Hírek a nagyvilágból

Lapszemle 2002. április


    Afta ellen: vitaminok és megfelelő fogkrém

    Sokak életét megkeseríti egy-két hétre a szájban jelentkező afta. A legújabb kutatások szerint gyorsíthatjuk a gyógyulást, illetve elkerülhetjük magának az aftának a kialakulását, ha megfelelő fogkrémet használunk, valamint B1-, B2- és B6-vitaminnal és vassal egészítjük ki táplálkozásunkat.

     

    Az aftát szinte mindenki ismeri: apró, 1-2 mm széles folt a szájban, sárgásszürke központtal és vörös szegéllyel. Oka ismeretlen, de a kutatók összefüggésbe hozzák a humán herpeszvírus 6-tal, ételallergiával, a hiányos táplálkozással és a stresszel. Ugyanakkor megkülönböztetik a gyógyszerallergiától, a herpes simplex fertőzéstől és egyéb betegségektől. Az afta hagyományos gyógyszeres kezelése szteroidokkal, glükokortikoidokkal és szájzuhannyal történik.

     

    Szerencsére más lehetőségek is rendelkezésre állnak arra, hogy elkerüljük az afta kialakulását, illetve ha mégis jelentkezik, hamarabb túljussunk rajta. Fogkrémünket úgy kell megválasztanunk, hogy ne tartalmazzon nátrium-lauril-szulfát nevű segédanyagot. Próbáljuk azonosítani és kiiktatni táplálékunkból az allergiát keltő ételeket. Ezek közül különösen a gluténtartalmúakat (gabona, árpa, zab) hozzák összefüggésbe a gyakran jelentkező aftával. Csökkentsük továbbá a nitrittartalmú ételek fogyasztását. Az utóbbiak főleg a feldolgozott, tartósított húsféleségekben, felvágottban fordulnak elő. A nitritek az élelmiszeriparban széles körben alkalmazott segédanyagok, és könnyen átalakulnak rákkeltő hatású nitrózaminokká.

     

    A C-vitamin fogyasztása azért hasznos, mert vírusellenes hatású, így gátolja a herpeszvírus szaporodását is. Ugyancsak fékezi a már említett folyamatot: a nitritek átalakulását nitrózaminokká.

     

    A kutatók azt is kimutatták, hogy gyakrabban alakul ki afta B1-vitamin (tiamin), B2-vitamin (riboflavin), B6-vitamin (piridoxin) és vas hiánya esetén. Ezeket megfelelő táplálékkiegészítőkkel is bevihetjük a szervezetbe: a B-vitaminokat B-komplexként, a vasat pedig szerves kötésű fumarát formájában. Az utóbbi előnye, hogy a legtöbb vaskészítménytől eltérően tökéletesebben felszívódik, és nem okoz gyomorpanaszokat.

     

     

    Fibromyalgia: vegetáriánus étrendnél csökken a kockázat

    Sokan küzdenek a fibromyalgia tünetegyüttesével – anélkül, hogy tudnának róla. Ennek a nemrég felfedezett betegségnek a tünetei egymáshoz kapcsolódnak, és egymást erősítő ciklusban érvényesülnek. Nyugtalan alvás, krónikus fájdalom, fáradtság, a tevékenység hiánya és depresszió jellemzi a fibromyalgiás betegeket.

     

    Ha valakinek sikerül jól aludnia, akkor a többi tünet is kevésbé jelentkezik, míg rossz alvás esetén fokozódnak az egyéb kellemetlenségek is.

     

    Egy nemrég elvégzett vizsgálatban 30 személyt tiszta vegetáriánus étrendre fogtak. Táplálékuk nyers gyümölcsök-ből, salátákból, sárgarépa- és árpaléből, valamint különféle magvakból állt. Két hónapig táplálkoztak így, és állapotukban jelentős javulás következett be, amit többféle tünet csökkenése igazolt.

     

    A kutatók végkövetkeztetése szerint a legtöbb fibromyalgiás esetben segítséget jelenthet, ha a betegségben szenvedő személy módosít étrendjén, és ha nem is tér át tiszta vegetáriánus táplálkozásra, de legalább főként nyers zöldséget és gyümölcsöt vesz magához.

     

    Peteérési teszt nyálvizsgálat alapján

    Az illetékes amerikai hivatal jóváhagyta annak a tesztnek az alkalmazását, amelynek segítségével a nyálból megállapítható a peteérés időpontja. A módszer jelentősége elsősorban abban áll, hogy az eddigi eljárásoktól eltérően az érintettek igen gyorsan következtethetnek a peteérés időpontjára. Eddig a testhőmérsékletnek, illetve különböző hormonok vérszintjének a mérésével, illetve leggyakrabban vizeletvizsgálattal állapították meg, hogy a peteérés időpontja mikor várható.

     

    Az új módszer kényelmesebbé teszi a nők számára a vizsgálat elvégzését. A tesztbe parányi mikroszkópot építettek be, ennek segítségével a nyálmintáról megállapítható, hogy az milyen formát ölt. A vizsgálat azon az ötven éve ismert tényen alapul, hogy a nyál sótartalma nő, amikor peteérés idején fokozódik az ösztrogén nemi hormon szintje a nők szervezetében. Amikor a nyálminta megszárad, a megnövekedett sótartalom jellegzetes kristályos formát ölt, és ez mikroszkóp alatt jól látható. A sókristályfoltok jelzik, hogy közel van a peteérés időpontja. A teszt eredménye akkor negatív, ha a só jelenlétét csupán parányi pontok mutatják.

     

    (A szerkesztő megjegyzése: az Egyesült Államokban most jóváhagyott teszthez hasonló Magyarországon már csaknem egy évtizeddel ezelőtt megvásárolható volt a patikákban. Ebből is látszik, hogy nem minden újdonság származik Nyugatról...)

     

     

    Két kutatás az Alzheimer-kórról

    Olasz kutatók megállapítása szerint az Alzheimer-kór és más, az agyat érintő betegségek gyógyítására használt gyógyszerek könnyebben bejutnak az agyba, ha a C-vitamin molekula is jelen van. Ez a felfedezés segíthet abban, hogy a gyógyszerek biztonságosabban és hatékonyabban kerüljenek be az agyba. A kutatás eredményét a Journal of Medicinal Chemistry 2002.

     

    január 31-ei számában tették közzé. Ez a világ legnagyobb tudományA kutatást vezető Stefano Manfredini, a ferrarai egyetem professzora kijelentette: ígéretes új módszer kínálkozik a gyógyszerek agyba való bejuttatására, egy természetes anyag, az aszkorbinsav – vagyis a C-vitamin – felhasználásával. Egyes gyógyszerek ezentúl könnyebben bekerülhetnek az agyba, ha C-vitamin molekulához kapcsolják őket, míg más gyógyszerek a C-vitamin segítségével bejuthatnak az agyba, holott eddig erre egyáltalán nem volt lehetőség.

     

    Ennek a kutatásnak az eredménye lehetővé teszi, hogy a központi idegrendszert érintő különböző megbetegedések, vírusfertőzések (beleértve az AIDS-et) és különböző neurodegeneratív megbetegedések, mint például az Alzheimer-, a Parkinson-kór és az epilepszia könnyebben gyógyíthatóvá válnak – mondta Manfredini.

     

     

    A központi idegrendszerre ható szerek kezelésben való alkalmazásának egyik fő akadálya az, hogy bizonyos molekulák nem tudnak átjutni az úgynevezett vér–agy gáton. Ez a természetes akadály arra szolgál, hogy szabályozza a különféle anyagoknak az agyba való behatolását.

     

    Korábbi vizsgálatok alapján már fény derült arra, hogy a vér–agy gát szempontjából előnyös a glükóznak és egyes aminosavaknak a felhasználása a különféle gyógyszerkészítményekben. A mostani felfedezés azonban új távlatokat nyit, mert egy új receptornak, az úgynevezett SVCT2-nek a létezésére derítettek fényt. Elsősorban ez az anyag szabályozza a C-vitamin bejutását az agyba, ahol egyébként a C-vitamin magas koncentrációban található meg.

     

    Az Alzheimer-kór gyógyítása szempontjából fontos másik hírt Houstonban jelentették be. Eszerint a tesztoszteron nevű hormon, amely főleg a férfias viselkedésért, az agresszióért és a megnövekedett szexuális érdeklődésért felel, a jelek szerint az Alzheimer-kór elleni harcban is szerepet játszhat.

     

    A texasi egyetem kutatói nőstény egereken kísérleteztek. Tesztoszteroninjekciókat alkalmaztak, ily módon sikerült megakadályozniuk egy – az Alzheimer-kórosoknál jellemző – fontos biokémiai rendellenesség kialakulását.

     

    Amerikai adatok szerint az Alzheimer-kór minden tizedik, 65 évesnél idősebb embert érint, és körülbelül a felét azoknak, akik már elmúltak 85 évesek. A statisztikai adatok szerint a nők kétszer annyian betegszenek meg ebben a betegségben, mint a férfiak, és ezt a tényt csak részben magyarázhatja az, hogy hosszabb a nők átlagéletkora.

     

    A kutatók feltételezése szerint a menopauza időszaka után a nők szervezetében nagymértékben csökkenő ösztrogén mennyisége felel azért, hogy az Alzheimer-kór inkább kialakulhat, és az ösztrogénhelyettesítő terápiát mint lehetséges kezelést vették figyelembe. Férfiaknál más a helyzet: ahogyan idősebbé válnak, a tesztoszteron szintje, amely az agy bizonyos részében ösztrogénné alakul át, csak fokozatosan csökken.

     

    A kutatást dr. Sozos Papasozomenos, a patológia professzora, a Houston Medical School munkatársa vezette. A kutatás kapcsán egyébként többen fenntartásaikat hangoztatják, mondván, hogy a tesztoszteron kevésbé biztonságos, mint az ösztrogén, amelyről már bebizonyosodott, hogy nők esetében nyugodtan alkalmazható. Ráadásul Alzheimer-kutatók szerint a tesztoszteron a betegek agresszív viselkedésének egyik lehetséges oka is.

     

    A kutatást vezető professzor azonban úgy véli, hogy a tesztoszteronnal kapcsolatban azért gyűltek össze előítéletek, mert hiányoznak a megfelelő vizsgálatok, és mert ezt az anyagot a testépítők is használják. Ugyanakkor egyre több bizonyíték utal arra, hogy a stressz fontos szerepet tölt be az Alzheimer-betegség kifejlődésében. Az olyan hormonok, mint a tesztoszteron, alkalmasnak látszanak arra, hogy szabályozzák az agy által a stresszre adott választ.


    VIII. évfolyam 4. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2018. szeptember

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.