Házipatika

Trombózis az utazás során 3. rész


A repülőgép-utazás napjainkban elsősorban a terrorizmus miatt vált félelmetessé, de nem felejtkezhetünk el a vénatrombózisokról sem, bár ezek nem csak a repülés, hanem minden utazás során felléphetnek.

 

Mi is a trombózis és mi az embólia?

 

A trombózis az éren belüli véralvadás, az alvadékot más néven vérrögnek vagy trombusnak hívjuk. A trombózis gyakrabban a visszereken belül lép fel, ritkábban a verőerekben. A trombus a véráramlás irányának megfelelően tovább tud sodródni, az elszabadult vérrögöt embolusnak nevezzük. Ez a vénából bejut a szívbe, amely a vért a tüdőbe nyomja, hogy itt oxigenizálódjon. Az embolus a nagyobb tüdőverőerekbe jut, majd egyre kisebbekbe, ahol beékelődik. Az embolus a tüdő-vérkeringés egy részét elzárva okoz bajt, de ami súlyosabb, az a kóros reflexek fellépése, amely miatt sokk alakul ki vagy szívmegállás lép fel. A trombózis és a következményes embólia ezért súlyos és félelmetes betegség.

 

A repülőgép fedélzetén fellépő egészségügyi problémák kiemelt jelentőségűek, hiszen a segítségnyújtás lehetősége nagyon korlátozott. A felmérés szerint 3,25 millió utasból egy hal meg a repülés alatt. A kockázat minimális, de évente mintegy 1000 millió ember utazik repülőn – naponta átlag 3-an halnak meg a világon repülőgépen, betegség miatt, vagyis többen, mint légi baleset következtében.

 

A vénás trombózis és az emiatt fellépő embólia áldozatai objektíve és szubjektíve tünet- és panszmentes emberek, akik az utazásba betegszenek bele. A legismertebb személy, akinek trombo-embóliájáról tudunk, Richard Nixon volt. 1974-ben az elnök Európába, a Közel-Keletre és a Szovjetunióba történt utazása során alakult ki bal lábában mélyvénás trombózis.

 

A repülés, ill. utazás során fellépő trombo-embólia valóban reális veszély, de a betegség elkerülhető. Az ok a különböző tényezők együttes és egy irányba mutató hatása. Fontos az ülő testhelyzet, továbbá a mozdulatlanság, hiszen gyakran elalszunk az utazás során. A vénákban a lelassult vér könnyen bealvad, célszerű tehát ülve is rendszeresen mozgatni a lábakat. A túltágult visszerekben teljesen megállhat az áramlás, ez különösen veszélyes, célszerű előzetesen megoperáltatni a visszértágulatokat. Visszereseknek bevált a nem túl szoros rugalmas harisnya, ez hasznos lehet visszérbántalmaktól mentes utasok esetében is. Fontos rizikótényező az utazás időtartama, minél hosszabb az út, annál nagyobb a kockázat. Az ismert esetekben mindig 5 órán túli útról volt szó. A repülőgépen lévő légkondicionáló miatt az utastéren belül a levegő száraz, ez fokozza a test párolgását, folyadékveszteséget okoz, a vér besűrűsödik, ami kedvez az alvadásnak. Az utasok közül sokan isznak alkoholt, amelynek vízhajtó hatása szintén a vér besűrűsödését okozza. A hányás (pl. légi betegség) vagy hasmenés is növelheti a folyadékhiányt. Bőséges folyadékfelvételre tehát mindenképpen szükség van, de nem tanácsos az alkohol fogyasztása. Gépkocsiutazás során is igyunk sokat, ne spóroljuk le a folyadékfelvétel és  -ürítés időtartamát!

 

Az utasnak lehet olyan betegsége, amelyről nem tud, pedig a trombózis szempontjából lényeges lehet. Ilyen elsősorban az öröklődő fokozott alvadási hajlam, amely az európai népesség 10%-ában kimutatható. Ha ez ismert, gyógyszeres trombózismegelőzés javasolt. Közelmúltban elvégzett műtét, baleseti sérülés, csonttörés, szülés, terhesség esetén is a trombózishajlam fokozódásával kell számolni. Önmagában az előrehaladott életkor is rizikótényező, a határ az 50 éves kor, a kockázat e fölött növekszik.

 

A fentiek ne riasszanak el senkit az utazástól, ellenkezőleg, segítséget kívántunk adni mindenkinek, hogy végig tudja gondolni, vajon számára mennyi a kockázat, milyen megelőzési mód szükséges – így nagyobb biztonságban érezheti magát és nem éri kellemetlen meglepetés a nyári üdülés során.

Dr. Bihari Imre
IX. évfolyam 7. szám

Címkék: trombózis

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.