Házipatika

A "Gyomordoktor" kalendáriuma - 2005. szeptember

Szent Mihály hava

„Az emberek nem meghalnak, hanem megölik magukat.” Seneca  



 

Szeptember, a szentek hónapja. Elnevezései: Őszelő, Földanya hava, vénasszonyok nyara. Jellemzői: szüreti előkészületek, betakarítás, a legmunkásabb hónap, iskolakezdés.

 

Idézet egy régi kalendáriumból: „Sarjú hordással az őszi esők megjövetele előtt végezni kell. Kezdjük az őszi vetést, a burgonyaszedést. A kétnyíretű juhokat másodszorra nyírjuk. Sertéseket makkra hajtsuk, a hízlalnivalókat kiszemeljük. A koránérő szőlőből már pénzelni lehet, rendbehozzuk a szüreti edényeket. Jó időt ígér, ha az éjjelek hidegek, ha a nap tisztán áldozik le, rosszat, ha a hernyók kibújnak a földből, ha a ganéjbogarak reggel repdesnek.”

 

Kalendárium

 

1. Egyed napja

A tizennégy segítő szent egyike. Főleg a bűnösök szószólójaként, a szoptató anyák védőszentjeként, néhol a jószág patrónusaként tisztelték. A középkori egyházban köménymagot szenteltek az ő nevében a jószág betegsége, megrontása ellen. Ünnepe naptári helye miatt is többfelé őszkezdő napnak számít. A palóchagyományok szerint a rozs és az őszi búza vetését ezen a napon kell elkezdeni. Az e napon vetett búzának bő termést jósoltak. Ez volt régen a disznók „hízóba fogásának” napja is.

 

4. Rozália napja

Rozália a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb alakja, az egykori járványos betegségek kiemelkedő hazai védőszentje. Életéről keveset tudunk, de Szűz Szent Rozália himnusza még a XIX. század kolerajárványainak idején is egyike volt a legkedveltebb, régebbi ájtatosságainknak. Rozália, népies alak változataiban Rozi, Rúzsa, Rozáli, még a közelmúltban is egyike volt a legkedvesebb paraszti nőneveknek.

 

5. Lőrinc napja

Lőrinc rontónap. „Belepisil” a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. A dinnyeszedés vége, mert a mondás szerint: „Belehugyozik Lőrinc a dinnyébe”, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári dinnyefajta. Lőrinc fordulónap is: az őszies hangulat, az őszi időjárás már előreveti árnyékát. A nap időjárásából következtetni lehet az őszre: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk.

 

8. Kisasszony, illetve Kis boldogasszony napja

Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században is számontartott ünnepünk. Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek a kódexirodalmunkba is bekerültek. Kultusza a barokk időkben káprázatos gazdagságban bontakozott ki. A középkori templomok egy részének eredetileg Mária titulusa lehetett, a barokk időkben aztán a Kisasszony búcsúnapot választották hozzá. Ősi pogány őszkezdő nap. A fecskék is összesereglettek, hogy melegebb égtájak felé repüljenek, ezért nevezik ezt a napot „fecskehajtó Kisasszonynak”. Dologtiltónap lévén az asszonyok sem dolgoznak, különösen a fonás tilos.

 

12. Mária neve napja

Számos templom, kápolna helyezte magát Szűz Mária nevének oltalmába, ezért egyes vidékeken ez a búcsú napja. Jó alkalom volt a vendégségre, amikor messziről is eljöttek a családtagok egymást meglátogatni, nagy volt a sütés-főzés. Megjelentek a vásárosok is, úgyhogy a búcsú igazi népünnepély volt. A Mária keresztnév igen kedvelt volt a parasztság körében, és máig gyakran előfordul. A kultusz németes jellegét máig megőrizte. Kun sziget öregjei szerint ha ezen a napon szép az idő, akkor a vénasszonyok nyara hosszú és derűs lesz.

 

15. Hétfájdalmú Szűzanya napja

Ezen a napon emlékezik meg az egyház Mária felmagasztosult anyai fájdalmáról. A kultusz felvirágoztatása körül különösen a kolduló rendek buzgólkodtak. Költészetünk legrégibb és legszebb középkori emléke az Ómagyar Máriasiralom, amely már a XIII. században tanúskodik Mária még napjainkban sem lankadó tiszteletéről. Az irodalomban egyébként is gyakori motívum a szenvedő Szűzanya képe. A Pietá mint az isteni és emberi szenvedés megfoghatatlan szimbóluma, a középkor végének alighanem legegyetemesebb áhítat forrása lett.

 

21. Máté napja

Apostol és evangélista. Vámszedő volt, mielőtt Jézushoz csatlakozott volna. Ábrázolásain ifjú alak áll mellette, mert evangéliumát Jézus nemzetségfájának elmondásával kezdi. Olykor könyvet, alabárdot adnak a kezébe. Több Vámos elnevezésű falu választotta patrónusának a vámon ülő Mátét.

 

22. Móric napja

Móric római katonatiszt volt, aki 300 táján társaival a Rajna-vidéken szenvedett vértanúhalált. Ez magyarázza, hogy Móric sokfelé a katonák, fegyverkovácsok, késesek védő szentje lett.

 

Egyetemes középkori népszerűségét nevéből képzett számtalan családnevünk is bizonyítja: Móricz, Maricz, Mórocz, Móra. Kereszt névként is sűrűn előfordul.

 

A kelta naptárban ez az őszi napéjegyenlőség, a betakarítás, a szüret ünnepe: Mabon (szeptember 22-én napnyugtától március 23-án napnyugtáig). Tartalma, jelentése: a harmónia, az egyensúly, a végső lecsengés, amikor az ember megnyugszik.

 

24. Gellért napja

Gellért (1046-ban halt meg) Csanád első püspöke volt. Bencés szerzetesként hazánkba, Szent István udvarába jutott, és a király tanácsadója, Imre herceg nevelője lett. Később bakonybéli remeteségbe vonult vissza, de közben a király őt emelte a csanádi püspöki székbe. Szent István halála után, a vallási és trón viszályok idején Gellért a lázadók kezére került, ők ölték meg, letaszítva a Duna melletti és később az ő nevét viselő magas hegyről. Holttestét Csanádra vitték, egyik ereklyéje a szegedi fogadalmi templomban látható.

 

29. Mihály napja

Fő angyal, illetve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme. Az egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfogója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg, ha a pogányság ellen a hitért küzdenek. A világ végén harcolni fog minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. A haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti őket a másvilágra. Ő teszi mérlegre az ember jó cselekedeteit és gonoszságait. Mihály tehát az utolsó ítélet arkangyala. Hol a világítélő Krisztus társaságában, hol pedig önállóan, két kezében karddal és mérleggel jelenik meg a középkori templomaink kapubejárata fölött, vagy bent a diadalíveken. A Szent Mihály-naphoz sokféle időjárással kapcsolatos hiedelem fűződik. Ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú, szép őszre lehetett számítani. Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Ez a nap a kisfarsang kezdetét is jelentette, amely Szent Mihály napjától Katalin napjáig tartott.

 

 

Ház körüli munkák

Előkészületek a szüretre. Az időjárástól függően (napsütés) kezdődhet a szüret, ezért jobb, ha mindent alaposan előkészítünk. Takarítsuk ki a hordókat és a pincét, szedjük szét és rakjuk össze a szőlőprést, tisztítsuk meg jól az összes szerszámot, amire szükségünk van a szüret idején.

 

Gyümölcsbetakarítás. Ebben az időszakban folyamatosan érnek a gyümölcsök. Az alma- és körtefajták szedését a gyümölcs érésekor kezdjük el, mert túlérve minőségük romlik. Mindkét gyümölcsöt több hullámban szedjük. Az őszi körték közül akkor szedhető az alexander és a bosch, amikor a színük halványzöld és a héj még nem sárgul. Alacsony hőmérsékleten, magas páratartalom mellett tárolva utóérik, januártól igen finom. Ha a dió és a mandula termésburka megreped, majd szárazon felpöndörödik, a szüretet el lehet kezdeni.

 

A gyümölcsöket aszalással lehet a legjobban tartósítani télire. Tisztítsuk és mossuk meg őket, majd vékony szeletekre vágva aszaló keretben a szabad levegőn vagy gyümölcsaszalóban (ennek hiányában: alacsony hőmérsékletű sütőben) aszaljuk és tegyük el száraz helyre.

 

Rengeteg gyógy- és fűszernövény levelét tartósíthatjuk szárítással. Készítsünk fakeretet, amire szúnyoghálót kell feszíteni, és megvan a szárítókeret. Ne a napon, hanem mindig az árnyékban, de szellős helyen szárítsuk őket, mert különben sokat veszítenek hatóanyag-tartalmukból.

 

A betakarításnál keletkezett zöld hulladékot komposztáljuk, vigyázva, hogy fertőző anyag ne kerüljön bele. Építsünk belőle 0,6-1 méter magas prizmát. Alulra kerüljenek a nagyobb ágak, gallyak, majd ha van, érett istállótrágya, föld, majd szerves konyhai és kerti hulladékok, végül a tetejére is föld. A többi munkát majd elvégzik a földigiliszták.

 

 

Mit lehet kapni szeptemberben a piacokon?

Ősszel a természet mindent elénk önt a bőségszaruból, csak választani kell. Érdemesebb ilyenkor azokat fogyasztani, amelyek hamar elromlanak, vagy nem tudjuk a természetes tartósítás (aszalás, szárítás, vermelés, tejsavas erjesztés, cukor nélküli befőzés) eszközeivel eltenni a szűkösebb időkre. A szőlő. Csodálatos növény, rendkívül hasznos az egészség szempontjából. Akár egy szőlőkúra is beiktatható (1 hét csak szőlőn és teljes őrlésű tönkölykenyéren). A gabonafélékkel együtt a legrégebben termesztett kultúrnövényünk. Az egyiptomiak, perzsák, főníciaiak, zsidók már 6-7000 évvel ezelőtt szőlőt termesztettek. Táplálkozástani szempontból rendkívül értékes, szénhidrát tartalma 16-22% között változik, fajtától és a termesztés körülményeitől függően. Vitamintartalma jelentős: C-, B1-, B2-vitamin, biotin, folsav. A szőlőmag bélzetének 50%-a szőlőolaj, egy zöldessárga színű, kellemes ízű és illatú, kiváló tulajdonságokkal rendelkező étkezési anyag. Szerves savai közül a borkősav és almasav a legtöbb, de van benne citrom- és borostyánkősav is. Termesztésben két részre oszthatók: csemege- és borszőlőkre. Ez utóbbiak vastagabb héjúak és nem olyan kellemes ízűek, mint a csemegeszőlők (főleg a muskotályosok), amelyekből préselt ital rendkívül jótékonyan hat a délelőtti méregtelenítési folyamatokra. A csemegeszőlő fürtjeit csak akkor szedjük, amikor már teljesen érett, mert a szőlő nem képes utóérésre. A gyümölcsök közül ilyenkor érnek be a télire eltehető körték, őszibarackok, almák, amelyekről már részletesen megemlékeztünk.

 

 

A szilvafajták közül érdemes megemlíteni a különösen értékes, magvaváló besztercei szilvát, amelynek fogyasztása feltétlenül ajánlott. Rendkívül magas a gyümölcscukor-tartalma (13%), ezért, akárcsak a cseresznye, könnyen befőzhető cukor nélkül. Sok élelmi rostot is tartalmaz, ezért hashajtásra az aszalt változatával együtt kiválóan alkalmazható.

 

A zöldségek közül eléggé mellőzött a kabakosok családjához tartozó tök használata, pedig rendkívül változatosan felhasználható. Sok fajtája ismert, a leggyakrabban a főző-, sütő-, laskatököt, illetve a cukkinit és a patisszont használják étkezési célokra. Sütve, rántva, töltve, főzeléknek, levesnek, még vegetáriánus „rablóhús” részeként is elkészíthető. Sőt, amit kevesen ismernek: fasírtnak is kiváló. A kolbásztök, amelynek példányai elérik az 1 m hosszúságot is, nagyon finom rántva, vagy csicseriborsóbundában (pakora).

 

 

Táplálkozás és természetes élet

Edmond Bordeaux Székely nevét sajnos nagyon kevesek ismerik ma Magyarországon. Pedig ez a kiváló ember az egész világon rengeteget segített az embereknek, hogy visszataláljanak az egészséges életformához, amitől a nyugati típusú civilizáció olyan durván elfordult. Definíciója szerint a betegség és az egészség: „A kozmikus és természeti erőkkel való összhang hiánya és összhangja.” Ilyen egyszerűen - ennyi. Még annyit tegyünk hozzá, hogy napjaink betegségdzsungelében sem kell eltévednünk, mert ahogyan ő fogalmaz: „Csak egyetlen betegség van, az összhang hiánya a természet törvényeivel, amelynek szimptómái aszerint váltakoznak, hogy milyen mértékben hagytuk el a természet törvényeit; ez a betegség alaptörvénye.”

 

Téziseit ragyogó életművével igazolta, mert azon kevesek közé tartozott, aki nem csak tudta, hogy miképpen kell természetesen, betegség nélkül teljes értékű életet élni, hanem meg is tette! Az 1930-as évek végétől 33 éven át Mexikóban, a Rancho la Puertán 124 000 beteg (köztük rengeteg gyógyíthatatlannak vélt) ember nyerte vissza egészségét az ő módszerének segítségével. Köztük volt Szentessy E. András és felesége, akik halálosnak tartott betegségeikből felépülve létrehozták Magyarországon is a Székelyéletmű kiadását, így ma már mi is hozzájuthatunk ehhez a kincshez. Székely professzor módszerének lényege egyszerű. „Azzá válsz, amit megeszel” - ezt halljuk Hippokratész óta számtalan bölcstől - és ez igaz is! Sejtjeinket azokból az elemekből építjük fel, amiket táplálékként magunkhoz veszünk, ezért aki ehhez szokott hozzá - ezt is fogja kívánni! A civilizált ember már születése előtt (az anya helytelen táplálkozása és a környezet szennyezés következtében) természetellenes, testidegen anyagokkal találkozik, ezért ebből fog felépülni. Ne csodálkozzunk tehát, hogy gyermekeink allergiával születnek, és még arra is van példa, hogy az anyatej is allergizálja! Ennek az elvnek alapján meg kell szabadítani a szervezetet azoktól az anyagoktól, amelyek felépítik. Az ember szervezetének legalább 90%-a kicserélődik egy év alatt. Egy számítás segítségével megállapítható, hogy kinek mennyi idő szükségeltetik ehhez pontosan (életkor és testsúly függvénye), majd követni kell Székely professzor ún. kozmovitális életrendprogramját. Az első időben kizárólag nyers gyümölcs és zöldség segítségével elkezdjük a hibás működésű sejtek lecserélését, majd gabonafélék (főleg csíráztatott), szárított gyümölcsök és olajos magvak, illetve természetes (nem pasztőrözött) nyers tej és természetes (nem génkezelt) tojás segítségével újraépítjük - ezúttal már jól működő formában - testünket. Mire idáig jutunk, minden eddigi betegségünk megszűnik, mivel nincsen táptalaja a kórokozóknak, és az immunrendszerünk is képes a feladatát kifogástalanul ellátni. A módszer része a menet közben minden nap elvégzett rendszeres lelki és testgyakorlás, a nap- és vízfürdő, illetve betegségek esetén természetes gyógymódok alkalmazása. Így szervezetünk feltöltődik kozmikus, asztrális és mentális vitalitással, azaz életerővel. Mivel a betegségek csak akkor lépnek fel, ha ez az életerő nem elegendő, ezért az újra helyreállt kozmikus egyensúly garantálja az egészséget életünk végéig.

 

Az út nehéz és rögös. Csak olyan ember vállalkozzon rá, akinek elegendő kitartása, akaratereje van azokra az időkre, amikor a hibásan felépített szervezet még erősen igényli a silány minőségű (ám nagyon finom) kedvenc ételeit. Amikor a tisztulás megtörtént, akkor ez az érzés elmúlik, és automatikusan azokat az ételeket kívánja, amik a számára valóban hasznosak.

 

Két dolgot azonban érdemes erről a folyamatról elmondani.

 

• Egy átlagosan leromlott szervezetű középkorú embernek kb. 12-14 hónapra van szüksége ahhoz, hogy újra egyensúlyba kerüljön a természettel.

 

• Ha az állapot elérése után visszatér a régi (hibás) életmódjához és táplálkozási szokásaihoz, akkor az egyensúly felborul, és a betegségek újra előjönnek.

 

Mindenkinek a saját felelőssége, hogy miképpen dönt a sorsáról. Akit a részletek érdekelnek, tanulmányozza Edmond Bordeaux Székely műveit a természetes és egészséges életről, és minél előbb lépjen, hiszen tudjuk: minden évszakot 5 napos böjttel zárunk le, hogy a következőt tisztán kezdhessük.

 

 

Testmozgás, sport

A szabadtéri sportokat még mindig gyakorolhatjuk. Ha szerencsénk van és a vénasszonyok nyara elég hosszú, akkor válogathatunk közöttük. A teljesség igénye nélkül nézzünk néhányat közülük: a tenisz szinte az egész szervezetre jó hatást gyakorol, mert a lábmunka szerepe jelentős (a tüdőt alaposan megdolgoztatja), a kar- és hátizmokat is igénybe veszi. A labdarúgás, ha nem profi szinten űzik, nagyon élvezetes kollektív energiákat mozgató sport.

 

 

Erősíti a lábakat, a tüdőt és a szívet, illetve az összetartozás érzését. Az atlétika szabadon is művelhető ágai: a futás, a magas- és távolugrás szintén jótékony hatással vannak a kar-, lábizmokra és a tüdőre. Talán ilyenkor a legérdemesebb a természetjárást gyakorolni, hiszen az őszi erdő olyan színeiben gyönyörködhetünk, amelyeket nem érdemes kihagyni. Ne feledjük, minden sportszerű mozgás feltölt bennünket kozmikus energiával, friss levegővel és napfénnyel, vagyis éppen kozmoterápiát alkalmazunk.

 

 

Szellemi, lelki (kulturális) táplálék

Edmond Bordeaux Székely gyógyterápiájában külön kiemeli a szellemi és érzelmi élet fejlesztésének fontosságát. Az élet nemcsak a fizikai síkon zajlik körülöttünk, hanem gondolatokkal és érzelmekkel is találkozunk nap mint nap. Ezek helyes „megemésztése” határozza meg fizikai állapotunkat, hiszen az itt előállt egyensúlyi helyzet egészséget, a hiánya pedig betegséget jelent. Ne terheljük ezért magunkat olyan felesleges érzelmekkel, mint a napi gazdasági és politikai élet hírei, munkahelyi pletykák, kisstílű intrikák vagy megoldhatatlan problémákon való rágódás. A probléma akkor keletkezik, amikor a vágyaink és álmaink nem valósulnak meg. Ilyenkor két dolgot tehetünk:

 

• megkeressük a reális megoldást, és határozottan, késlekedés nélkül megtesszük,

• mivel megoldani nem tudjuk, ezért elfogadjuk a helyzetet és „elengedjük” a vágyakat.

 

Ez utóbbi rendkívül nehéz, de a betegségek döntő része a megoldatlan és feldolgozatlan „nem elengedett” gondok következménye. Érdemes rajta elgondolkozni: megéri?

 

Receptek

 

Tökfasírt

Hozzávalók: 0,7 kg nyers, hámozott, kimagozott tök, 12,5 dkg kenyér, 3 teáskanál Vega-mix, kb. 5 evőkanál burgonyapehely, kb. 5 evőkanál kukoricapehely, 4 gerezd fokhagyma, 1,5 evőkanál majoránna, 1,5 teáskanál lestyán, 1 teáskanál édesnemes pirospaprika, 2 mokkáskanál őrölt fekete bors, 2 mokkáskanál tengeri só, olaj a sütéshez.

 

Elkészítése: a tököt hámozzuk meg, távolítsuk el a magokat és belét, majd húsdarálón daráljuk meg. Finom lyukú hálón (tüll vagy géz) alaposan csavarjuk ki. A töklébe áztassuk be a darabokra vágott kenyeret. Ezután nyomkodjuk ki a felesleget, és egy tálban mérjük össze az összes hozzávalót. Kézzel alaposan gyúrjuk össze. Az állagát a tök és a kenyér nedvességtartalma határozza meg. Ezt a hozzáadott pelyhekkel stabilizáljuk, illetve a maradék lével, ha szükséges. Negyedóra pihentetés után, ha jól ragad, gombócokat formálunk belőle, és zsemlemorzsába forgatjuk. Forró bő olajban sütjük, vagy aki jobban szereti, kevés zsiradékban, akkor olyan edényben, amiben nem ragad le. Próbasütés után még adagolható hozzá pehely, ha szétesne.

 

Rántott patisszon (vegetáriánus rántott „hal”)

Hozzávalók: 2 db közepes méretű patisszon, 1 fej vöröshagyma, teljes őrlésű kenyérből készült zsemlemorzsa, kukoricaliszt, 2 evőkanál keményítő, tengeri só, víz, olaj a sütéshez.

 

Elkészítése: a patisszonokat meghámozzuk, félbevágjuk, a közepét, a magokkal eltávolítjuk és 1 cm széles szeletekre vágjuk. Így olyan alakú darabokat kapunk, mint a pontyszeletek. Egyesével besózzuk, és úgy helyezzük őket egymásra, hogy közéjük vöröshagyma szeleteket rakunk. Így hagyjuk egy órát pihenni, majd kukoricalisztbe forgatjuk, ahonnan a hideg vízben oldott keményítőbe kerül, végül a zsemlemorzsába. Kézzel alaposan rányomkodjuk és bő forró olajban kisütjük. Szalvétára vagy fehér kenyérszeletekre szedjük (a felesleges olaj eltávolítása érdekében) és petrezselymes burgonyával és csírás paradicsomsalátával fogyasztjuk. A vöröshagymás pácolás a hal ízére emlékeztető hatást eredményez.

 

„Húsleves” tökbélből

Hozzávalók az alapléhez: egy nagyobb főzőtök teljes bele, 1 kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 csokor zöldpetrezselyem, 1 teáskanál lestyán, 2-3 evőkanál Vegamix, 5-6 db egész bors, 1,5 teáskanál tengeri só. A leveshez: 3 db sárgarépa, 3 db fehérrépa, 1 szál zellerlevél (vagy egy pici gumó), tönkölydara, víz, keményítő.

 

Az alap elkészítése: 2 liter vízben tegyük fel főni az összes zöldséget, forraljuk fel, majd lassú tűzön főzzük puhára, majd szűrjük le. A leves elkészítése: a leszűrt alapléhez adjuk hozzá a megtisztított, felkarikázott gyökérzöldségeket, a zellert és főzzük meg. Addig a tönkölydara, víz és keményítő segítségével készítsünk kemény grízgaluska tésztát. A forró levesbe szaggassuk bele és főzzük addig, amíg megpuhul.

Varga Sándor
XI. évfolyam 9. szám

Címkék: gyomordoktor

Aktuális lapszámunk:
2018. január

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.