Gyakori megbetegedések
- Bőrbetegségek
- Emésztőrendszeri megbetegedések
- Fájdalmak – fájdalomcsillapítás
- Férfi egészségügyi problémák
- Fertőző betegségek
- Fül-orr-gégészeti betegségek
- Gyermekkori betegségek
- Ideggyógyászati megbetegedések
- Időskori megbetegedések – anti-aging
- Immunrendszer és nyirokkeringés
- Jó- és rosszindulatú daganatos megbetegedések – rák
- Mozgásszervi megbetegedések
- Nőgyógyászati betegségek
- Pszichiátriai betegségek
- Száj- és fogászati betegségek
- Szemészeti problémák
- Szív- és érrendszeri betegségek
- Táplálkozás, anyagcsere, hormonok
- Tüdő- és légúti megbetegedések
- Vese és a húgyutak betegségei
Ajánló
Tallózás a növénygyógyászat világából - 2004. március
Újdonságok – érdekességek – receptek gyógynövénykedvelőknek
- Milyen is a jó ivóvíz?
- Napraforgó (Helianthus Annuus)
- A gyomor- és nyombélfekély házi kezelése
- Természetes immunerősítők
- Valódi fodormenta (Mentha crispa)
- Közönséges boróka (Juniperus communis)
- Tallózás a növénygyógyászat világából - 2006. április
- Tallózás a növénygyógyászat világából - 2005. október
Ajánlott cikkeink a témában:
Néhány trükk a magvetéshez
A földbe vetett különböző gyógy- és fűszernövénymagok zsenge hajtásait könnyen azonosíthatjuk, ha a vetősor 2 végére jeltáblákat tűzünk, melyeket házilag fillérekért előállíthatunk: a hosszabbik tejfölöspohár palástját csíkokra, végét hegyesre vágjuk. A növény nevét és a vetés időpontját alkoholos filctollal írjuk rá, mert ezt nem tudja lemosni sem az öntözővíz, sem az eső. Görnyedés nélkül, villámgyorsan végezhetünk a vetéssel, ha jó előre vetőcsíkot készítünk: selyempapírból kb. 3 cm széles csíkokat vágunk, közepébe – a tőtávolságnak megfelelően – csirizzel felragasztjuk a magokat, ha megszáradt, összetekerjük. Az ideális vetési időben a vetőszalagot megfelelő mélységű barázdákba fektetjük, földdel takarjuk, öntözőrózsával belocsoljuk. Vetőszalagot csak nagyobb magokból készítsünk, az aprómagvakat célszerű homokkal keverve vetni. Tapasztalattal és gyógyfüves szakkönyvvel nem rendelkezőknek magvetés helyett a biztos megeredést és gyorsabb szaporodást biztosító tőátültetés ajánlott.
Albert Einstein „csodareceptje”
Albert Einstein, a világhírű tudós is többre értékelte a növények gyógyító hatását, mint a sebészkést, nagy érdeklődéssel tanulmányozta az indiánok ősi természetgyógyászatát. Felkereste az apacsok leghíresebb törzsi gyógyítóit és remek fortélyokat tanult el tőlük. Különösen az epe- és vesekő gyógyítására kereste a megoldást, mindenáron szerette volna elkerülni saját magán a műtéti beavatkozást. Fáradozását siker koronázta, műtét nélkül megszabadult betegségétől. Íme az állítólag bevált ősrégi indián csodarecept: „fejes káposzta torzsáját, karalábéleveleket, rebarbaragyökeret apróra vágva vízben megfőzünk, leszűrjük és naponta 3-4-szer iszunk belőle egy-egy teáskanálnyit.”
Az ősi recept csupán kuriózumként szolgál, kipróbálása a tudomány mai állása mellett epe- és veseköveseknek nem ajánlott. A korszerű növénygyógyászat kisebb epe- és vesekövek felaprózására, azoknak a szervezetből való kimosására, a gyulladások és görcsök csökkentésére, de elsősorban a kőképződések megelőzésére jó néhány vadon termő és termesztésbe vont (házilag is termeszthető) gyógynövényt használ. (Apróbojtorján, aranyvessző, csipkebogyó, orbáncfű, petrezselyem, füstikefű, fekete retek, sarkantyúka, porcsinfű, nyírfalevél stb.) A receptek helyes összeállítását, a házi kezelés módját és időtartamát bízzuk szakemberre.
Gyógyfüves omlett
Csakis márciusban-áprilisban frissen szedett, zsenge, vadon vagy kertben termő fűszer- és gyógynövények képesek arra, hogy a belőlük készített ételeket kulináris élvezetet nyújtó finomsággá varázsolják. (Később a növények rágóssá és keserűvé válnak.) Az omlett hozzávalói: 10 tojás, 2 evőkanál olaj, 5 evőkanál tejszín, 1 hagyma, só, bors és 25 dkg – az alábbiakból ízlés szerint összeválogatott – friss növény: medvehagyma, csabaíre, százszorszép, gyermekláncfű, turbolya, csalán, tyúkhúr, cickafarkfű, kányazsombor, parajlibatop, bazsalikom és zsályahajtás. Egy kisebb vöröshagymát 1 evőkanál olajon üvegesre párolunk, hozzáadjuk a megtisztított és összevágott gyógyfüveket, melyeket 5 percig párolunk. A tojásokat sóval, borssal, tejszínnel felverjük, 1 kanál olajon megsütjük. A párolt gyógyfüveket az omlettre terítjük és félbehajtva barna rozskenyérrel tálaljuk.
M.A.
X. évfolyam 3. szám
Címkék: gyógynövény receptek, házipatika
- Milyen is a jó ivóvíz?
- Napraforgó (Helianthus Annuus)
- A gyomor- és nyombélfekély házi kezelése
- Természetes immunerősítők
- Valódi fodormenta (Mentha crispa)
- Közönséges boróka (Juniperus communis)
- Tallózás a növénygyógyászat világából - 2006. április
- Tallózás a növénygyógyászat világából - 2005. október
Ajánlott cikkeink a témában: