Házipatika

A "Gyomordoktor" kalendáriuma - 2005. november

Szentandrás hava

„Ne sikeres ember legyél, hanem értékes.” Albert Einstein  


 

November szokásos elnevezései még: Mind szent hava, Szentandrás hava, Őszutó, Enyészet hava. Az időjárás már beszorítja az embereket a házakba, megkezdődnek a csendes téli esték, Márton napjától a kiforrt bor kóstolgatása.

 

Mit is ír a régi gazdakalendárium? „Az igás lovak és a jármos ökrök takarmányozását csökkenteni lehet, megszűnvén a szorgosabb mezei munka. A répaszedést befejezzük. A fiatal fák derekát tövissel, szalmával körülkötjük vad ellen, a szőlőt befödjük, a kierjedt borokat föltöltjük. Kemény tél következik, ha a madarak kövérek és halottak napján az idő száraz és már fagyos.”

 

Kalendárium

1. Mindenszentek napja

E nap estéjének halott tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért a terített asztalra kenyeret, sót, vizet tettek. A család minden tagja gyertyát gyújtott, a gyertyák égésidejéből a hiedelem szerint arra következtettek, ki hal meg előbb a családban. Akié a leghamarabb ég el, az hal meg elsőnek.

 

2. Halottak napja

Mindenszentek és halottak napja a halottakra való emlékezés ünnepe. A katolikus egyház az I. századtól kezdődően november elsejét szentelte a halottak emlékére. Minden olyan szentnek ünnepe, akiről a naptár név szerint nem emlékezik meg. Ezen a napon a katolikus egyház tanítása szerint az élő és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. Kötelező ünnep a IX. század óta. A virág borította sírok mellett rokonok, ismerősök, barátok gyertyát gyújtanak, s emlékeznek. E napon a távolba szakadt családtagok is hazatérnek.

 

11. Márton napja

Szent Márton a legnépszerűbb középkori szent. A legenda úgy tartja, hogy Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, ezért a ludak óljába rejtőzött, de azok gágogásukkal elárulták. Innen a „Márton lúdja” elnevezés. Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: „aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Márton az újbor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az újbor. Lakomák időszaka ez. A Márton-napi időjárásból következtettek a télre: sokfelé azt tartják, a márciusi időt mutatja.

 

19. Erzsébet napja (Árpádházi Szent Erzsébet napja)

Árpádházi Szent Erzsébet a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentje. A legenda úgy tartja, hogy a szegényeknek a kötényében vitt alamizsna rózsává változott, mikor atyja kérdőre vonta. Ezt nevezik rózsacsodának. Erzsébet a tél és a karácsony rámutató napja. Mindenütt azt tartják, ha esik Erzsébetkor, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől, fagyoktól. A gazdák azt mondják, amilyen Erzsébet, olyan lesz decemberben karácsonykor. Erzsébetkor rendszerint leesik az első hó. „Erzsébet megrázza a pendelyét.”

 

25. Katalin napja

Keresztény hitéért halt mártírhalált. Okossága miatt volt a diákok, tudósok, egyetemek védőszentje. E naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódnak. A lányok mezítláb különféle ágakat loptak a fákról, amely ha karácsonyig kizöldült, következtettek a közeli férjhezmenetelre. A kizöldült ágat nevezték Katalin-ágnak. A legények is ezen a napon tudakozódhattak jövőjüket illetően. Párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket. Időjárásjóslás is kötődik e naphoz: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog.” Katalin az utolsó mulatósbálos nap, mert ezt követi az advent kezdete.

 

30. András napja

András a téli évnegyed kezdőnapja, böjtnap. A népi hitvilág mágikus párjósló erőt tulajdonított ennek a napnak. A lányoknak számtalan praktikát, jósló cselekményt kellett végezniük, hogy meg tudják, ki lesz a férjük. Se szeri, se száma a gombócfőzésnek, ólomöntésnek, András-napi jóslásoknak, amit a kíváncsi lányok még ma is alkalmaznak. A gombócokba férfineveket rejtettek, főzték, és amelyik elsőnek jött a víz tetejére, az lett az illető férjének neve.

 

Ház körüli munkák

Novemberben a lakótelepi erkélyek virágládáit kiürítjük, velük már csak tavasszal lesz dolgunk, amikor komposzttal (esetleg új földdel) keverjük. Akinek üveggel fedett terasza van, az természetesen egész télen elláthatja a családot a balkonon nevelt zöldfűszernövényekkel. Ha az erkélyen nem süllyed a hőmérséklet fagypont alá, akkor itt tárolhatjuk a homokba dugott gyökérzöldségeket, illetve a jól betakart és fénytől védett krumplit is. Az almát, a körtét (csak hibátlanokat!) egyesével újságpapírba csomagolva hosszú ideig megóvhatjuk.

 

A betakarítás után most érkezett el az őszi mélyszántás ideje.

 

Novemberben lehet elkészíteni a tél egyik legfontosabb C-vitamin-forrását - a savanyú káposztát, de nem ecetes, hanem természetes, tejsavas erjesztéssel! Gyaluljuk le a káposztát, tegyük hordóba, sóval, borssal, babérlevéllel, csöves paprikával, birsalmával rétegesen, egy-két fejet egészben hagyva. A kádat zárjuk el a levegőtől, így szagtalanul érik be.

 

Szintén jó C-vitamin-forrás a kökény, amelynek dér csípte termését is gyűjthetjük. Ha még a fagy engedi, a vörös hagymából kiválogatott kicsi, 23-25 mm átmérőjű hagymát ültessük el kora tavaszi zöldhagymának: 8-10 cm mélyre rakjuk le, hogy hosszú fehér része legyen a szárnak. Ugyanebben az időben megtehetjük ezt fokhagymával is, amely zsenge állapotában rendkívüli csemege lesz. Érdemes takarni a talajt, és kora tavasszal, egyszerű fólia alagúttal elősegíteni a hajtást. A szőlőt - a fagyok beállta előtt - takarjuk földdel. A sorokban lévőket töltögető ekével, az egyedülállókat kézi erővel, 4-8 szemig takarjuk. A szálvesszőzött tőkéknél húzzunk be több vesszőt a fedésre vágott árokba. A fiatal, magas művelésű szőlőkben a biztosító csapot, szálvesszőt takarjuk. Erős fagyra számítva a felső karokat papírral, csuhéval takarjuk be. Soha ne használjunk műanyagot.

 

A gyümölcsfákról távolítsuk el az ott maradt leveleket, és a múmiákat semmisítsük meg, mert ezek a fertőzésgócai. Az eltávolított egészséges ágakat és leveleket komposztáljuk. A fiatal fák törzseit takarjuk el a vadak elől, mert azok télen végzetes károkat okozhatnak.

 

 

Mit lehet kapni novemberben a piacokon?

A választék még most is széles. Hüvelyesek: száraz babok, szója, lencse, csicseriborsó, főzeléknek valók (fehér, vörös és kelkáposzta, téli sóska és spenót,), burgonya, csicsóka, karfiol, kelbimbó, sütő- és főzőtök, patisszon, padlizsán, cukkíni. Gabonafélék (a belőlük készíthető kásák variációja végtelen a fűszerekkel és az ízesítéssel), csíráztatott gabonák, gyökérzöldségek: sárga- és fehérrépa, karalábé, zeller, cékla, fekete retek és olajos magvak.

 

A felsorolásból is látható, hogy csak annak akad a táplálkozással gondja, aki nem tud főzni, vagy „időkímélés” miatt a szupermarketekben keresi a modern vegyipar megannyi jóízű termékét, hogy azután jövőre az allergiaszezonban ráfoghassa a parlagfűre szénanáthájának okát.

 

Csicsóka

Ez a csodálatos növény kalandos úton került Kanadából Franciaországba még az 1600-as évek elején, majd Olaszország érintésével hazánkba. A napraforgófélék családjába tartozik, két-négyméteres magasságúra is megnő, ám a lényeg a föld alatt rejtőzik. Ágas-bogas gyökérzetén, akár csak a burgonyának, gumók nőnek. Szereti a napfényt, talajban és vízben igénytelen, a homokos talajon is jó terméshozama van. Igen magas a szénhidrát-, ezen belül az inulintartalma, ami a vastagbélben levő baktériumok lebontó hatása következtében gyümölcscukorrá alakul, és ennek döntő részét a szervezet inzulin nélkül is hasznosítani tudja. Mivel a vastagbélig eljut és ellenáll az emésztőnedvek hatásainak, élelmi rostként funkcionál. Ezért a cukorbetegek táplálkozásában nagy a jelentősége. Sajnos erről nagyon kevesen tudnak, mint ahogy arról is, hogy a zeller (zöldje és gumója), illetve a kapor is nagy segítség a cukorbetegek vércukorszintjének normalizálásában. A csicsóka magas vitamintartalma a rákbetegségek kialakulásában jelentős szerepet játszó szabad gyökök megkötésében segít. A gyömbér gyökérre emlékeztető, sárgásfehér gumókat a legjobb nyersen fogyasztani salátákban (elég csak gyökérkefével megtisztítani, nem kell hámozni), de főve és sütve is finom, csak akkor édes ízű. Magas rosttartalma miatt telítettségi érzetet ad, megköti és eltávolítja a felesleges koleszterint a szervezetből (csökkentve ezáltal a szív és keringési betegségek rizikóját). A belőle készült csicsókaszörppel édesíthet az elhízott ember - veszély nélkül.

 

Táplálkozás és természetes élet (III. rész)

Az előző két részben szó esett sok dologról, ami a táplálkozással és az egészséges élettel összefügg, de nem beszéltünk egy nagyon jelentős, a mai kor emberét drámaian sújtó jelenségről: a székrekedésről. A szó definiálása tekintetében hatalmas az eltérés a nyugati orvoslás és a természetgyógyászat között. Ez utóbbi a reggeli egy székletürítésen kívül azt tartja természetesnek, ha annyiszor van még napközben, ahány főétkezést fogyasztott az ember. A nyugati medicina csak a két napnál ritkább székürítést tartja székrekedésnek, sőt továbbmegy: „a napi székletürítés dogmáját, a ritkább bélmozgások egészségre káros voltának babonáját egyes kevésbé képzett természetgyógyászok is erősítik a hiszékenyebbeknél.” Nos, az ismeretes, hogy az emésztés végső szakaszában, a vastagbélben, az addig valamilyen ok miatt nem megemésztett táplálékok rohadnak, és a keletkezett méreganyagok annál hatékonyabban szívódnak vissza a vízzel együtt a szervezetbe, minél hosszabb ideig tartózkodnak ott. Ezt nevezik „öntoxikációnak” (önmérgezésnek). Ez már az ókori gyógyítók előtt ismert volt („A halál a belekben lakozik!”), és a mai kor emberének betegségei is itt gyökereznek. Minél tovább időzik a vastagbélben a széklet, annál jobban csökken a víztartalma és egyre nehezebben születik meg belőle a széklet. Az öntoxikáció rengeteg bajnak az eredője: a krónikus fejfájástól a vastagbélrákig. A székrekedés kialakulásának fizikai okai közül elsőnek a rosthiányos, agyonfinomított, kikészített (fehér liszt) gabonatermékeket kell kiemelni, majd a természetes életritmustól elszakadt életmódot (késő esti, esetleg éjszakai étkezések), valamint az élvezeti szerek (kávé, tea, fehér cukor, cigaretta, alkohol) fogyasztását. Természetesen befolyásolják még a gyógyszerek (idegnyugtatók, fájdalomcsillapítók, antidepresszánsok), a mértéktelen állati fehérjefogyasztás (hús, tej/tejtermékek, tojás - amelyeknek nincs rosttartalmuk), a rendkívül kis mennyiségű és rossz összetételű folyadékfogyasztás, a fizikai mozgás teljes hiánya, hogy csak a legfontosabbak emeljük ki. Nagyon sokan nem hajlandóak másutt elvégezni szükségletüket, csak otthon - rosszul értelmezett szemérem és higiéniai okok miatt! A hosszú távú székrekedés azonban aranyérhez, a végbél berepedéséhez is vezethet, amelyek rendkívül fájdalmas műtéti beavatkozásokat vonnak maguk után. A székrekedés lelki hátterében az áll, hogy a beteg valamihez görcsösen ragaszkodik. Ez lehet eszme, tévhit, tárgy, pénz, vágy, gondolat stb. Mindenkinek végig kell gondolnia, hogy mi az, amitől nem akar megszabadulni. Az önzetlenség, az adakozás sokat segíthet ennek a lelki problémának a leküzdésében. Az ilyen ember tart attól, hogy megszabaduljon a már megértett, de túlhaladott dolgoktól - fél a következményektől. A székrekedés javítása elsősorban úgy lehetséges, hogy visszatérünk a természetes étrendhez, amely rostban dús nyers zöldség és gyümölcs, minimum harmincszor meg rágva minden egyes falatot. Rövid távon sokat segíthet az étkezések előtt fél órával elfogyasztott korpa (bő víz mellett). A hashajtókat kerülni kell, mert a függőségen kívül mellékhatások is felléphetnek. A legjobb az előző este beáztatott aszalt gyümölcs (ezen belül a szilva és a sárgabarack), amelyet másnap összeturmixolva is megihatunk, de meg is ehetünk, alapos rágás mellett. Gyógyteákat is lehet alkalmazni (szűztea, szennalevél, kutyabengekéreg) - kúraszerűen, amíg a dugulás megszűnik. Természetes hashajtó a reggeli egy pohár meleg víz és a napi egy-két evőkanál lenmagolaj is, amit a salátaöntetbe keverhetünk. A keserűsó és az otthon végezhető beöntés, illetve a (szakember által végrehajtott) kolon-hidroterápia is megoldás lehet, de jobb, ha előtte a témában jártas természetgyógyász szakembert keresünk fel. Egyéb kíméletes módszerek is rendelkezésre állnak (pl. talpmasszázs, masszírozás stb.), amelyek segíthetnek ennek a rendkívül kellemetlen dolognak a megszüntetésében.

 

 

Testmozgás, sport

Ez már a téli időszak, ezért a szóba jöhető mozgásformák eléggé behatároltak. Ilyenek a teremsportok gyakorlása, a fitneszklubok és a konditermek igénybevétele, az uszoda, ahol a szauna segítségével méregteleníteni lehet, vagy a kis pénzűeknek és az elfoglaltaknak az otthoni torna. A mozgáshiány kiküszöbölésére rendszeresen tornázzunk reggelente. Az előző pontban részletezett székrekedés megszüntetésére a hasizom fejlesztése kiváló hatással van. A különböző ugráló gyakorlatok, mint pl. az ugrálóasztal használata (ennek hiányában a lépcsőn való ugrálás) is nagyon hasznosak lehetnek! Rendkívül hasznos szerkezet a ma már elérhető áron beszerezhető ún. csi-gép is, amely a szobában 15 perc alatt helyettesítheti 40 perc gyaloglását, és az energia háztartást átrendezi. Felpezsdíti a perifériás vér- és nyirokkeringést, megmozgatja a gerincoszlop „beállt” izomzatát és a testsúlycsökkentésben is szerepet játszik.

 

Szellemi, lelki (kulturális) táplálék

A kelta újév, a SAMHAIN november 1-jére esik (október 31-én napnyugtától november 1-jén napnyugtáig). Tartalma, jelentése: az ősök (a halottak) tisztelete (a keresztény kultúrkörben a halottak napja). Ilyenkor a két világ (a materiális és a transzcendentális) között nincs határ - nyitva áll, átjárható mindkét irányban. Egész évben ez a legalkalmasabb éjszaka a mágiára, mert ilyenkor a legerősebb a túlvilági hatás! A meditáció és a radikális változtatások elhatározásának éjszakája ez. Kiválóan alkalmas ezekre a tevékenységekre, de nem kell azonnal megtenni a konkrét lépést, ilyenkor az elmélyülés a fontos. Meg kell adni a tiszteletet az ősök számára (gyertyagyújtási jelkép), de a megoldás felé mindenképpen tovább kell lépni.

 

Receptek

A hideg téli napokon melegítő a zab, ráadásul a székrekedés megszüntetésében is segít. 

 

Zabpelyhes burgonyalepény gombával, „bakonyi” módra

Hozzávalók a lepényhez: 80 dkg burgonya, 1 fej közepes vöröshagyma, 4 evőkanál zabpehely, kb. 25-30 dkg teljes őrlésű tönkölybúzaliszt, 2 evőkanál zabkorpa, 1 teáskanál tengeri só, 1 teáskanál bors. A bakonyi raguhoz: 30 dkg gomba, 2 evőkanál étolaj, 1 kis fej vöröshagyma, 2 teáskanál Vegamix, 3 teáskanál saját készítésű gulyáskrém, 1 dl víz, 1 teáskanál kukoricakeményítő.

 

Elkészítése: a burgonyát és a vöröshagymát meghámozzuk, lereszeljük (esetleg húsdarálón ledaráljuk), majd összekeverjük a zabpehellyel, a zabkorpával, valamint annyi teljes őrlésű liszttel, amennyit felvesz. Tésztát gyúrunk belőle a só és a bors hozzáadásával, majd fakanállal tepsibe simítjuk, sütőpapírra. Forró sütőben sütjük, félidőben óvatosan megfordítjuk, vigyázva, hogy ne törjön el. A megmosott és feldarabolt gombát a 2 evőkanál olajon megpirított hagymára tesszük és a Vegamix, a gulyáskrém hozzáadása után fedő alatt 5 percig pároljuk. Közben 1 dl hideg vízben feloldjuk a keményítőt és a gombás raguval kb. 1-2 percig összeforraljuk. Az idő közben felszeletelt lepények tetejére öntjük és friss zöld salátával tálaljuk.

 

 

Diós zabpehelykrém

Hozzávalók: 75 g zabpehely, 0,6 dl víz, 1 közepes fej vörös hagyma, 30 g dióbél, 1 evőkanál olívaolaj, 1 teáskanál sűrített paradicsom, 2 teáskanál mustár, 30 g biomargarin, 1 teáskanál citromlé.

 

Elkészítése: a zabpelyhet tálba tesszük, ráöntjük a vizet, és kb. 10 percig állni hagyjuk. A vörös hagymát tisztítás után finomra daráljuk vagy reszeljük. A diót szintén ledaráljuk. Ezután a zabpehelyhez hozzáadjuk a hagymát, olajat, paradicsomot, a mustárt, a diót, a margarint és a citrom levet. Habosra turmixoljuk. A megkent kenyereket díszíthetjük nagyobb diódarabokkal, snidlinggel, apróra vágott petrezselyemmel, szálakra reszelt sárgarépával.

 

Gombás búzafasírt

Hozzávalók: 65 dkg főtt búza, 35 dkg nyers gomba, 3 db közepes méretű nyers krumpli, 2 nagy fej vöröshagyma, 10 gerezd fokhagyma, 1 csomag zöld petrezselyem, 3 evőkanál olívaolaj, 2,5 evőkanál mustár, 3 teáskanál majoránna, 2 teáskanál lestyán, 2 teáskanál bazsalikom, 3 mokkáskanál őrölt bors, 1 evőkanál édesnemes pirospaprika, 5 teáskanál Vegamix, 2 teáskanál tengeri só, 3 evőkanál kukoricakeményítő, 0,5 dl víz.

 

Elkészítése: áztassunk be előző este 40 dkg búzát. Másnap öntsük le a vizet és tegyük fel főni, felforralás után lassú tűzön még másfél-két órát. Akkor van kész, ha kipattog a fehér belseje. Szűrjük le, hagyjuk kihűlni és mérjünk le belőle 65 dkg-ot. A nyers krumplival együtt daráljuk meg a húsdarálón. Az olajon dinszteljük meg a vöröshagymát és adjuk a ledarált elegyhez, a fokhagymával és valamennyi fűszerrel együtt. Oldjuk fel a keményítőt hideg vízben és ezzel is gyúrjuk össze. Nedves kézzel készítsünk belőle golyókat, vagy lapos pogácsákat ízlésünk szerint. Ha olajban sütjük, akkor előtte forgassuk meg zsemlemorzsában, ha grillezzük vagy teflonos serpenyőben sütjük, akkor nem szükséges a morzsa.

 

Annak ellenére, hogy receptjeinket 4 személyre szoktuk megadni, ezúttal lényegesen nagyobb mennyiséget készítettünk. Ennek oka az, hogy a felesleges, megformázott fasírtgombócokat máskor is felhasználhatjuk, és nem kell újra nekigyürkőzni. Tegyük egy tálban a mélyhűtőbe, majd miután megfagytak, gyűjtsük össze egy tasakban, és úgy tárolhatjuk a mélyhűtőben a következő alkalomig, amíg szükség nem lesz rá. Bármilyen főzelékhez, rizshez vagy sült krumplihoz tálalhatjuk, nyers salátával.

Varga Sándor
XI. évfolyam 11. szám

Címkék: gyomordoktor

Aktuális lapszámunk:
2018. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.