Házipatika

Fülbetegségek

Né­pi gyógy­mó­dok, ter­mé­szet­gyó­gyá­sza­ti el­já­rá­sok

Fül­be­teg­ség­gel szin­te min­den­ki­nek akad dol­ga éle­te so­rán. Gyer­mek­ként leggya­krab­ban a fáj­dal­mas kö­zép­fül­gyul­la­dás ke­se­rí­ti meg az em­ber éle­tét, az idő­seb­bek pe­dig az élet­kor elő­re­ha­lad­tá­val ál­ta­lá­ban az erő­sö­dő fül­zú­gást ta­pasz­tal­ják meg egy­re töb­ben. Az okok rend­kí­vül szer­te­ága­zó­ak le­het­nek, és nem is min­dig si­ke­rül ki­de­rí­te­ni, mi áll a pro­blé­mák hát­te­ré­ben. Sze­ren­csé­re azon­ban szá­mos né­pi gyógy­mód lé­te­zik, és ezek al­kal­ma­zá­sa sok­szor se­gít is, bár ter­mé­sze­te­sen nem pó­tol­ja, leg­fel­jebb ki­egé­szíti az or­vo­si vizs­gá­la­tot és ke­ze­lést.


A fül nem­csak a hang­hul­lá­mok fel­fo­gá­sá­ra és to­váb­bí­tá­sá­ra va­ló, ha­nem a test hely­ze­té­nek és moz­gá­sá­nak vál­to­zá­sait is se­gít ér­zé­kel­ni

 

Nor­má­lis eset­ben a fül a má­sod­per­cen­kén­ti 16 és 16 000 kö­zöt­ti rez­gé­se­ket ké­pes ér­zé­kel­ni. E tar­to­mány alatt az in­fra­han­gok, fö­löt­te pe­dig az ul­tra­han­gok van­nak, me­lyek az em­ber számá­ra nem hall­ha­tók.

 

A fül nem­csak a hang­hul­lá­mok fel­fo­gá­sá­ra és to­váb­bí­tá­sá­ra va­ló, ha­nem a test hely­ze­té­nek és moz­gá­sá­nak vál­to­zá­sait is se­gít ér­zé­kel­ni. Az egyen­súly ér­zé­ke­lé­sé­hez ugyan­csak elen­ged­he­tet­len a fül, és nél­kü­le a gra­vi­tá­ci­ót, il­let­ve a gyor­su­lást sem érez­nénk.

 

A fül­fá­jás fer­tő­zés, gyul­la­dás vagy duz­za­nat kö­vet­kez­mé­nye: vagy a kül­ső hal­ló­já­ra­tot, vagy a do­bü­re­get érin­ti. A kö­zép­fü­let a ga­rat­tal já­rat kö­ti össze – ezt ne­ve­zik Eus­tach-kürt­nek. Fe­la­da­ta, hogy ki­egyen­lít­se a nyo­más­kü­lönb­sé­get a ga­rat és a do­bü­reg kö­zött. Ha azon­ban el­záró­dik, a do­bü­reg­ben fo­lya­dék, eset­leg genny gyü­lem­lik fel, és ez fáj­dal­mat vált ki.

 

A fül leggya­ko­ribb be­teg­sé­ge, fő­leg gyer­mek­kor­ban, a kö­zép­fül­gyul­la­dás (oti­tis me­dia), amit bak­té­ri­um- vagy ví­rus­fer­tő­zés okoz, és a leg­több­ször va­la­mi­lyen fel­ső lé­gú­ti meg­be­te­ge­dés kö­vet­kez­té­ben ala­kul ki. Igen fáj­dal­mas, ma­gas láz és hi­deg­rá­zás is kí­sér­he­ti. Rit­kán, de elő­for­dul, hogy a genny ma­gá­tól ki­ürül, és meg­in­dul a gyó­gyu­lás.

 

Ha a kö­zép­fül­gyul­la­dás gya­ko­ri­vá, kró­ni­kus­sá vá­lik, ér­de­mes al­ler­giára is gon­dol­ni. Tu­do­má­nyos ku­ta­tá­sok sze­rint a táp­lá­lé­kal­ler­gé­nek ki­kü­szö­bö­lé­se 10 gye­rek­ből 9-nél se­gít.

 

A fül­zú­gás­nak (tin­ni­tus) sok oka le­het. Sze­ren­csés eset­ben csak a fül­zsír kép­zett du­gót a fül­ben, és ezt az or­vos könnyen el tud­ja tá­vo­lí­ta­ni. Gya­ko­ri tü­net a fül­zú­gás men­stru­á­ció, va­la­mint kli­max ide­jén is. Az érel­me­sze­se­dés, a fej vé­r­el­lá­tá­sá­nak rom­lá­sa ugyan­csak ki­vált­hat­ja ezt az ér­zést. Le­het ve­le­já­ró­ja a de­presszió­nak vagy a neu­ró­zis­nak, vé­gül rit­kán, de elő­for­dul, hogy jó­in­du­la­tú csont­da­ga­nat, il­let­ve a hal­ló­i­deg vagy a köz­pon­ti ideg­rend­szer da­ga­na­ta okoz­za.

 

A fül­csen­gés, amit ki-ki sí­po­lás­ként, sis­ter­gés­ként vagy ci­rip­elés­ként él meg, ugyan­csak több­fé­le okra ve­zet­he­tő vissza. Gya­kran kí­sé­rő tü­ne­te a ma­gas vér­nyo­más­nak, a ve­se- és máj­be­teg­sé­gek­nek, a cu­kor­be­teg­ség­nek vagy az érel­me­sze­se­dés­nek. A hal­ló­i­deg vagy a bel­ső fül gyul­la­dá­sa szin­tén okoz­hat fül­csen­gést, de ilyen­kor a be­teg­ség és a tü­net ro­ha­mok­ban je­lent­ke­zik. Vé­gül az is elő­for­dul, hogy va­la­ki­nek az után cseng a fü­le, hogy bő­ven fo­gyasz­tott al­ko­holt, rom­lott húst evett, il­let­ve túl so­kat vett be egyes – an­ti­bio­ti­kum-, asz­pi­rin-, sza­li­cil- vagy ki­nin­tar­tal­mú – gyógy­sze­rek­ből. Min­dez gya­kor­la­ti­lag olyan mér­ge­zést je­lent a szer­ve­zet számá­ra, amely za­var­ja a bel­ső fül nor­má­lis mű­kö­dé­sét, és en­nek je­le a fül­csen­gés.

 

Fül­zú­gás, fül­csen­gés, sőt a hal­lás­rom­lás, eset­leg a sü­ket­ség hát­te­ré­ben is áll­hat a nya­ki ge­rinc pro­blé­má­ja. Meg­le­he­tő­sen nagy vissz­han­got kel­tett a XIX. szá­zad vé­gén, hogy Pal­mer, az ame­ri­kai ki­ro­prak­ti­ka (a csont­ko­vá­cso­lás­hoz ha­son­ló ma­nu­ál­te­rá­pi­ás mód­szer) „aty­ja” 3 nap alatt 17 éve fen­n­ál­ló sü­ket­sé­get szün­te­tett meg a nya­ki ge­rinc „hely­re­té­te­lé­vel”.

 

 

Ét­rend, élet­mód

Kró­ni­kus kö­zép­fül­gyul­la­dás­nál több­nyi­re ne­héz­ség­be üt­kö­zik an­nak ki­de­rí­té­se, me­lyik élel­mi­szer vi­sel­ke­dik al­ler­gén­ként. Ezért ál­ta­lá­nos ta­nács le­het, hogy hagy­juk el az ét­rend­ből a leg­gya­ko­ribb al­ler­gé­ne­ket, va­gyis a te­jet, a tej­ter­mé­ke­ket, a to­jást, a bú­za­lisz­tet, a ku­ko­ri­cát, a mo­gyo­rót és a mo­gyor­óva­jat, va­la­mint a na­ran­csot.

 

Gyul­la­dás­kor, fer­tő­zés­kor ér­de­mes ke­rül­ni azo­kat az ét­ele­ket, ame­lyek egy­sze­rű cu­kro­kat tar­tal­maz­nak (méz, szá­rí­tott gyü­mölcs, cu­kor, gyü­mölcslé-kon­cen­trá­tum stb.), mert ezek ront­ják az im­mun­rend­szer mű­kö­dé­sé­nek ha­té­kony­sá­gát.

 

Sú­lyos­bít­ja a fül­zú­gást a ká­vé és az al­ko­hol fo­gyasz­tá­sa, a do­hány­zás és a gyógy­szer­ként sze­dett asz­pi­rin, ezért ezek be­vi­te­lét ér­de­mes kor­lá­toz­ni.

 

Ha fáj a fü­lünk, tegyünk rá me­leg bo­ro­ga­tást, me­leg pár­nát, eset­leg zok­ni­ba kö­tött, for­ró sót. A fül­tisz­tí­tó pál­ci­ka hasz­ná­la­ta ve­szé­lyes le­het, mert ki­lyu­kaszt­hat­ja a dob­hár­tyát, il­let­ve gá­tol­hat­ja a hal­ló­já­rat ön­tisz­tu­lá­sát. Ha túl sok a fül­zsír, an­nak el­tá­vo­lí­tá­sát bíz­zuk az or­vos­ra.

 

A fül­zú­gás­nak sok oka le­het. Sze­ren­csés eset­ben csak a fül­zsír kép­zett du­gót a fül­ben, és ezt az or­vos könnyen el tud­ja tá­vo­lí­ta­ni

 

Fül­fá­jás­kor ér­de­mes gya­kran meg­tisz­tí­ta­ni az orr­mel­lék­üre­ge­ket. En­nek ké­nyel­mes, egy­sze­rű és jól be­vált mód­ja az, ha élet­ta­ni (fi­zio­ló­gi­ás) só­ol­dat­ból né­hány csep­pet jut­ta­tunk az or­runk­ba. A fe­jün­ket tart­suk egy-két per­cig hát­ra­hajt­va – a leg­jobb, ha az ágy szé­lé­ről le­ló­gat­juk –, és cse­peg­te­tés után for­dít­suk hol jobb­ra, hol bal­ra, hogy a só­ol­dat min­den­hová el­jus­son. Utá­na jól fúj­juk ki az or­run­kat.

 

Fül­ba­jok­nál és a leg­több fel­ső lé­gú­ti pro­blé­má­nál ered­mé­nye­sen al­kal­maz­ha­tó a le­ve­gő pá­rá­sí­tá­sa. Egy tu­do­má­nyos vizs­gá­lat­ból ki­de­rült, hogy az ala­csony pá­ra­tar­ta­lom köz­re­játsz­hat az em­lí­tett egész­sé­gi pro­blé­mák, így a kö­zép­fül­gyul­la­dás ki­fej­lő­dé­sé­ben is.

 

Ha más nem se­gít, sze­rez­zünk be hal­ló­ké­szü­lé­ket, amely – ha jól van be­ál­lít­va – akár meg is szün­tet­he­ti a fül­zú­gást. A kel­le­mes hát­tér­zaj, pél­dá­ul nyug­ta­tó ha­tá­sú ze­ne ugyan­csak se­gít­het. Ja­vít­ja a ke­rin­gést a rend­sze­res test­moz­gás, így se­gít­sé­gé­vel a tü­ne­tek is eny­hít­he­tők.

 

Rend­kí­vül fon­tos, hogy a gye­re­ke­ket meg­ta­nít­suk a sza­bá­lyos orr­fú­jás­ra. Min­dig előbb az egyik ol­dalt, majd a má­si­kat fúj­ják ki, de a ket­tőt egy­szer­re so­has­em.

 

Hi­deg­ben és hu­zat­ban véd­jük a fü­lün­ket sap­ká­val, sál­lal, fül­vé­dő­vel. Re­pü­lő­út al­kal­má­val se­gít meg­sza­ba­dul­ni a fül­du­gu­lás­tól, ha fel­szál­lás­kor vagy le­szál­lás­kor so­kat nye­lünk, il­let­ve va­la­mi­lyen édes­sé­get szo­po­ga­tunk. Ke­rül­jük a túl erős za­jo­kat, a túl han­gos ze­nét. Ha szük­sé­ges, fül­du­gó­val véd­jük a fü­lün­ket. Bár­mi­lyen há­zi szer­rel csak ak­kor pró­bál­koz­zunk, ha a fáj­da­lom még nem túl erős, il­let­ve ha nincs or­vos a kö­zel­ben. A fül ugya­nis na­gyon ér­zé­keny, a nem vagy nem meg­fe­le­lő­en ke­zelt fül­pro­blé­ma akár sü­ket­ség­hez is ve­zet­het.

 

Gyógynö­vé­nyek

A fül­zú­gás, fül­csen­gés hát­te­ré­ben gya­kran vér­nyo­más­pro­blé­mák, il­let­ve ke­rin­gé­si za­va­rok áll­nak. Ezért hasz­nos le­het a fagyöngy­tea, amit ki­zá­ró­lag hi­de­gen ké­szí­tünk. Ne­gyed li­ter víz­hez ad­junk egy pú­po­zott te­áska­nál fa­gyön­gyöt, éj­sza­ká­ra hagy­juk áll­ni, más­nap ki­csit me­le­gít­sük fel, majd szűr­jük le. Ha na­gyobb mennyi­sé­gre van szük­sé­günk, tart­suk a te­át
ter­mosz­ban.

 

Fül­fá­jás csil­la­pí­tá­sá­ra a mar­ti­la­pu fris­sen ki­fa­csart le­vét cse­peg­tet­het­jük a fül­be.

 

A svéd­ke­se­rű fül­pa­na­szok­ra is jó: a svéd­csep­pes vat­ta, fül­be dug­va, el­mu­laszt­hat­ja a fül­zú­gást és a fül­csen­gést. A ne­ve­ze­tes „ré­gi ké­zi­rat” sze­rint ez a mód­szer biz­to­san hasz­nál, és még az elve­szett hal­lást is vissza­hoz­za.

 

Meg­hű­lés­ből ere­dő fül­fá­jás­kor egyen­lő arány­ban össze­ke­vert ke­rek­rep­kény­ből, cic­ka­fark­ból és zsá­lyá­ból ké­szít­sünk me­leg fő­ze­tet, ez­zel tisz­tít­suk ki a fü­let. Jó ilyen­kor a me­leg ka­kukk­fű­olaj is. Ezt úgy al­kal­maz­zuk, hogy for­ró víz­be már­tunk egy te­áska­na­lat, és er­ről a fel­me­le­ge­dett ka­nál­ról jut­ta­tunk a fül­be egy-két cseppnyi ka­kukk­fű­o­la­jat.

 

A kö­zép­fü­let az orr­ga­rat­tal össze­kö­tő Eus­tach-kür­tőn át tá­voz­ni tud a fül vá­la­dé­ka

 

Se­gít­het a ka­mil­la is, több for­má­ban. Vagy csep­pent­sünk né­hány csepp me­leg ka­mil­lat­eát a fü­lünk­be, vagy tisz­ta fül­tisz­tí­tó pál­ci­kát ned­ve­sít­sünk be a te­ával, és az­zal tisz­tít­suk a fü­lün­ket. A má­sik el­já­rás sze­rint né­hány ka­mil­la­vi­rá­got olí­va­o­laj­ban fel­fő­zünk, és az így ka­pott olaj­ból, ami­kor már kéz­me­leg, csep­pen­tünk a fül­be né­hány csep­pet, eset­leg vat­ta­da­rab­ká­ra té­ve he­lyez­zük a fül­be.

 

Ka­mil­lá­val óva­to­san gő­zöl­he­tünk is, pél­dá­ul úgy, hogy a te­áskan­na kiön­tő csö­vé­re meg­for­dít­va töl­csért te­szünk, és a töl­csér csö­vét a fü­lünk fe­lé irá­nyít­juk.

 

A tisz­ta Aloe ve­ra gél­ből né­hány csepp a fül­be csep­pent­ve ugyan­csak se­gít­het a leg­kü­lön­bö­zőbb pro­blé­má­kon.

 

Ha­gyo­má­nyos né­pi mód­szer a kö­vi­ró­zsa le­ve­lé­ből ki­nyo­mott né­hány cseppnek a fül­be jut­ta­tá­sa.

 

Hagy­ma­pa­ko­lás

Vág­junk apró­ra nyers hagy­mát, da­rab­jait gön­gyöl­jük zseb­ken­dő­be, és he­lyez­zük vagy kös­sük a fü­lün­kre. A má­sik el­já­rás sze­rint a na­gyobb da­ra­bo­kra vá­gott hagy­mát olí­va­o­laj­ban meg­pá­rol­juk, majd egy meg­fe­le­lő mé­re­tű da­ra­bot vat­tá­ba csa­va­runk, úgy he­lyez­zük a fü­lünk­be. Fül­fá­jás­kor se­gít.

 

Il­ló­o­la­jok

Hal­ló­já­rat-ere­de­tű fül­pro­blé­má­nál ér­de­mes le­ven­du­la­o­laj­jal gyen­gé­den be­dör­zsöl­ni a fül­cim­pát. Eu­ka­lip­tu­szo­laj­jal in­ha­lá­lást is vé­gez­he­tünk, ez se­gít csök­ken­te­ni a kö­zép­fül­ben fel­lé­pő nyo­mást, tá­voz­ni a fo­lya­dé­ko­kat a do­b­üreg­ből, emel­lett meg­nyit­hat­ja az el­záró­dott Eus­tach-kür­töt.

 

Ter­mé­sze­tes fül­csep­pe­ket fok­hagy­má­nak vagy a moly­hos ökör­fark­kó­ró vi­rág­já­nak az ola­já­ból is ké­szít­he­tünk, de a ket­tő ke­ve­ré­két is al­kal­maz­hat­juk. Pusz­tít­ják a kó­ro­ko­zó­kat, csök­ken­tik a gyul­la­dást, így eny­hí­tik a fáj­dal­mat és a visz­ke­tést.

 

 

Re­fle­xo­ló­gia (talp­masszázs)

Ke­ze­len­dő zó­nák: ve­se, húgy­ve­ze­ték, húgy­hó­lyag, fül, fej, ha­lán­ték, ar­cü­reg, hom­lok­üreg.

 

A ve­se re­flex­zó­ná­ja a talp kö­ze­pé­től in­dul, a húgy­ve­ze­ték zó­ná­ján ke­resz­tül ha­lad a bel­ső bo­ka irá­nyá­ba, a húgy­hó­lyag­zó­na fe­lé, és eb­ben az irány­ban kell masszí­roz­ni is.

 

A tal­pon a ne­gye­dik és az ötö­dik ujj alatt, il­let­ve az uj­jak kö­rül masszí­roz­hat­juk a fül zó­ná­ját. A jobb fü­let a bal lábon, a bal fü­let a jobb lábon ke­zel­jük.

 

Ha más nem se­gít, sze­rez­zünk be hal­ló­ké­szü­lé­ket, amely – ha jól van be­ál­lít­va – akár meg is szün­tet­he­ti a fül­zú­gást

 

A fej ke­ze­lé­sé­hez a na­gyujj be­gyét, a talp fe­lő­li pár­nás ré­szét, va­la­mint a má­so­dik ujj fe­lé eső ol­da­lát masszí­roz­zuk, ez utób­bi­val a ha­lán­té­kra ha­tunk.
A jobb agy­fél ref­lex­zó­ná­ja a bal lábon, a ba­lé pe­dig a jobb lábon ta­lál­ha­tó.

 

Az orr­mel­lék­üre­gek zó­ná­ját az ujjbe­gye­ken ta­lál­juk meg. Az ar­cü­re­ge­ket a láb­há­ton, a na­gy­ujj kör­mé­nek két ol­da­la mel­lett ke­zel­het­jük, a hom­lok­üreg­re a nagy­lá­bujj be­gyé­nek masszí­ro­zá­sá­val gya­ko­rol­ha­tunk ha­tást.

 

Aku­presszú­ra

Tes­ten ke­ze­len­dő pon­tok: Véb-3, HM-3.

 

A vé­kony­bél­ve­ze­ték 3-as pont­já­nak (Véb-3) ke­ze­lé­se el­ső­sor­ban fül­zú­gás­nál hasz­nos, de se­gít gyul­ladt, vö­rös szem­nél, éj­sza­kai iz­za­dás és me­rev nyak ese­tén is. Ha ököl­be szo­rít­juk a te­nyer­ün­ket, a kis­ujj vo­na­lá­nak foly­ta­tá­sá­ban, a te­nyér kül­ső élén lé­vő mé­lye­dés­ben ta­lál­ha­tó. Kö­röm­mel nyo­mo­gat­hat­juk, csip­ked­het­jük.

 

A hár­mas me­le­gí­tő 3-as pont­já­nak masszí­ro­zá­sa (HM-3) se­gít olyan fül­pro­blé­mák­nál, mint a fül­zú­gás, sü­ket­ség, sü­ket­né­ma­ság. Ke­ze­lé­sé­vel ki­véd­het­jük a hu­zat okoz­ta kö­zép­fül­gyul­la­dást. A pont a kéz­hát kö­ze­pén, a 4. és az 5. kéz­kö­zép­csont kö­zött ta­lál­ha­tó. Nyom­kod­juk vagy uj­jal ütö­ges­sük.

 

Táp­lá­lék­ki­egé­szítők

Fül­fá­jás­kor a fer­tő­zés meg­szű­né­sé­ig ér­de­mes a szo­ká­sos­nál na­gyobb dó­zi­sú C-vi­ta­mint és bio­fla­vo­no­i­do­kat szed­ni.

 

Az A- és az E-vi­ta­min ada­go­lá­sa meg­gyor­sít­ja a fer­tő­zés le­küz­dé­sét, se­gít a gyul­ladt nyál­ka­hár­tyák gyó­gyí­tá­sá­ban.

 

Erő­sí­ti az im­mun­rend­szert, ezért fül­fá­jás­nál is hasz­nos a kas­vi­rág (Echi­na­cea) ki­vo­na­tá­nak sze­dé­se.

 

Fül­fá­jás­kor ér­de­mes gya­kran meg­tisz­tí­ta­ni az orr­mel­lék­üre­ge­ket

 

A leg­job­ban be­vált táp­lá­lék­ki­egé­szítő – el­ső­sor­ban ke­rin­gé­si ere­de­tű – fül­zú­gás­nál a páf­rány­fe­nyő (gink­go), amely az agy vé­rel­lá­tá­sá­nak ja­ví­tá­sá­val egy­ben a bel­ső fül ke­rin­gé­sét is elő­nyö­sen vál­toz­tat­ja meg, így mér­sé­kel­he­ti a kel­le­met­len tü­ne­te­ket. Ez a ha­tás azon­ban csak las­san ala­kul ki, ezért né­hány hé­tig vagy hó­na­pig is szük­ség le­het a gink­go sze­dé­sé­re.

 

Az ide­gek mű­kö­dé­sét ser­ken­ti, ezért a bel­ső fül szem­pont­já­ból is elő­nyös a B6- és a B12-vi­ta­min sze­dé­se, az utób­bié fol­sav­val együtt. Az ideg­mű­kö­dés­ben és a hal­lás­ban ugyan­csak fon­tos sze­re­pe van a mag­né­zi­um­nak és a cink­nek, ezek be­vi­te­lét is ér­de­mes ki­pró­bál­ni.

Kürti Gábor
X. évfolyam 3. szám

Címkék: fülbetegségek, népi gyógymódok

Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.