Hírek a nagyvilágból

Lapszemle 2002. augusztus


    Gyermekhalál álló autóban

    Jobban kell vigyáznunk a gyermekekre, mert akkor is veszélybe kerülhetnek, ha ennek semmilyen látható jele nincs. Ez az egyik tanulsága annak a jelentésnek, amelyet a betegségmegelőzéssel is foglalkozó amerikai kormányhivatal, a Centers for Disease Control and Prevention 2002 júliusában tett közzé. A kicsiket gyakran felügyelet nélkül hagyják a család autójában vagy a kocsi mellett, és ekkor könnyen bekövetkezhet a baj. Évente több tucat gyermek hal meg az Egyesült Államokban ilyen körülmények között.

     

    A jelentés szerint 2000 és 2001 nyara között, egy év alatt legalább 78 amerikai gyermek esett áldozatul a hőségnek a parkoló autókban vagy érte baleset a közelükben. Közülük minden harmadiknak a szervezete túlmelegedett, így a vezető halálok a hőség volt.

     

     

    A fenti adat egy héttel azután került nyilvánosságra, hogy a Michigan állambeli Southfieldben két kisgyermek halt meg, mert anyjuk 3 óra hosszat a parkoló kocsiban hagyta őket, amíg a fodrásznál volt. A 25 éves anyát most gyilkossággal vádolják.

     

    A Gyermekek a kocsikban (KIDS’N CARS) elnevezésű, San Franciscó-i központú civil szervezet igazgatója, Janette Fennell úgy véli, az ilyen tragédiákat könnyen meg lehetne előzni. Helytelen lenne viszont azt állítani, hogy a bajért felelős szülők elhanyagolják gyermekeiket, nem jól viselik gondjukat. Fennell szerint ilyen tragikus eset még a leggondosabb, szerető szülőkkel is előfordulhat, és oka nem más, mint az a streszszel teli, feszített tempójú életstílus, amelyet a legtöbb ember követ.

     

    A nagy hőség miatt bekövetkező túlmelegedés minden évben mintegy 400 amerikai, köztük számos gyermek halálát okozza. Pedig ezeket a tragédiákat egyszerűen meg lehetne előzni. Az amerikai szakemberek tanácsai a következők: a nap legmelegebb óráiban maradjunk a lakásban; ha van légkondícionálónk, kapcsoljuk be; igyunk sok folyadékot és kerüljük a fizikai erőkifejtést. Igaz, a kevésbé tehetősek számára ez sem mindig könnyű, mert sokuknak nincs légkondícionálója, vagy ha mégis van, nem kapcsolják be, mert takarékoskodnak.

     

     

    Kételyek a menopauza utáni hormonpótlással kapcsolatban

    Egy nemzetközi szakértői csoport megkérdőjelezi a menopauza utáni hormonpótlás szükségességét – jelentette a The New York Times hírszolgálata.

     

    Miközben az orvosok a hormonterápiát továbbra is a leghatékonyabbnak tartják a változás korában jelentkező tünetek (hőhullámok, éjszakai izzadás stb.) enyhítésére, a nők más egészségi problémái esetében a hormonpótlásnak nincs bizonyítható hatása – állítja a szakértői csoport jelentése.

     

    A tanulmány, amely International Position Paper on Women’s Health and Menopause néven vált ismertté, összesen 28 amerikai, olasz, svéd, svájci és ausztráliai orvos közös munkájának eredményeit összegzi.

     

     

    Orvosi körökben évtizedeken át az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy a változás korán túljutott nőknél érdemes folytatni a hormonpótlást, mert így inkább megelőzhető és kezelhető számos baj, köztük a szívbetegségek, az Alzheimer-kór, a depresszió, a vizelet-visszatartási problémák és a csontritkulás (oszteoporózis).

     

    Ugyanakkor jól ismertek és tudományosan bizonyítottak a hormonkezelés mellékhatásai, beleértve a vérrögképződés fokozott kockázatát, az epebetegségeket, valamint hosszan tartó hormonpótlás esetén a mellrákot.

     

    A hormonkezelés többnyire ösztrogén, illetve ösztrogén és progesztin együttes adásából áll.

     

    A most ismertetett – és teljes egészében, könyvnyi terjedelemben a nyáron megjelenő – szakértői jelentés szerzői azt javasolják, hogy a nők és orvosaik a hormonkezelés kockázatainak és korlátozott hasznosságának figyelembevételével gondosan mérlegeljék a hölgyek eddigi betegségeit, egészségi állapotát, és ennek alapján döntsenek arról, vajon szükség van-e hormonpótlásra. Annál is inkább, mivel mind a koleszterinszint és a vérnyomás csökkentésére, mind pedig a csontritkulás megelőzésére és kezelésére léteznek más, nem hormonalapú és jó eredménnyel alkalmazható készítmények.

     

    Az új álláspont súlyát és a gyógyszeriparra gyakorolt jelentőségét jelzi, hogy az amerikai nők 2001-ben, tehát egyetlen év alatt 2,75 milliárd dollárt (!) költöttek hormonpótló gyógyszerekre.

     

    A jelentés szerkesztője, dr. Nanette K. Wenger, az atlantai Grady Memorial Hospital kardiológiai osztályának főorvosa rámutatott, hogy három, egymástól független tanulmány is ugyanazzal a következtetéssel zárult: a hormonkezelés nem védi meg a nőket a szívrohamtól és az agyvérzéstől, épp ellenkezőleg: növeli ezek kockázatát.

     

    Dr. Deborah Grady, a San Franciscói Kalifornia Egyetem professzora az új megállapítások fényében úgy véli, hogy ezentúl inkább csupán a menopauza tüneteinek enyhítésére fogja alkalmazni a hormonterápiát. Egyébként is – teszi hozzá – a hőhullámok 3-6 hónap alatt többnyire kezelés nélkül is mérséklődnek, bár 4-5 évig nem szűnnek meg teljesen. Ami pedig a csontritkulást illeti: ha nincsenek törések és az oszteoporózis más kockázati tényezői sem jelennek meg, akkor 65 éves korban javasolja a csontsűrűség-vizsgálat elvégzését, és annak eredményei alapján az esetleges hormonkezelést.

     

     

    Kevesebb antibiotikumot rendelnek az amerikai orvosok

    Úgy látszik, hatásos az orvosokat és a nagyközönséget egyaránt megcélzó, évek óta folyó kampány az Egyesült Államokban, ugyanis az orvosok egyre kevesebb antibiotikumot írnak fel betegeiknek. Az atlantai központú Centers for Disease Control and Prevention adatai szerint 1989 és 2000 között az orvosok több mint egyharmaddal kevesebb antibiotikumot rendeltek a gyerekek és tinédzserek számára, miközben a páciensek ugyanannyi alkalommal keresték fel panaszaikkal az orvosokat.

     

    Az erről szóló tanulmányt a mértékadó szakfolyóirat, a Journal of American Medical Association tette közzé 2002. júniusi számában. 1989 és 2000 között összesen 3500, magánpraxist folytató orvos gyógyszerírási adatait rögzítették. Kiderült, hogy 35%-os csökkenés következett be az antibiotikum-rendelésben, míg a 80-as években még 48%-os növekedést regisztráltak.

     

    A legtöbb antibiotikumot gyerekek számára akkor rendelik az orvosok, ha valamilyen légúti fertőzés történt, holott az ilyen betegségek többségét nem baktériumok okozzák, így az antibiotikum-kezelés nem indokolt.

     

    A tanulmányt első helyen jegyző szakember, Linda McCaig (National Center for Health Statistics) rámutat, hogy egyszerű megfázás és hörghurut (bronchitis) esetén még mindig gyakori az antibiotikumok alkalmazása, pedig ezeket a betegségeket általában vírus váltja ki.

     

    Tény az is, hogy a szülők gyakran nyomást gyakorolnak az orvosra, írjon fel valamit, és az a „valami” többnyire éppen antibiotikum. Előfordul az is, persze inkább felnőtteknél, hogy a rendelt antibiotikumot nem szedik végig, az előírt ideig, vagy az otthon lévő gyógyszert az orvos tudta nélkül, saját döntésük alapján kezdik el szedni. Mindez indokolja, hogy folytatódjék az antibiotikumok helyes alkalmazásával kapcsolatos felvilágosító kampány.

     

    A szerkesztő megjegyzése: a magyarországi antibiotikum-rendelési helyzetről sajnos nincsenek adataink. Az azonban ide tartozó tény, hogy a magyar orvosok közül sajnos még mindig csak kevesen figyelmeztetik a betegeket, illetve a szülőket, hogy antibiotikum adása idején és utána még legalább egy hétig fokozottan kell ügyelni az egészséges bélflóra megőrzésére, különösen csecsemők és kisgyermekek esetében. Érdemes jótékony hatású bélbaktériumokat (Acidophilus) tartalmazó élelmiszert és táplálékkiegészítőket is fogyasztani, persze nem a gyógyszerrel egy időben, hanem kb. egyórás időkülönbséggel bevéve.

     

     

    Láthatatlan szívbetegség okozza a mellkasi fájdalmat?

    Újabb lépést tettek a kutatók a modern orvostudomány egyik rejtélyének megoldására. Már hosszabb ideje próbálják ugyanis kideríteni, miért éreznek sokan mellkasi fájdalmat anélkül, hogy a szívbetegség klasszikus jelei mutatkoznának náluk? A válasz egyszerű: láthatatlan szívbetegségük van. A legújabb kutatásról a New England Journal of Medicine című tekintélyes szaklap 2002. júniusi száma adott hírt.

     

    Ezt az állapotot szaknyelven kardiális X-szindrómának nevezik, és mintegy három évtizede ismert. Hazánkban is több ezer embert érint, főleg nőket.

     

    Az orvosok egy része az ilyen jellegű mellkasi fájdalmat eddig is a szívbetegség megmagyarázhatatlan formájának tekintette. Mások viszont a fájdalomra való túlérzékenység számlájára írták, és ily módon nem szív- és érrendszeri, hanem neurológiai problémának minősítették.

     

    A most közzétett szakcikk szerint az X-szindrómáért a szabálytalan véráramlás felel a szív falának hajszálereiben. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy ez a keringési probléma növelné a szívroham vagy más szívbetegség kockázatát.

     

    Az X-tünetegyüttesben szenvedők szorongató mellkasi fájdalmat (angina) éreznek, amely egyébként szívbetegekre jellemző. Szívük rendellenes működést mutat terheléses vizsgálat közben (taposómalom). A fájdalomnak azonban nincs látható oka. Az érrendszer kontrasztanyagos röntgenvizsgálata (angiográfia) ugyanis nem jelez elzáródott véredényeket, ami különben anginás fájdalomnál tipikusnak számít.

     

     

    Az X-szindróma önmagában nem életveszélyes, de számos orvos a mellkasi fájdalom csökkentésére ugyanazt a béta-blokkoló gyógyszert írja fel pácienseinek, amit más szívbetegeknek szokott adni. Gyakori azonban, hogy ez nem könnyít a betegek állapotán.

     

    A mostani kutatást mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) segítségével egy londoni kórházban végezték 20 X-szindrómás és 10 egészséges emberen. MRI-vizsgálat révén egyébként a keringés finomabb részleteit lehet megfigyelni, mint angiográfiával. Az eredmények azt mutatták, hogy az X-szindrómás betegeknél a vér áramlása a szív belső falában csökkent a normális értékhez képest, míg a külsőben nőtt.

     

    Dr. Julio Panza, a Washington Hospital Center munkatársa kísérő cikkében hangsúlyozta: a legújabb kutatás szaporította annak bizonyítékait, hogy az X-szindróma valójában egyfajta szívbetegség. Hozzátette azonban, hogy a vizsgálatok során alkalmazott szer, az adenozin, amit a fizikai megterhelés okozta stressz szimulálására adtak a résztvevőknek, ugyancsak okozhatta az MRI-felvételeken látható eltéréseket.

    tgym
    VIII. évfolyam 8. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2020. április

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.