Házipatika

Gyógynövénykúrák A-tól Z-ig

    A szelíd, természetes orvosságok nagyon keresettek. A természetgyógyászat által évszázadok óta alkalmazott és megbecsült készítmények, növények hatását napjaink modern kutatásai igazolták.


     

    A növények házi alkalmazása általában tea vagy alkoholos kivonat, ún. tinktúra formájában történik. A legrégebbi, egyúttal legegyszerűbb alkalmazási mód a gyógytea.

     

    A teákat elsősorban forrázat (infusum) formájában készítik. A főzetet ritkábban ajánlják, mivel a forralás tönkreteheti a hatóanyagokat, főként az illóolajakat. A forrázathoz egy púpos teáskanálnyi szárított gyógynövényt (gyermekeknek ennek a felét) leöntünk egy csésze forró vízzel, majd a teát 10 percig állni hagyjuk, és leszűrve fogyasztjuk. (Lehetőleg műanyag szűrőt használjunk.)

     

    A teákat cukor nélkül, legfeljebb kevés mézzel édesítve, naponta háromszor, étkezés után fél órával kell meginni, apránként kortyolgatva. Általában nem étkezés előtt javasoljuk a teaivást, mert ezzel felhígítjuk a gyomornedveket, amelyekre szükségünk van az étel megemésztéséhez. A teát mindig frissen készítsük el, lehetőleg ne tároljuk hosszasan, termoszban stb. A teakúrák általában 3 hétig tartanak, azonban, ha a helyzet megkívánja, ennél hosszabbra is nyúlhatnak; utóbbi esetben érdemes szakember tanácsát kérni.

     

    A gyógynövényeket fogyaszthatjuk tinktúrák formájában is. Ezeket mi magunk is elkészíthetjük. A teákkal ellentétben az alkoholos kivonat nem szárított, hanem friss növényekből készül. A gyógynövényt közvetlenül leszedés után, frissen, kb. 1 cm-es darabokra aprítjuk, majd jól záródó, sötét (barna vagy zöld) üvegbe tesszük. Ezután felöntjük 45%-os alkohollal (lehet pálinka vagy brandy), fontos, hogy a folyadék ellepje a növényt. Az üveget lefedjük (nem zárjuk le), majd árnyékos, napfénytől védett helyen 2-3 hétig tároljuk. Mindennap egyszer felrázzuk az üveget. A tárolás után szűrőpapír segítségével leszűrjük, és a folyadékot steril, jól záródó üvegbe töltjük. Az üvegen fel kell tüntetni a növény nevét, valamint a készítés időpontját. A fenti módon készített tinktúra legalább egy évig eltartható. Adagolás: 15-25 csepp (gyermekeknél: annyi csepp, ahány éves a gyermek) kevés vízben oldva, naponta háromszor, étkezés előtt. Érdemes a folyadékot rövid ideig (kb. 30 másodpercig) a szájüregben tartani lenyelés előtt, mert az alkoholos kivonat már a szájnyálkahártyán keresztül elkezd felszívódni. A kúra szintén 3 hétig tart.


    A friss növényből készülő tinktúrához a begyűjtött növényeket 45%-os alkohollal öntik le és sötét üvegben tárolják


    A gyógynövénykúrák legfontosabb szabályai

    Minden gyógynövénykúra a természetgyógyászat holisztikus személetéhez illeszkedik. Éppen ezért a terápiának csak egy elemét alkotja, a teljes kúra szempontjából legalább ilyen fontos a táplálkozás, a testmozgás, a lazítás és a test edzése. Természetesen ki kell deríteni a panaszok eredetét is.

     

    A gyógynövényteák és tinktúrák szedésére vonatkozó előírásokat pontosan be kell tartani. Ha a kúra elején a panaszok kissé fokozódnak, a javasolt dózist felezni kell, és a normális dózisra akkor szabad visszatérni, ha ezek a panaszok érezhetően enyhültek. A jelenség terápiás reakció, nem kell tőle megijedni, csupán azt jelzi, hogy a szervezetben megindult a gyógyulás folyamata, testünk reagál a gyógymódra.

     

    Erősítheti a gyógyító hatást, ha a készítmény elfogyasztását nem kutyafuttában végezzük, inkább ceremóniaként végezzük. A gyógynövény-preparátumokat ne egyszerre nyeljük le, kortyolgassuk, ízlelgessük őket. Fejlesszünk ki szilárd bizalmat, hitet a gyógyulásban, és kerüljük a betegségünket érintő hosszas beszélgetéseket. Ha három- vagy hathetes kúra után sem tapasztalunk javulást, orvoshoz, természetgyógyászhoz kell fordulni.

     

    Kettőnél több betegséget egyszerre nem célszerű kezelni. Ha kétféle betegséget akarunk kezelni, érdemes az egyiket tinktúrával (bevétel étkezés előtt), a másikat gyógyteával (elfogyasztása étkezés után fél órával) kúrálni.

     

    Ha orvos által előírt gyógyszereket kell szednünk, azok szedését nem szabad önhatalmúlag abbahagyni. Ha jobban érzi magát, beszélje meg a gyógyszerdózis csökkentésének lehetőségét a kezelőorvossal. 

     

    Alvászavarok: A macskagyökér balzsam az idegeknek

    Ugyan ki ne ismerné a macskagyökér (Valeriana officinalis) jellegzetes szagát, amely a rossz alvóknak nyugodalmas éjszakát ígér. Az ősi hiedelmek szerint tündérnövényről van szó: holdvilágos éjszakákon szellemek, tündérek táncolnak a növény körül. A sötétségnek és nehézségnek nyoma sincs benne. A gyökér kiásása után azonnal érezhető jellegzetes, savanykás szaga, amely emlékeztet bizonyos macskaszagokra. A hatóanyagok nyugtató, lazító, altató hatásúak.

    Az egy évig tárolt, pihentetett gyökérből készült tea és kivonat kellemesen ellazít, elálmosít, de kiválóan alkalmas lámpaláz, vizsgadrukk és a változáskori panaszok enyhítésére is.

    A növény patak- és folyópartokon, nyirkos mezőkön és utak mentén terem.

     

     

    Aranyér és orrvérzés: A pásztortáska vérzéscsillapító hatású

    A pásztortáskát (Capsella bursa pastoris) ritkán látjuk szép, ünnepi köntösben. Általában poros, kócos, összekuszálódott növény, amelyet az emberek már kinézete miatt is gaznak, gyomnak tartanak. Pedig csodálatos gyógyír rejlik nedveiben, aki tudja ezt, másként tekint rá.

    A virágzó növény föld feletti részének egészéből készített tea, kivonat csillapítja az aranyeres vérzést, de a fogínyvérzést és orrvérzést is képes elállítani. Ugyanakkor gyorsítja a bél perisztaltikáját, tehát bélrenyheség esetén bevált (tartós hashajtó használata után is hatékony lehet).

    A pásztortáska a szántókat, mezőket és árokpartokat kedveli. 

     

     

    Depresszió: Orbáncfűvel a jó hangulatért

    Az orbáncfű (Hypericum perforatum), amelyet átjár az éltető napsugár, sárga virágaival hívja fel magára a figyelmet az utak mentén és a száraz mezőkön. Virágainak köszönhetően egyik legszebb gyógynövényünk. Legszebben június 24-e körül virágzik, amely Keresztelő Szent János ünnepe. A növényt ilyenkor érdemes gyűjteni.

    A virágzó növény teája vagy alkoholos kivonata kiválóan enyhíti a depressziós hangulatzavart, a lelki kimerültséget és a neuralgiákat. Egyesek az idegek árnikájának is nevezik.

     

    Dysmenorrhoe (fájdalmas menstruáció): Libapimpó

    A libapimpó (Potentilla anserina) igénytelen, egyszerű, vidám növény. Bármilyen talajon megterem. Gyökérhajtásaival terjeszkedik, mintha kitört volna az örök tavasz. Régebben az a hír járta róla, hogy aranyló virágai között tündérek laknak.

    Ez a gyógynövény nélkülözhetetlen a görcsös, fájdalmas menstruáció kezelésében. A levélből készített tea vagy tinktúra görcsoldó, lazító és fájdalomcsillapító hatású.

    A sárga virágú libapimpó a nyári mezők, erdőszélek, árokpartok növénye.

     

               Macskagyökér            Pásztortáska               Orbáncfű                  Libapimpó

     

    Epés gondokra: Füstikefű

    Kevesen ismerik a füstikefüvet (Fumaria officinalis). Aki azonban nyáron, learatott gabonamezők közelében sétál, túrázik, észreveheti a talaj mentén kúszó, jellegzetes növényt. Furcsa habitusával úgy tűnik, mintha füst szállna fel a földről, erről kapta a nevét.

    A legújabb klinikai vizsgálatok eredménye szerint hatóanyagai fokozzák az epetermelést és szabályozzák az epeürítést: a túl heves epefolyást mérséklik, a gyenge epeürítést serkentik. A növény föld feletti részéből készülő tea és kivonatok segítségével megelőzhető az epehólyag- gyulladás és az epekőképződés is.

    Lelőhelyei: szántóföldek, szőlőhegyek, szemétdombok környéke. 

     

     

    Étvágytalanság: Ezerjófű

    Amint a neve is mutatja, az ezerjófű (Centurium erythraea) igen nagy hatású. Rendkívül keserű, még erős 1:3500 arányú hígításban is. Ősidők óta ismert és bevált szer étvágytalanság, gyomorpanaszok, erjedéses emésztési zavarok, máj- és epebajok kezelésében.

    A virágzó növényt kell gyűjteni. Jellemzően domboldalakon és mezőkön, réteken fordul elő.

     

    Fejfájás és migrén: Az őszi margitvirág enyhülést ad

    A Londoni Migrénklinika vezetője, dr. E. S. Johnson évekig vizsgálata az őszi margitvirág (Chrysathemum parthenium) migrénre gyakorolt hatását, összesen 270 betegen. A klinikai vizsgálatok szerint a kísérletben részt vevő páciensek 72%-ának állapota szignifikánsan javult. A kiváló hatást látván a neurológus így fogalmazta meg tapasztalatait: "Ha már semmi más nem segít, az őszi margitvirággal még mindig van remény."

    A klinikai vizsgálatok szerint a növény egyes hatóanyagai szervezetünkben bizonyos hormonszerű anyagok, ún. prosztaglandinok termelődését, valamint a szerotonin nevű ingerületvivő anyag felszabadulását gátolják, és csökkentik a hisztamin nevű szövethormon termelődését is. Mindez tudományos alapot ad a növény föld feletti részéből készített teák és kivonatok alkalmazására migrén és fejfájás esetén. Az őszi margitvirág hálás növény, ezért kertben is termeszthető.

     

     

    Fogínygyulladás: Zsálya

    Ebben az esetben is a zsálya leveleit alkalmazzuk. A teával vagy a tinktúrával (10 csepp, vízben oldva) reggel és este 1-2 percig öblögetünk, a folyadékok kiköpjük. Érdemes a fogínyt utána néhány percig ujjbeggyel dörzsölni, masszírozni.

     

                  Füstikefű                   Ezerjófű                Őszi margitvirág             Zsálya

     

    Frontérzékenység: Levendula

    A levendula (Lavandula angustifolia Miller) illata simogatja a lelket. Virágai nagyító alatt vizsgálva jól láthatóan tölcsér alakúak, amelyek, mint megannyi apró spray, a nyári levegőbe árasztják kellemes illatukat. A virágokból készülő tea és kivonat a frontérzékenység egyik leghatásosabb ellenszere. Sokan igen érzékenyen reagálnak az időjárás hirtelen megváltozására (zivatarok, alacsony légnyomás, időjárási frontok stb.): ingerültté válnak, hajlamossá válnak a hangulatzavarokra, fejfájásra, szédülésre és a fáradtságra.

    A levendula a kertek dísze, de balkonládában vagy cserépben is megél.

     

     

    Gyomoridegesség: Angyalgyökér

    Ha a szabad természetben találkozunk az angyalgyökérrel, bizony fel kell néznünk rá. Embermagasságúra nő, és láthatóan majd kicsattan az erőtől és a vitalitástól. A termetes növénynek csodálatos, ernyős virága van, amely kellemes illatot áraszt. Ha egészen közel lépünk hozzá, melegséget és kellemes védettséget érzünk, azt is hihetjük, hogy egy angyal lakik az Angelica silvestrisben.

    A gyökere, amelyet nem szabad más hasonló, de mérgező növényekével összetéveszteni, csodálatos természetes gyógyszer (tea, kivonat). Főként túlérzékeny, túlhajszolt embereknek ajánlott, akiknek a sok idegesség a gyomrára megy. Jellegzetes panaszaik általában: gyomorfájdalmak, gyomorgörcsök, puffadás, teltségérzet és felböfögés - amelyek kiválóan kezelhetők az angyalgyökérrel.

    Árkok partján, patak- és folyópartokon, lápokon és mezőkön honos. 

     

     

    Gyomornyálkahártya-gyulladás: A zsálya görcsoldó hatású

    A középkori salernói orvosegyetemről származó egyik mondóka szerint: "ugyan miért is halna meg az, akinek kertjében zsálya terem". A zsálya (Salvia officinalis) gyógyító erejével a régiek is tisztában voltak, innen kapta nevét is: a latin salvare jelentése gyógyítani. A levelekből készített tea és kivonat kiváló hatású a gyomornyálkahártya gyulladásaiban, éjjeli izzadásban, a változáskori hőhullámok és erős verejtékezés csillapításában, a fehérfolyás kezelésében és az anyatej elapasztására is.

    A valódi zsálya kiválóan termeszthető balkonládában vagy kertben.

     

     

    Hasfájás: A kamilla elűzi a görcsöket

    A kamilla a legismertebb és a mai napig leggyakrabban alkalmazott európai gyógynövény. Rendkívül hatásos gyomorgörcs, hasfájás, gyomor-bél fájdalmak, valamint nőgyógyászati panaszok enyhítésében. A kamilla igen hatékonyan oldja az alhasi, kismedencei fájdalmakat és görcsöket.

    A kamillát utak mentén, mezőkön találjuk, de termeszthető kertben is. 

     

                   Levendula              Angyalgyökér                  Zsálya                   Kamilla

     

    Idegesség: A komló megnyugtat

    Rettenthetetlen János, Burgundia hercege, egyben Flandria grófja 1406- ban komlórendet alapított, amelynek címere e növényt ábrázolta, valamint a következő feliratot tartalmazta: "A komló megnyugtat, megfontolttá tesz és elcsendesít." A növény (Humulus lupulus) kifejezettennyugtató (szedatív), ugyanakkor idegeket erősítő, lazító, görcsoldó, altató hatású gyógynövény.

    A tobozos termésből készült kivonatok, valamint teák fogyasztása ideges feszültség, nyugtalanság, félelemérzet, izgatottság, ideges eredetű gyomor-bél rendszeri panaszok, változáskori idegesség és álmatlanság kezelésére javallott.

    A komló főként az erdők szélén terem, az aljnövényzetben, valamint kerítések és sövények mentén.

     

     

    Ideges vizelési panaszok: A kerekrepkény enyhülést ad

    A kerekrepkény szinte mindenütt megterem, és a borostyánhoz hasonlóan kúszva terjeszkedik, míg meghódítja az utolsó tenyérnyi szabad területet is.

    A kerekrepkény (Glechoma hederacea) különösen jó, nyugtató hatást gyakorol a húgyhólyag és a levezető húgyutak nyálkahártyájára. Éppen ezért fő javallata az ideges eredetű hólyagpanaszok kezelése, amikor a páciensnek ugyanolyan panaszai vannak, mint hólyaghurut, felfázás esetén (gyakori, sürgető vizelési inger, égő érzés vizeletürítéskor), azonban ilyenkor nem mutatható ki gyulladás, fertőzés. Ha a virágzó növény teáját vagy kivonatát alkalmazzuk, leküzdhetők az ilyen jellegű panaszok.

    Kedvelt élőhelyei: falak töve, kerítések, nyirkos mezők és erdőszélek. A kertben is megterem. 

     

    Immunrendszer erősítése kakukkfűvel

    Szereti a kakukkfüvet? Ha nem, érdemes megszeretni, mert a kerti és a vadon termő kakukkfű egyaránt rendkívüli gyógyító erővel bír, ami a szervezet ellenálló képességét illeti. Ezt fejezi ki görög eredetű botanikai neve is: "thymus", ami magyarul erőt jelent. Aki gyakran meghűl, influenzás lesz, megelőzésképp is fogyaszthatja teáját vagy tinktúráját.

    A kakukkfű a napfényes helyeket kedveli, kertben is könnyen termeszthető. 

     

     

    Keringési elégtelenség: A rozmaring serkenti a vérkeringést

    A XVI. században a rozmaring "Aqua reginae Hungariae" néven vált ismertté, mert Izabella királyné e növény desztillátumának segítségével lábalt ki betegségéből. Egészségét oly jól sikerült helyreállítani, hogy a lengyel király házassági ajánlatot tett a 72 esztendős asszonynak.

    A balzsamos illatú olajokban gazdag rozmaring (Rosmarinus officinalis) frissítő, erősítő és vérkeringést fokozó hatású. A leveleiből készített tea és kivonat kimerültség, alacsony vérnyomás és a vitalitás csökkenése esetén kiváló gyógyír.

    A rozmaring nagyon kedveli a meleget, ezért érdemes balkonládába vagy napfényes helyen a kertbe ültetni.

     

     

                     Komló                 Kerekrepkény                Kakukkfű               Rozmaring

     

    Köhögés: A lándzsás útifű nyálkaoldó 

    A lándzsás (vagy keskenylevelű) útifű (Plantago lanceolata) és rokonai, amint a névből is kiderül, a növényvilág "útonállói". Nevét hegyes, lándzsahegyre emlékeztető levelei ihlették. Hatóanyagai feloldják a hörgőkben termelődő nyálkát, csillapítják a köhögési ingert, és enyhe gyulladáscsökkentő hatásúak. A levélből készített tea és kivonatok főként hörghurut és produktív köhögés eseteiben javallottak.

    A lándzsás útifű árokpartokon, gyalogutak mentén és parlagon hagyott földeken honos.

     

     

    Köszvény: A tövises iglic vízhajtó hatású

    Ez a növény frissen, vidáman integet kellemes, rózsaszín pillangókra emlékeztető virágaival, amelyeket kis tövisek védelmeznek. Erős, répaszerű gyökereivel mélyen megkapaszkodik a talajban, amiben megakad az ásó vagy az eke. Ennek a komoly gyökérzetnek jellegzetes illata van, és rendkívül értékes hatóanyagokat rejt, amelyek a fölös húgysavat kihajtják a szervezetből.

    A gyökérből készült tea és kivonat a fitoterápiában régóta kedvelt ellenszere a reumának, a köszvénynek, a vesehomoknak, de alkalmazzák salaktalanításra, elsavasodás kezelésére.

    A tövises iglic (Ononis spinosa) a napfényes rétek, mezők vadvirága.

     

     

    Megfázás: A hársfa méregtelenít

    A hársak (Tilia platyphyllos) több száz évig élnek, ma is sok ilyen idős példányról tudunk. A hársnak ősidők óta különleges erőt tulajdonítanak az emberek, régen szokás volt hársfák alatt ítélkezni, törzsi gyűlést tartani, ünnepeket megülni vagy történeteket, meséket mondani. A pergamenszerű, szárnyas virágokkal ékes hárs rendkívüli gyógyító erővel is bír. A virágokból készített tea nem csak ízletes szomjoltó, de méregtelenít, és kiváló gyógyír megfázáskor, nátha, influenza esetén.

     

     

    Menstruációs panaszok: A cickafarkfű harmonizál

    A cickafarkfű, botanikai nevén Achillea millefolium, az ókori mitológia isteneit idézi. A görög mitológia szerint a sérült Achilles sebeit cickafarkfű- pakolással sikerült meggyógyítani. A növény nem csak sebgyógyító hatású, de nőgyógyászati szempontból harmonizáló hatású is: a rendszertelen, túl erős vagy túl gyenge menstruációs vérzést szabályozza, és megszüntetni a méhvérzést, valamint az anyaméh hurutos, gyulladásos megbetegedéseit (szakorvosi ellenőrzés mellett!). A hatóanyagot a növény virága szolgáltatja.

    A cicka jellegzetes mezei növény, de előfordul árokpartokon is.

     

               Lándzsás útifű            Tövises iglic                  Hársfa                   Cickafarkfű

     

     

    Palástfű megelőzésre

    A párás nyári levegőben a palástfű leve lei nek peremén felfedezhetjük a jellegzetesen csillogó harmatcseppeket. A korábbi századok alkimistái ezeket aprólékos, gondos munkával begyűjtötték, hogy felhasználják azokat a "bölcsek kövének" előállításához. Innen származik a növény botanikai neve is: Alchemilla vulgaris.

    A leveleiből és virágaiból készített tea és tinktúra kiválóan gyógyít bizonyos női bajokat, pl. hüvelyi folyást, trichomonas fertőzést vagy hüvelygombásodást, a havi ciklus zavarát, a méh és a petefészkek panaszait. A növényt a komplikációmentes terhesség és szülés érdekében is sokan alkalmazzák. 

    A palástfű mezőkön, legelőkön, sziklás területeken és utak mentén terem.

     

     

    Prosztata: A kisvirágú füzike megkönnyíti a vizeletürítést

    Közép-Európában 18 füzikeféle honos. Közülük a kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum) bír gyógyító hatással. A virágzó növény teája, kivonata a férfiak jóindulatú prosztatamegnagyobbodása esetén tesz jó szolgálatot. Erre az állapotra a vizeletürítés zavarai jellemzőek: gyakori vizelési kényszer, ugyanakkor nehezen induló vizelet, vizelet-visszatartás a hólyagban, gyakori éjszakai vizelési inger. Nem csak a bajok kezelésében, de megelőzésükben is hatásos.

    A füzike megterem a kertekben is, valamint árokparton, utak mentén és erdők szélén, valamint a bokrok között.

     

    Reuma: Legyezőfű

    A legyezőfű (Filipendula ulmaria) virágai szalicilhoz hasonló hatóanyagokat tartalmaznak, ezért a természet aszpirinjának is nevezik. Láz- és fájdalomcsillapító, valamint reumaellenes hatásúak, ezért reuma, ízületi és izomfájdalmak, köszvény, lázas betegségek és influenza kezelésére fogyasztják.

    A nagy, fehér, ernyős virágokkal ékes növény mezőkön, patak- és tópartokon, valamint lápos vidékeken terem. 

     

    Szemvidítófű

    A szemgyulladás, kötőhártya-gyulladás ellenszereként Európában évszázadok óta alkalmazzák a szemvidítófüvet (Euphrasia officinalis). A neve minden európai nyelvben a szemekre utal: franciául "casse lunette" (szemüvegtörő), olaszul "luminelle" (a szem fénye), angolul "eyebright" (ugyanaz, mint olaszul).

    Kötőhártya-gyulladásra egy fél teáskanálnyi szárított növényt (levél és virág) fél csésze forró vízzel leforrázunk. Három perc múlva egy késhegynyi tengeri sót adunk hozzá, majd az egészet szűrőpapírral leszűrjük. A langyosra hűlt folyadékot szemmosó üvegbe töltjük (gyógyszertárban kapható), és a nyitott szemet reggel és este 2-3 percig áztatjuk.

    A szemvidítófű száraz mezőkön és lápos vidékeken terem. 

     

                    Palástfű              Kisvirágú füzike               Legyezőfű              Szemvidítófű

     

    Szív: A szúrós gyöngyajak nyugtató hatású

    Mivel a szúrós gyöngyajak (Leonorus cardiaca) oroszlánfarokra emlékeztet, botanikai nevében viseli e jellegzetességet: leo (lat.) = oroszlán, ure (gör.) = farok. A cardiaca görög eredetű szó, és a növény szívre gyakorolt hatására utal. A levelekből készített teával, kivonattal ideges szívdobogást, szívtáji szúrást kezelnek eredményesen, de kiegészítő kezelésként bevált a szívelégtelenség terápiájában is. Természetesen a súlyos szívbetegségek orvosi kezelést igényelnek.

    A szúrós gyöngyajak kopár helyeken, szeméttelepek mellett és sövények alatt egyaránt előfordul, de jól termeszthető kertben is.

     

    Tisztátlan bőr: A csalán méregtelenít

    A csalánt (Urtica dioica) általában mindenki elkerüli, hiszen kellemetlen csípő égést okoz az érintése. A csalán mérgének tízmilliomod grammnyi mennyisége elegendő, hogy a szúrás helyén égő fájdalmat, viszketést és rovarcsípésszerű duzzanatot okozzon.

    A növénnyel gyógyítók régóta vértisztító, méregtelenítő hatásáért becsülik. Főként reuma, köszvény, allergia és a bőr tisztátlansága esetén alkalmazzák. A levelek teája, kivonata rovarcsípés, égési sérülések kezelésében és méreganyagok eltávolításában is jelentős segítséget nyújtanak.

    A csalán szívós növény, szikár, rossz talajon is jól érzi magát, erdőben, mezőkön egyaránt megtaláljuk.

     

    Vénák: A vadgesztenye erősíti a fáradt lábakat

    A vadgesztenyéről (Aesculus hippocastanum) azonnal eszünkbe jutnak jellegzetes attribútumai: a gyertyaszerű virágok, jellegzetes, emberi kézre emlékeztető levelei, tüskés termésburka és gyönyörűen fénylő, barna termése. A virágok és a termés olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek javítják a vénás visszaáramlást, erősítik a véredények falát és csökkentik a kapillárisok törékenységét. A virágokból készült tea és tinktúra kiváló ellenszere a visszereknek, az aranyeres csomóknak, a vénás pangásnak és a couperosisnak (az arc hajszálereinek kitágulása).

    Az impozáns fák közparkok, kertek, sétányok díszei.

     


    Vesegyengeség: A nyírfa salaktalanít

    A honi fák szépségversenyében a nyírfát (Betula pendula Roth) mindenképp dobogós hely illeti. Egyetlen hazai fa sem ilyen kecses, szép és elegáns. A nyír a fény növénye, amelynek tavaszi levelei a veseműködést fokozó hatóanyagokkal teltek. A levelek teája és kivonata vízhajtó hatású. Sokféle betegség esetén alkalmazzák a szervezet átöblítéséhez. Kúraszerűen szokás alkalmazni, főként a tavaszi vértisztító kúrák keretében, valamint ödémásodás esetén.

    A nyírt főként vizek partján, nyirkos, vizes talajú réteken találjuk meg.

     

            Szúrós gyöngyajak          Csalán                   Vadgesztenye                Nyírfa

     

     

    Vesemedence-gyulladás: Aranyruta

    Az aranyruta kiváló gyógyhatását a botanikusok a névadásban is kifejezték (Solidago virgaurea). A solidago latinból fordítva annyit tesz: megerősíteni és egészségessé tenni. A virgaurea jelző jelentése virga = ruta, vessző, aurea = aranyból készült.

    A modern fitoterápia az aranyvesszőt főként a fehérjevizeléssel (albuminuria) járó húgyúti gyulladások kezelésében alkalmazza. De kiváló hatású ödémák és vizeletürítési rendellenességek kezelésében is. A virágzó növényből készült tea és kivonat méregtelenítő, gyulladáscsökkentő, vizelethajtó hatású.

    Feltűnő aranysárga virágjait főként száraz réteken, erdei tisztásokon láthatjuk.

    V. T.
    XIV. évfolyam 4. szám

    Címkék: gyógynövénykúrák

      Aktuális lapszámunk:
      2019. augusztus

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.