Házipatika

Hogyan hatnak egymásra?

Gyógynövények, táplálékkiegészítők és gyógyszerek

Amerikai adatok szerint minden harmadik felnőtt alkalmaz gyógynövényeket, illetve fogyaszt valamilyen táplálékkiegészítőt. Azzal párhuzamosan, hogy hazánkban is egyre népszerűbbé válnak a természetes gyógymódok, egyre több ember iszik gyógyteákat és/vagy szed különböző étrend-kiegészítőket. Kevesen gondolnak viszont arra, hogy egy-egy gyógynövény vagy táplálékkiegészítő alkalmazásakor meggondolásra késztető szempont lehet az, milyen gyógyszereket szednek rendszeresen. A gyógynövények vagy más természetes eredetű anyagok és a gyógyszerek ugyanis nemegyszer kölcsönhatásba lépnek egymással: felerősítik vagy gyengítik egymás „működését”, és egyéb nem kívánt mellékhatások is bekövetkezhetnek.  


 

Nyugati felmérések tanúsítják: a betegek többsége nem számol be orvosának arról, hogy valamilyen gyógyteát iszik vagy táplálékkiegészítőt szed. Az sem általános, hogy az orvos rákérdezne erre. A magyar helyzetre vonatkozó adataink nincsenek, de feltételezhető, hogy a kép nagyjából hasonló hazánkban is. Ezért különösen fontos, hogy a nagyközönség tisztában legyen legalább a leggyakrabban alkalmazott gyógynövények és táplálékkiegészítők, illetve a gyógyszerek egymásra gyakorolt hatásával.

 

Az alkalmazásra vonatkozó általános tanács: a gyógyszer, illetve a gyógynövény vagy táplálékkiegészítő bevitele között legalább egy óra teljen el. Így mindegyik készítmény jobban hasznosul a szervezetben, és kevésbé zavarják egymás hatását.

 

 

Fokhagyma (Allium sativum)

A fokhagyma alapú készítmények rendkívül népszerűek a világ minden táján. Elsősorban az emelkedett vérzsír- és koleszterinszint csökkentésére ajánlják őket, de hasznosak lehetnek magas vérnyomásban szenvedőknek is. Ugyancsak jelentős a fokhagyma hatóanyagának baktériumellenes hatása.

 

Általában biztonságosnak tartják, csupán igen nagy dózisban lehet veszélyes. Többnyire nem javasolt terhesség és szoptatás idején. Számos vizsgálat igazolta a fokhagyma méhösszehúzódást serkentő hatását. Szoptató anyák tejében is érezhető a fokhagyma szaga, ha az illető nő előtte fogyasztott a növényből, és a csecsemőknél gyakori hasfájás (kólika) jelentkezését ugyancsak összefüggésbe hozzák vele. Az egyik tanulmány nem ajánlja a fokhagyma fogyasztását szövetátültetés után, mivel a növény javítja az immunrendszer természetes ölősejtjeinek működését, vagyis a szövetkilökődés irányába hat. Egyes közlemények allergiás reakciókról is beszámoltak. Mivel a fokhagyma aktív tiolcsoportokat tartalmaz, kerüljék az egyik ritka autoimmun-betegségben (pemphigus) szenvedők.

 

A növénnyel kapcsolatban a leggyakrabban arra hívják fel a figyelmet, hogy fokozza a vérrögképződést gátló készítmények (antikoagulánsok) hatását. Műtét után tovább tart a vérzés azoknál a betegeknél, akik korábban hosszú időn át folyamatosan fokhagymát fogyasztottak. Valószínű, hogy a fokhagyma erősíti az acetil-szalicilsav-tartalmú gyógyszerek vérhígító hatását. (Ilyenek például: Aspirin, Astrix, Colfarit, Kalmopyrin.) Tervezett műtét előtt néhány nappal tehát érdemes abbahagyni a fokhagyma fogyasztását. Cukorbetegeknél ugyancsak óvatosság ajánlott, mert a fokhagyma – hipoglikémiás, vagyis vércukorszint-csökkentő hatása miatt – befolyásolhatja a már beállított diabéteszes étrendet.

 

Fürtös poloskavész vagy poloskafű (Cimicifuga racemosa)

A változás kora – menopauza – idején Nyugaton talán a leggyakrabban javasolt és alkalmazott gyógynövény. (Nálunk csak homeopátiás készítményként, Cefakliman és Remifemin néven, illetve több komponensű táplálékkiegészítő formájában kapható.) A legtöbb klinikai vizsgálatban olyan kivonatát alkalmazták, amely a hatóanyagként számon tartott 27-deoxiacetein egy milligrammját tartalmazta dózisonként vagy tablettánként. Az általánosan elfogadott tudományos álláspont szerint a poloskafű gátolja az úgynevezett luteinizáló hormon (LH) kiválasztását, az LH-szintben történő csökkenést pedig ösztrogénszerű hatásának tulajdonítják. Mivel egyes tanulmányok megkérdőjelezték a növény ösztrogénhez hasonló jellegét, a kutatók egy része ma már hajlik arra, hogy az LH-szint csökkenését inkább az agyi idegingerület-átvitelben kulcsfontosságú neurotranszmitterekkel való kölcsönhatásnak tudja be.

 

A fürtös poloskavésznél nincs ismert és dokumentált gyógyszerkölcsönhatás, ennek ellenére a szakértők zöme terhesség és szoptatás idején ellenjavalltnak tartja. Elsősorban azért, mert gyakorlati tapasztalatok szerint a növény fokozza a menstruációs vérzést, és magas dózisban esetleg mérgező lehet. Állatkísérletekben a növény kivonata ösztrogén receptor hatást mutatott, ezért egyes források kockázatosnak tartják az alkalmazását, hiszen ily módon előmozdíthatja az úgynevezett ösztrogén receptor pozitív ráksejtek növekedését. Egy másik vizsgálat viszont kimutatta, hogy a poloskafű korlátozza a mellráksejtek növekedését. Ez utóbbi eredmény alapján a növény nem ellenjavallt a mellrákosoknál, illetve a korábban e betegségben szenvedőknél.

 

Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

Az ember által ismert egyik ősi gyógynövény a páfrányfenyő. A recept nélkül kapható szerek között Nyugaton az egyik legnépszerűbb, mert fokozza az erek vérellátását, elsősorban a perifériákon, vagyis javítja a keringést az agyban és a lábban. Főként a memória javítására, időskori elbutulásban (dementia), halláscsökkenésben és fülzúgásban, Alzheimer-kórban és időszakos sántítás, valamint újabban potenciazavarok esetén alkalmazzák. A ginkgo pontos hatásmechanizmusa nem ismert, de kétségtelen, hogy kivonata gátolja az úgynevezett trombocitaaktiváló faktort (PAF), vagyis akadályozza a vérlemezkék összecsapzódását.

 

A ginkgo egyetlen egyértelmű ellenjavallata a túlérzékenység vele szemben, amely elsősorban allergiás bőrtünetekben nyilvánul meg. Ennek oka az, hogy a növényben olyan savak vannak, amelyek kémiai összetételüket tekintve hasonlók a szömörcében található allergénekhez.

 

Nincsenek egyértelmű adatok arról, mennyire biztonságos a páfrányfenyő kivonata terhességben és szoptató anyáknál. Sok szerző óvatosságot ajánl abban az esetben, ha valaki vérhígító (antikoaguláns) hatású gyógyszert szed, mert a ginkgo fokozhatja annak hatását, és vérzési rendellenességekhez vezethet. Bevétele este nem javasolt, mert alvászavart okozhat. Ha valaki szintetikus agyi értágító hatású gyógyszert szed (ilyen például a Cavinton, a Nootropil és a Memoril), ginkgo alkalmazása előtt konzultáljon orvosával.

 

Patikában kapható ginkgotartalmú gyógyszer, illetve táplálékkiegészítő a Tebofortan, a Gingium és a Bilobil.

 

Ginszeng

A ginszengnek a gyógyászatban három fajtája terjedt el leginkább: az ázsiai (Panax ginseng), a kanadai vagy amerikai (Panax quinquefolium) és a szibériai (Eleutherococcus senticosus). A szibériai ginszeng egyébként más növénynemzetséghez tartozik, mint a többi, de hasonló módon működik a szervezetben.

 

A ginszenget főként stressz és fáradtság leküzdésére szedik, de hasznos a sportteljesítmény növelésére is. Ázsiában több ezer éve ismert és alkalmazott potencianövelő gyógynövény, de kevés modern klinikai tanulmány foglalkozott vele. Feltételezik, hogy a ginszeng a fáradtság csökkentését a belső elválasztású mirigyek működésének befolyásolásával éri el. Növeli a mellékvesekéreg-stimuláló adrenokortikotrop hormon (ACTH) kiválasztását, ezzel ösztönözve az adrenalin termelődését.

 

Az egyik esettanulmány a Panax ginseng és a mono-amin-oxidáz (MAO) gátló gyógyszerhatóanyag, a phenelzine kölcsönhatását vizsgálta, és mániához hasonló tünetek jelentkezéséről számolt be. Egy klinikai vizsgálatban a Panax ginseng vércukorszint-csökkentő (hipoglikémiás) hatással volt cukorbetegekre. Egy másik esettanulmány emelkedett digoxinszintet rögzített egy szibériai ginszenget szedő betegnél, de ez valószínűleg a nem túl jó minőségű készítményben lévő szennyeződésnek volt tulajdonítható. Állatkísérletekben kimutatták azt is, hogy ginszeng hatására megváltozott a barbiturátadagolásban részesülő egyedek alvásának időtartama. (Barbituráttartalmú gyógyszerek Magyarországon: Sevenal, Demalgon, Meristin.)

 

Valamennyi ginszengtartalmú készítménynél elővigyázatosság ajánlott, ha valaki magas vérnyomásban szenved, az idegrendszer működését serkentő gyógyszert szed, illetve cukorbeteg. Ugyancsak óvatosság javasolt olyan nőknél, akiknek rendszertelen a menstruációjuk, illetve terhesek vagy szoptatnak. Gyermekeknek sem ajánlott.

 

Végül a vérhígító gyógyszert szedőknél is szükséges az orvosi konzultáció, mielőtt ginszenget vennének be.

 

Gyömbér (Zingiber officinale)

A gyömbért általában emésztőrendszeri zavarok megszüntetésére alkalmazzák. Nagyobb dózisban jelentékeny terápiás hatása van. Hasznos még hányinger csillapítására és gyulladásgátlásra. Pontos hatásmechanizmusa nem ismert, egyes összetevőiről viszont tudjuk, hogy gátolják a vérrögképződést, a prosztaglandinszintézist.

 

A gyömbér és a gyógyszerek kölcsönhatása nem ismert, gyakorlati tapasztalatok alapján mégis ajánlják, hogy vérrögképződést gátló (antikoa-guláns) terápiában részesülő betegek csak elővigyázattal alkalmazzák.

 

Ugyancsak óvatosság javasolt epekőbetegségben, mivel a gyömbér fokozza az epefolyadék termelődését.

 

Nem egyértelmű, hogy terhes anyák biztonságosan használhatják-e a gyömbért. Gyakorlati bizonyítékok vannak arra, hogy nagyobb mennyiségű gyömbér fokozza a menstruációs vérzést, és abortuszt okozhat. Klinikai vizsgálatok viszont arra utalnak, hogy legfeljebb napi 250 mg gyömbér, négy adagra elosztva, biztonságosan alkalmazható a terhességi hányinger leküzdésére.

 

Kasvirág (Echinachea)

A gyógyításban a kasvirág következő fajtáit alkalmazzák: Echinachea angustifolia, E. purpurea és E. pallida. Ismeretes, hogy a növény többféle módon fokozza az immunrendszer működésének hatékonyságát: növeli a falósejtek aktivitását (fagocitózis), fokozza az interferon és az interleukin termelődését, a fehérvérsejtek képződését, és más nem specifikus immunstimuláns szerepe is van. Elsősorban nátha és felső légúti fertőzések esetén ajánlott. Mindemellett a kasvirág közvetlen antibakteriális hatású, bár ezt nem tartják jelentősnek.

 

A kasvirágkivonatnak semmilyen gyógyszerrel nincs dokumentált kölcsönhatása. Mivel azonban ösztönzi az immunrendszer működését, értelemszerűen nem ajánlott az alkalmazása akkor, ha valaki az immunrendszer működését akadályozó, azt elnyomó gyógyszert (immunszupresszánst) kap, például szervátültetés miatt.

 

Kasvirág szedésekor enyhe allergiás tünetek jelentkezhetnek, ha az illető már allergiás az ibolyafélékre és a napraforgóra. A szakirodalomban jellemző általános vélekedés szerint a kasvirág nem ajánlott szisztémás és autoimmun-betegségek esetén, mint amilyen a reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis), a tüdővész (tuberculosis) és a sclerosis multiplex, bár ezt klinikai bizonyíték vagy esettanulmány nem támasztja alá. A növény ugyancsak ellenjavallt AIDS-es betegeknél, mert növeli az úgynevezett tumor nekrózis faktor és az alfa-interferon kiválasztását, ami csökkent CD4-sejtszinthez és a HIV vírus szaporodásának gyorsulásához vezethet.

 

Az Echinacea általában alkoholos kivonatban kapható, de ma már létezik gyerekeknek ugyancsak adható, nem alkoholos szirup, valamint homeopátiás készítmény formájában is.

 

Ligetszépeolaj (Oenothera biennis)

Igen népszerű gyógynövény a ligetszépe, amelynek a magvaiból gamma-linolénsavban (GLA) gazdag olajat nyernek. Ez az esszenciális zsírsav segít az atópiás ekcéma, a diabetikus neuropátia, a menstruációt megelőző tünet-együttes (PMS), valamint a sclerosis multiplex (SM) kezelésében.

 

A ligetszépeolaj biztonságosan alkalmazható a legtöbb embernél. Ugyanakkor elővigyázatosság szükséges a skizofréniában szenvedő azon betegeknél, akik fenotiazintartalmú gyógyszert szednek, mert ilyenkor a ligetszépeolaj növeli az epilepsziás epizódok kockázatát. Fokozza továbbá a prosztaglandin E1 (PGE1) termelődését és a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatását. (Az utóbbiak közül a leggyakrabban keresettek: Algopyrin, Rubophen, Cataflam.) Óvatosság ajánlott, ha valaki vérhígító hatású gyógyszert szed.

 

Orbáncfű (Hypericum perforatum)

Elsősorban enyhe depresszió kezelésére alkalmazott gyógynövény. Pontos hatásmechanizmusa nem tisztázott, de feltételezik, hogy befolyásolja az idegingerület-átvivő hormonok, a szerotonin és a norepinefrin termelődését, valamint gátolja a mono-amin-oxidáz (MAO) és a katehol-O-metiltranszferáz képződését. Előnye, hogy nincs hozzászokás, mint a gyógyszereknél.

 

Az orbáncfű alkalmazásának ellenjavallata a nagyobb mértékű ultraibolya (UV) sugárzás, ami egyszersmind azt jelenti, hogy az ilyen gyógynövényt alkalmazóknak tartózkodniuk kell az erős napfénytől, a napozástól. A növény egyik hatóanyaga, a hipericin érzékeny bőrű embereknél túlérzékenységi reakciót okozhat. Ugyancsak ellenjavallt terhességben, mivel vetélést okozhat. Laboratóriumi és állatkísérletek tanúsága szerint a növény méhösszehúzódást idéz elő.

 

Tudományos közlemények beszámolnak arról, hogy az orbáncfű csökkenti a reserpintartalmú gyógyszerek hatását, növeli a narkotikumok által kiváltott alvás idejének hosszúságát, viszont csökkenti a barbiturátok okozta nyugtató hatást és alvásidőt. Régebben úgy vélték, hogy az orbáncfüvet alkalmazóknak kerülniük kell a tiramin nevű aminosavban gazdag ételeket, nehogy kialakuljon az úgynevezett, MAO okozta magas vérnyomásos krízisállapot. Ezt azonban tudományos vizsgálatok nem erősítették meg. Az viszont bizonyos, hogy a szerotonin újrafelvételét gátló hatása miatt a növényt nem szabad alkalmazni akkor, ha valaki a szerotoninképződésre ható gyógyszert szed (ilyen készítmények például egyes antidepresszánsok, így a Seropram és a Seroxat).

 

Orbáncfűtartalmú gyógyszerek: Modigen, Remotiv.

 

Macskagyökér (Valeriana officinalis)

Elsősorban alvászavarok esetén alkalmazott gyógynövény. Gyógyszerkölcsönhatásra és ellenjavallatokra vonatkozó klinikai adatok csak kis számban állnak rendelkezésre. Valószínű, hogy a növény nyugtató hatását a gamma-amino-vajsav (GABA) kiválasztásának növelésével éri el.

 

Hosszabb alvásidőt regisztráltak azokban az állatkísérletekben, amelyekben macskagyökeret pentobarbitállal és tiopentallal együtt adtak. Szakértők úgy vélik, hogy a növény erősíti más, a központi idegrendszerre ható gyógyszerek és az alkohol hatását. Állatkísérletekben teratogénhatása volt, vagyis az embrió torz fejlődéséhez vezetett, ezért terhességben sem ajánlott.

 

Macskagyökér-kivonatot tartalmazó gyógyszerek: Valeriana, Hova (az utóbbiban komló is van).

 

Őszi margitvirág (Tanacetum parthenium)

Elsősorban a migrénes fejfájások gyakoriságának és súlyosságának csökkentésére alkalmazott gyógynövény. Hatásmechanizmusa egyelőre nem teljesen tisztázott, de valószínűnek tartják, hogy gátolja a prosztaglandinszintézist. Dokumentált gyógyszerkölcsönhatás nem ismert, ennek ellenére feltételezik, hogy a nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek és a kortikoszteroidok csökkentik az őszi margitvirág migrénellenes hatását. Ellenjavallt a használata terhességben és azoknál, akik érzékenyek az ibolyafélékre. Ha valaki vérhígító hatású gyógyszert szed, gondolja meg az őszi margitvirág alkalmazását, mivel a növényről ugyancsak vérhígító hatást feltételeznek. Nem ajánlott az őszi margitvirág szoptató anyáknak és kétévesnél fiatalabb gyermekeknek.

 

Őszi margitvirágot tartalmaz a patikában kapható Migrenium is, amelyet elsősorban a migrén megelőzésére javasolnak.

 

Máriatövis (Silybum marianum)

Elsősorban a máj méregtelenítésére, regenerálására, gyógyítására évezredek óta alkalmazott gyógynövény. Fő hatóanyaga a szilimarin. Hatásmechanizmusát alaposan megvizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy a növény gátolja a májban termelődő és a méregtelenítéshez elengedhetetlen glutation kiürülését, sőt valószínűleg növeli is annak koncentrációját. Emellett igen erős antioxidáns. Hatására az elöregedett, elhalt májsejtek helyett új, egészséges sejtek jönnek létre. Főleg vírusos májgyulladás és májzsugor esetén ajánlják, valamint alkoholisták májának erősítésében is hasznos lehet.

 

Az egyik legbiztonságosabb gyógynövénynek tartják. Nem ismert semmilyen gyógyszerkölcsönhatása.

Javasolt, hogy nemcsak a májbetegek, hanem a huzamosabb időn át gyógyszert szedők is tartsanak időnként máriatövis-kúrát, elősegítve így a máj munkáját, a méregtelenítést.

Patikában kapható, máriatövis-kivonatot tartalmazó gyógyszerek: Legalon, Silymarin.
   

-kürti-
IX. évfolyam 7. szám

Címkék: gyógynövények, gyógyszerek, táplálékkiegészítők

Aktuális lapszámunk:
2018. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.