz.

 

Pünkösdi király-választás

Ügyességi játékokkal, lóversennyel választották meg a pünkösdi királyt, akinek aztán egy évig különféle privilégiumai voltak. Meghívták a lakodalmakba, mulatságokba, ingyen ihatott a kocsmában, a többi legény kiszolgálta stb.

 

Pünkösdi királyné-járás

A lányok termékenységvarázsló ünnepi köszöntője. Csoportosan házról házra járnak. A legkisebb, legszebb köztük a pünkösdi királyné. Énekelnek, jó kívánságokkal köszöntik a ház lakóit, adományokat gyűjtenek. Az udvarba lépve a kísérő lányok kendőt feszítenek a kiskirályné feje fölé, és énekelnek.

 

 

Ház körüli munkák

Május elején is vethetünk kiskertünkben vagy lakótelepi erkélyünkön. Ültethetünk babot, szép termést hozhat még. A szőlő rügyezésével egy időben várható a májusi eső, amely a mondás szerint „aranyat ér”. A talaj hőmérséklete ilyenkor kb. 10 cm mélyen 10 Celsius-fok körüli, így a vetéshez és a palántázáshoz kedvező az időjárás. Május végén már számolni lehet a kamilla és az akác virágzásával is. Ez egyben jelzi, hogy a meleg igényes paprika ültetését is elkezdhetjük. A káposztafélék közül a vöröskáposztát ültethetjük már a végleges helyére. A csonthéjasokat termő gyümölcsfákon még végrehajthatunk bizonyos szükséges metszéseket. A tavaszi monília fertőzést mutató hajtásokat - arasznyi egészséges résszel együtt - vegetációs időben is levághatjuk. A vágási sebeket fertőtlenítő hatású sebzáró viasszal zárjuk le. A cseresznye kukacosságát okozó cseresznyelégy tojásrakását a kártevő csapdázásával előzhetjük meg. Az alma-, dió-, birs- és körtefák kukacosságát okozó almamoly két hullámban, április végétől szeptember végéig rajzik. A kártevő hernyóit a fatörzsre egy méter magasságban elhelyezett hernyófogó övvel csapdázhatjuk. Május végén, június elején hozza termését a legtöbb szamócafajta. A szamóca nem utóérő gyümölcs, szedés után íz- és zamatanyagai már nem fejlődnek tovább.

 

 

Mi kapható áprilisban a piacokon?

Május már igazi primőrszezon. Ilyenkor kaphatóak mindazok a friss zöldségfélék, amelyeket a gondos gazdák még valamikor februárban, a tejfölöspoharakban elvetettek és a fagyok megszűnte előtt fóliasátrakba ültettek. Ezeket már a tavaszi napfény ereje növelte és érlelte.

 

Nincs is finomabb, mint az ilyenkor már kapható újhagyma és hónapos retek egy kis teljes őrlésű kenyérrel, a rákent libazsírízű pálmazsírral! Az egész természet félelmetes gazdagsággal ontja a klorofillban gazdag zöld növényeket, a salátáktól a zöldborsóig. Az ilyenkor már érő zsenge cukorborsó nyersen is finom csemege, hát még ha tofumajonéz segítségével a tavalyi kukoricával (vízbe áztatott) együtt hidegkonyhai készítmények alapjául használjuk, valamilyen natúr szejtánszelet vagy dióból készített „rántott szelet” mellé.

 

A kínai kel íze nem hasonlít nyugati rokonához. Nagy zöld levele édes és leves, rendkívül gazdag C-vitaminban. Akár a napi szükségletünk egyharmadát és béta-karotin-szükségletünk felét is fedezhetjük vele. Bőséges rostanyagtartalma serkenti a bélmozgást, tehát fogyasztása mindenképpen ajánlott.

 

 

Eddig nem sok szó esett az ételek egyik fontos alapanyagáról, a fűszernövényekről. Mivel nagyon széles skálán mozognak, ezért most csak kettőt emelünk ki a sok közül. Ezek ma már nem csak szárított, hanem eredeti, nyers formában is gazdagítják a magyar konyhát - megérdemelten.

 

A gyömbér, ez a sokféleképpen felhasználható pompás fűszer, számos ételbe és italba csempészve pikáns, mennyei ízeket ad. Felmelegítő és serkentő hatása bejárja az egész szervezetet. Fokozza az életerőt, téli napokon elűzi a bennünket nyomasztó meghűlés tüneteit és a letargiát. Konfucius már i. e. 500 táján megemlíti a gyömbért, majd ezt követően számos orvosi szövegben megtalálható ez a fűszer. A kínaiak sokféle tünet ellen használták. Így a hideg és a rossz vérkeringés okozta tünetek ellen, a szív és a látás erősítésére. A hagyományos indiai ájurvédikus orvoslásban a gyömbért csodaszernek tartották, egyfajta univerzális gyógyírnak gondolták. Olyannak, amely nemcsak a testet erősíti, hanem a lélek tisztaságát, az intelligenciát is fokozza, valamint javítja az elhatározó képességet. A középkori Itáliában a gyömbért elengedhetetlennek tartották az időskor boldog éveinek biztosítására, mivel fokozza a szexuális képességeket. Értékes fiatalítószer! Az újabb vizsgálatok azt mutatták, hogy a gyömbér gátolja az ereken belüli véralvadást, hígítja a vért. Rendszeres használata csökkenti a káros koleszterinszintet és a magas vérnyomást.

 

A gyömbért bármilyen étel ízesítésére használhatjuk. Tehetjük levesbe, különböző uzsonnakrémekbe, rizsbe. Süthetünk gyömbéres lepényeket, palacsintát stb.

 

A koriander, vagy más néven cigánypetrezselyem, beléndfű, gazdag illóolajban, fehérjékben, zsíros olajokban, cukrokban és C-vitaminban. Egynyári növény, nem válogatós, igénytelen talajban is bő a termése, kis munkaigényű. Már ősidők óta használt fűszernövény, amelyet a Biblia és a körülbelül ötezer évvel ezelőtti „Ebers”-féle papirusztekercsek is megemlítenek. A Közel-Keletről származik, de manapság már hazánkban is termesztik. Az egész világon közkedvelt fűszer, puffadásgátló, szélhajtó, emésztést elősegítő, ezért vértisztító teakeverékek alkotórésze. Fokozza a gyomornedv-elválasztást, ezzel étvágyat csinál, és puffadás esetén enyhe görcsoldó hatása is ismert. Igen értékes a koriander illóolaja, melyet vízgőzös lepárlással nyernek, miáltal fölpattannak az apró magvak, és kinyerik a növény színtelen vagy halványsárga, friss, édeskés illatú olaját. A levélből is nyerhető illóolaj, bár illata enyhébb, hatása viszont erősebb.

 

Összefoglalva: a koriander enyhíti a fájdalmakat, az izomgörcsöket, az ízületi gyulladásokat. Serkenti az emésztést, a központi idegrendszer működését, étvágyjavító, puffadásgátló, szélhajtó. Vérkeringés-fokozó, és segít rendezni a menstruációs ciklust is. Éppen ezért várandós kismamáknál tilos alkalmazni a korianderolajat! Túlérzékenységnél allergiás reakciót válthat ki a bőrön.

 

 

A kínai gyógyászat a táplálkozásról és a helyes életről

Bizonyára sokaknak feltűnt már, hogy a kínaiak között nincs kövér ember, és a munkabírásuk legendás. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy a rákbetegségek előfordulása elenyésző a nyugati társadalmakhoz képest (negyvenszer kevesebb, mint nálunk), akkor indokolt egy kicsit megvizsgálni ezt a kérdést. Történik mindez annak ellenére, hogy Kínában ötvenszer kevesebb a háziorvos a városokban, a kis településeken pedig százhússzor!

 

Hol lehet az automatikusan felvetődő kérdésre a válasz?

 

Ott, ahol a világ bármelyik országában megtalálhatjuk - az ősi népi bölcsességekben, a közmondásokban. Vizsgáljuk meg például a következőt: „A könnyű test nem öregszik, hosszú életet és maradandó egészséget ad. Ne együk tele magunkat, ez hosszabbítja az életet. Tízezer font arany nem ér annyit, mint az öregkori soványság.” Ez olyan igazság, amivel aligha lehet vitába szállni. Mégis, mi a mai magyar valóság? Sajnos ennek mindebben az ellenkezője! Gyerekeink és a fiatalok már túlsúlyosak, nem beszélve a felnőtt generációról. Az öregek pedig (tisztelet a kivételnek) sajnos általában csak akkor soványak, ha már valamilyen betegségtől szenvednek. Civilizált, a nyugati kultúra felé (kritikátlanul) igyekvő társadalmunk „túltápláltságban éhező”-vé vált. A kínai táplálkozási szemlélet holisztikus, ellentétben a mi mindent elemeire szedő és vizsgáló szemléletünkkel szemben.

Közönséges gyömbér

 

Aki látta néhány évvel ezelőtt a Tányéron a világ című tv-filmsorozatot, az bizonyára emlékszik arra, amikor egy kínai ember - magyar sorstársához hasonlóan - elmegy az orvoshoz. Eddig van csak hasonlóság. Ami ezután történik, már alapvetően más. Azzal kezdődik, hogy az orvos alaposan szemügyre veszi és a külső fizikai jegyeit megvizsgálja. Az arc, a bőr, a testtartás, a járás, a nyelv és a pulzus diagnosztika alapvető dolgokat árul el tulajdonosáról, nincs szükség milliós nagyságrendű elektronikus berendezésekre (honnan is lenne rá pénz?). Következik a rendkívül alapos kikérdezés. Mit, mikor, hogyan eszik, milyenek a szokásai, érzelmei stb. - magyarul milyen életminőséget él meg a mindennapjaiban?

 

Ezekből és a beteg konkrét panaszaiból látja, hogy miben tért el az egyensúlytól, hol szegte meg a mértékletesség és természetesség elvét, és az mit eredményezett a szervezetében. Ekkor jön a meglepetés! A kínai orvos is ír receptet. Ezzel a recepttel a beteg két helyre mehet.

 

Ha saját maga keresi a gyógyulását, akkor a piacra siet, és a magyar ember számára elképzelhetetlenül gazdag zöldség- és növényválasztékból bevásárol, majd otthon elkészíti azokat a gyógyító ételeket, amiket az orvos javasolt neki. Ha segítséget vesz igénybe, akkor elmegy egy étterembe, ahol egyezteti a pincérrel (!) a teendőket, aki konzultál a szakáccsal, és innentől kezdve azt kapja minden nap, amire szüksége van a gyógyulásához.

 

A kínai orvoslás az embert a bipoláris világban egyensúlyt jelentő jin és jang elvei szerint, az univerzum elválaszthatatlan részeként szemléli, és az életerőt jelentő „csi” energia jelenlétét vizsgálja. Az elsődleges cél az, hogy helyreállítsák a felbillent egyensúlyt. Természetesen a kérdést egy nagy rendszeren belül vizsgálják, amelyen a természet és az életciklusok dinamikus egyensúlyát értik, amelynek a neve: az öt elem. Ezért nagy a különbség a nyugati, akadémikus orvoslás és a hko (hagyományos kínai orvoslás) szemlélete között, mivel minden évszakban más és más az életfeltétel, illetve két egyforma emberi szervezet nincs, tehát nincs egyforma gyógyítási eljárás - csak hasonló! A természet nagy körforgása az, amit az öt elem tana fejez ki, és mutatja meg a hozzáértő számára, hogy mikor, hol és hogyan kell valakinek az életébe beavatkozni a gyógyulása érdekében. A diagnózis felállításához feltétlenül figyelembe veszi a test egyensúlyát kívülről megbontó „hat rossz” és a belülről ható „hét érzelem” hatását, amelyek mindegyike hatással van valamelyik szervre. Ezekkel együtt az ún. semleges hatásokat is vizsgálja, mint pl. az előbb részletezett életforma, életvezetés, táplálkozás, a fizikai sérülések stb. A jellemzők ismeretében a diagnózist a „nyolc jellemző” figyelembe vételével állítja fel, amelyek párosával szerepelnek, így adván tájékoztatást a hozzáértő számára. Amint látható, a kínai orvoslás igyekszik a legalaposabban számba venni minden olyan dolgot, ami az emberben levő egyensúlyi helyzetet megbillentette.

 

A terápia már „egyszerű”. Lényege az, hogy a csi szabad áramlása a szervezetben mindig biztosított legyen. Ennek eléréséhez általában a több mint ezer akupunktúrás pont stimulálását használják, de a moxaégetés is gyakori, amely sok ezer éves múltra tekint vissza.

 

Ettől olyan egyedi és izgalmas, tehát hatékony az, amit a hko képvisel.

 

Érdemes megfogadni azt, amit a következő, szintén kínai bölcsesség mond a számunkra.

 

„Tartsunk mértéket az ételben, megelőzzük a betegséget, tartsunk mértéket a vágyban, meghosszabbítjuk életünket. Idős korunkra ápoljuk szellemünket, éljünk szabadon.”

 

 

Testmozgás, sport

A májusi idő mindenkit a természetbe csal. Ilyenkor nehéz megmaradni a négy fal között, mégis szenteljünk egy kis figyelmet egy olyan tevékenységnek, amit nyitott ablaknál a szobában vagy a természetben egyaránt végezhetünk, ráadásul nagy haszonnal. Ez a tevékenység a jóga.

 

Szinte mindenkinek vannak többé-kevésbé pontos elképzelései, gyakran hozzák összefüggésbe a jógát a testünk feletti uralom, a teljes ellazulás, a nyugalom, a kiegyensúlyozottság fogalmával.

 

Koriander

 

De mi a jóga valódi tartalma? Mit jelent pontosan ez a fogalom? A jóga több mint ötezer éves „művészete” Indiából ered, alapjait körülbelül 2500 éve foglalták először írásba. A jóga így az emberi test és lélek tudatos fejlesztésének legrégebbi fennmaradt módszere. Két alapvető területét különböztetjük meg: a hatha-jógát a hozzá tartozó ászanákkal (testhelyzetekkel); és a meditációs jógát, amelynek több formája is ismert. A hatha-jóga a jóga formái közül egyedüliként foglalkozik az emberi test fejlesztésével. Célja a szervezet egészsége. Titka abban áll, hogy megnyújtja az izmokat, ellentétben az izmok megfeszítésére irányuló tornagyakorlatokkal. A nyújtózó, nyújtózkodó mozgás ismerős a természet világából. A jógagyakorlatok során minden mozdulatot lassan, megfontoltan hajtunk végre, hogy az első fájdalomérzetnél máris meg tudjuk szakítani a gyakorlatot. A fájdalomérzet riadó, amit soha nem szabad figyelmen kívül hagyni! Óvnunk kell testünket a túlerőltetéstől, a sérülésektől. A jóga jelentősége saját előrehaladásunkban, fejlődésünkben rejlik. Nem másokkal, hanem kizárólag önmagunkkal kell összemérni magunkat, így tehet szert mindenki a siker, a biztonság kellemes érzésére, függetlenül életkortól, egészségi állapottól, mozgáskészségtől. Mindenki csak addig maradjon egy meghatározott testhelyzetben, amíg kényelmesen érzi magát benne. A jógában nem kell hússzor egymás után elvégezni ugyanazt a gyakorlatot, elegendő csak kétszer-háromszor. Az izmok így is megerősödnek. A rendszeres, alkalmanként mindössze fél órát igénybevevő gyakorlás megváltoztathatja egész életünket. A jóga ellazít, erősít, fiatalít, megfelelően szabályozza életfunkcióinkat, eltölt energiával, még szépítő hatása is van! Segít az emésztési zavarokkal, aranyeres problémákkal, különböző fájdalmakkal küszködőkön. Különleges jógagyakorlatok léteznek isiász, porckorong-károsodás, nyálkahártya-gyulladás s még sok más betegség esetén.

 

 

Szellemi, lelki (kulturális) táplálék

Minden embert érdekel az, hogy miként találhatja meg az isteni önvalójához vezető utat. Erre a legjobb módszer a meditáció. Sokan próbálkoznak vele, mégis keveseknek adatik meg az az öröm, hogy valóban sikerül is! Miért? Talán azért, mert olyan erősen köt bennünket az egó ehhez a földi világhoz. Hívjuk segítségül a meditáció nagymesterét, Oshót, mit ír erről?

 

„Éber figyelem, ez a meditáció lelke. A meditáció kaland, az emberi elme legmerészebb vállalkozása. Amikor meditálsz, egyszerűen csak vagy, nem csinálsz semmit - nincs cselekvés, nincs gondolat, nincsenek emóciók. Egyszerűen csak vagy, és ez nem más, mint színtiszta öröm. Semmi kívülálló dolog nem okozza, hiszen a lét anyaga maga: öröm.

 

Amikor egyáltalán nem csinálsz semmit - sem fizikai, sem szellemi, sem más értelemben -, amikor minden cselekvés szünetel, és te egyszerűen csak vagy, csak létezel: ez a meditáció. Ezt nem lehet csinálni, ezt nem lehet gyakorolni: ez vagy jön belülről, vagy nem. Habár mikor időt tudsz szakítani arra, hogy csak légy - hagyj fel minden tevékenységgel. A gondolkodás is egyfajta tevékenység, a koncentráció is egyfajta tevékenység és az elmélkedés is az. Ha csak egy pillanatig nem csinálsz semmit, hanem csak a középpontodban vagy teljesen ellazultan, ez már meditáció. És ha egyszer már tudod a nyitját, akkor addig maradsz így, ameddig csak akarsz. Végül a napnak akár mind a huszonnégy óráját ebben az állapotban töltheted.”

 

„A tudatosság, az éber figyelem teljesen zavartalan kell, hogy maradjon.” Szóval - csak ennyi!

 

Pirított, sült spagetti

Hozzávalók: 1 csomag teljes őrlésű tönkölylisztből készült spagetti tészta, 1 teáskanál tengeri só, 3x2 evőkanál olívaolaj, víz a főzéshez, 25 dkg zöldségkeverék (lehet mélyhűtött, de jobb a friss), 1 fej közepes vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 3 teáskanál lestyán, 2 mokkáskanál őrölt bors, 2 evőkanál szójaszósz, 1 csomag újhagyma zöldje.

 

Elkészítése: 2 evőkanál olívaolajon megpirítjuk az apróra vágott vöröshagymát és a 2 gerezd áttört fokhagymát. Hozzáadjuk a zöldséget, majd a fűszereket és 1 evőkanál szójaszószt. Fedő alatt pároljuk, amíg megpuhul.

 

Kifőzzük a spagettit bő vízben a sóval és a 2 evőkanál olajjal, majd lecsöpögtetjük. Egy nagy lábasban (ha van otthon vok, akkor abban) felforrósítunk 2 evőkanál olajat, néhány másodpercre beletesszük az 1 gerezd áttört fokhagymát (vigyázat, nehogy megégessük, mert keserű lesz!), a tésztát és 1 evőkanál szójaszószt. Nagy lángon pirítjuk néhány percig, majd összekeverjük a zöldségekkel. A tetejére szórjuk az apróra vágott újhagyma zöldjét. Önmagában is kitűnő étel, de tálalhatjuk köretként is.

 

 

Kínai kelkáposztával rakott fodros nagykocka

Hozzávalók: 1 fej kínai kelkáposzta, 2 teáskanál Vegamix ételízesítő, víz a főzéséhez. A kelkáposztát nagy cikkekre vágjuk, és az ételízesítővel vízben majdnem puhára főzzük. Amikor elkészült, leszűrjük és lecsurgatjuk.

 

A gombapörkölt elkészítése és a hozzávalók: 50 dkg gomba, 2 dl tofujoghurt, 2 közepes fej vöröshagyma, 3 evőkanál olaj, 2 teáskanál lestyán, 1 teáskanál Vegamix ételízesítő, 1 teáskanál tárkony, 2 teáskanál édesnemes pirospaprika, 2 teáskanál tengeri só. Az apróra vágott hagymát az olajon rövid ideig pároljuk. Ezután beletesszük a megtisztított és felszeletelt gombát, a fűszereket, majd fedő alatt lassú tűzön készre főzzük. Vizet ne tegyünk alá, mert a gomba enged annyi nedvességet, amennyire szükség lesz. A paprikát csak akkor tegyük hozzá, amikor már majdnem kész, mert keserű lesz.

 

A fodros nagykocka elkészítése: Tegyünk bő vízbe 2 evőkanál olajat (így nem ragad össze a tészta) és 1 teáskanál sót, majd 1 zacskó teljes őrlésű tönkölylisztből készült nagykockát, és főzzük addig, amíg a közepe már nem kemény. Szűrjük le és keverjük össze a gombapörkölttel. Egy közepes tálat, lábast vagy tepsit biomargarinnal vagy olívaolajjal kikenünk. Az aljára tesszük a kelkáposzta felét, majd erre rásimítjuk a tofujoghurt felével elkevert gombapörköltes tésztát. A tetejére a kelkáposzta másik felét helyezzük, amit aztán leöntünk a maradék joghurttal. Sütőben, fedő nélkül pirosra sütjük.

Varga Sándor
XI. évfolyam 5. szám

Címkék: gyomordoktor

Aktuális lapszámunk:
2018. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.