Házipatika

Tallózás a növénygyógyászat világából - 2006. február

Újdonságok – érdekességek – receptek gyógynövénykedvelőknek


A fűzfakerítés sűrűbbé tehető a leszúrt vesszők számának növelésével

 

Az égő csipkebokor rejtélye

"És megjelenék néki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből és látá, hogy ímé a csipkebokor ég vala;de a csipkebokor meg nem emésztetik vala." (MÓZES II. könyve)

 

Aki a Biblia gyógynövényei c. könyvben kereste a megoldást, továbbra sem kapott választ az égő csipkebokor rejtélyére. A biblia fordítói - botanikai ismeretek hiányában - sokáig a képtelenebbnél képtelenebb variációk közül találgattak, végül az égő csipkebokrot a földiszedercserjével azonosították. Ma már ismeretes, hogy ez a rejtélyes "Mózes bokrának" is nevezett égő csipkebokor valójában a NAGYEZERJÓFŰ (Dictamnus albus) volt. Ez az egyetlen különös cserje, mely olyan étertartalmú olajat bocsát ki magából, mely egy forró nyári napon könnyen lángra lobban, de maga a növény mégsem ég el. A ritkán előforduló, maga nemében egyedülálló növény értékét homeopátiában használatos gyógyhatásai, kellemes illata és pompás virágai csak tovább növelik és indokolják védetté nyilvánítását.

 

Virágzó nagyezerjófű, melyet egykor csak „égő csipkebokor”-ként ismertek

 

 

Fájdalomcsillapító zöldkerítés

Aránylag kevés munkával és kevés pénzből egyedi zöld kerítést készíthetünk, mely tartósságában felveszi a versenyt bármilyen kereskedelemben vásárolható kerítéssel. Február végén vagy március elején - egy fagymentesebb napon - a kerítés alapja mellé folyóméterenként 10 db fűzfavesszőt (Salix alba) szúrunk kb. 20 cm mélyen a földbe. A vesszők a csapadékos időjárás mellett rövid idő alatt megerednek és gyors növekedésnek indulnak.

 

Az egymásba font vesszőket évente addig kell nyírni, míg tetszőleges magasságú és sűrűségű kerítést nem alkotnak. A fűzfakerítés egyben gyógyítási célt is szolgál, a lemetszett fűzfavesszők kérgének főzete láz- és gyulladáscsökkentőként, reuma elleni fájdalomcsillapítóként hasznosítható.

 

Öngyilkosságra ítélt növények

A jó gazda már februárban készíti a vetéstervet, átvizsgálja és előkészíti a tavaly gyűjtött magokat vagy újakat vásárol. Ha a tavalyi vetőmagokat az előző évben vásárolt "manipulált" növényekről szedtük, sikeres vetésre számíthatunk. A vetőmagtermelő óriáscégek leleményessége határtalan, olyan vegyszerfüggő növényeket fejlesztettek ki, melyeket egy speciális vegyszerkoktéllal rendszeresen permetezni kell ahhoz, hogy életben maradjanak. Permetezés hiányában elpusztulnak, másikat kell venni helyettük. Ennél is gonoszabb, életellenes megoldás annak a technológiának a kifejlesztése, mely véget vet a gazdálkodók ősi hagyományának, miszerint az előző évben termett növényekről begyűjtött vetőmagokat tavasszal újra elvetették.

 

A rendszeres kaszálás helyett olcsóbb és célravezetőbb lenne a parlagfű  egyszeri magtalanítása

 

Az újítás lényege az, hogy a kistermelők számára értékesítendő vetőmagokat megkezelik egy speciális vegyszerrel, minek következtében a növények magjai az első termőévet követően elveszítik csírázóképességüket. Ezáltal a termesztők évről évre kénytelenek új vetőmagokat vásárolni. A szabadalmaztatott eljárás célja hivatalosan: "a kistermelők engedély nélküli magfelhalmozásának megelőzése", igazából a termesztők megkárosítása a magasabb profit érdekében. Nem lehetne ezt a "nagyszerű magtalanító találmányt" inkább a százezrek életét megkeserítő parlagfű kiirtására alkalmazni?

M. A.
XII. évfolyam 2. szám

Címkék: gyógynövény receptek, házipatika

Aktuális lapszámunk:
2019. május

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.