Hírek a nagyvilágból

Lapszemle 2003. augusztus


    Melatonin – a fiatalság forrása

    A melatonin nevű hormont a tobozmirigy termeli. A melatonin termelődést a szemek szabályozzák: sötétben, míg a retinát nem éri fény, sok termelődik belőle, ám a termelődés csökken, amint a nap felkel.

     

    E hormonnak sokféle feladata van: szabályozza az alvás és ébrenlét ritmusát, fokozza a szexuális aktivitást, csökkenti a sugárzások ártalmas hatását és a rák kialakulásának veszélyét.

     

     

    Sajnos 35 éves kor után a melatonintermelés fokozatosan csökkenni kezd. Ennek az a magyarázata, hogy korai őseink amúgy sem éltek tovább. Jó hír azonban, hogy melatonint ma már táplálékkiegészítőként is szedhetünk, így lassíthatjuk szervezetünk öregedését. E hatást sok sejtbiológiai kutatás eredménye igazolja. Napi 75 mg melatonin a férfiak szervezetében fokozza a tesztoszteron nevű hormon termelődését és aktivitását, ami a potencia és a libidó növekedését eredményezi. Táplálékaink közül az uborka, a retekfélék, a paradicsom, a sárgarépa, a kivi és a banán tartalmaz melatonint.

     

    Ez elegendő, hogy fiatalabb korban fenntartsuk a megfelelő mennyiségű melatonin termelődését. Később azonban ajánlatos tabletták formájában pótolni e fontos hormont. Aki gyakran fáradt, alvászavaroktól szenved, libidója jelentős mértékben csökkent, de orvosilag kizárható a fizikai és pszichés betegség, annak érdemes kipróbálnia a melatonin gyógyhatását.

     

     

    DMAE – a sejtek éltetője

    A melatonin után a DMAE (dimetil-aminoetanol) a második legfontosabb anyag, amely képes lassítani az öregedés folyamatát. Erre az anyagra is igazak a melatoninnal kapcsolatban mondottak: Fiatal korban elegendő mennyiség termelődik belőle, később azonban hiány alakul ki a szervezetben.

     

    A DMAE fontos gyökfogó, védi sejtmembránjainkat a káros „szabad gyököktől”. Ha a DMAE mennyisége csökkenni kezd szervezetünkben, bőrünk petyhüdtté, ráncossá válik, izomzatunk elpuhul, sorvadni kezd, helyét zsírsejtek veszik át. Idegsejtjeink különösen érzékenyen reagálnak a DMAE hiányára: nehezebben tudunk koncentrálni, bizonyos szavak nem jutnak eszünkbe, egyre feledékenyebbé válunk. A Stuttgarti Egyetem kutatási eredményei szerint megfelelő DMAE-adagolás esetén az emberi test sejtjeinek élettartama 50%-kal megnő.

     

     

    Speciális diéta a szklerózis multiplexben szenvedőknek

    A szklerózis multiplexben (SM) szenvedő betegeknek különleges diétát dolgoztak ki. Az esetek 80%-ában a csökkentett linolsavtartalmú diéták antioxidánsokkal és gyulladáscsökkentő anyagokkal történő kombinációjával megállítható a gyógyíthatatlan betegség előrehaladása, ill. sok esetben javulás is elérhető.

     

    A terápia bevezetése óta több ezer gyógyíthatatlannak minősített beteg állapota javult, méghozzá előrehaladott, krónikus esetekben is. Ötesztendei kezelési idő elteltével a kezelt betegek 82%-ánál a betegség stagnált, 36%-nál pedig javulás mutatkozott.

     

    Ezeket az adatokat a Hohen-Sülzeni Seviton Privátklinika publikálta. A vizsgálatban több mint 500 MS-páciens vett részt.

     

    Az MS egyes kutatási eredmények szerint nem tekinthető egységes kórképnek, nagymértékben különbözik az egyes esetek oka, valamint a kórlefolyás is. Biztosnak tűnik azonban, hogy a gyulladás-immunválasz-degeneráció triója minden esetben az idegsejtek roncsolódásával jár. Mint tudjuk, a táplálékkal elfogyasztott zsiradékok e súlyos betegség lefolyásában jelentős szerepet játszanak.

     

     

    A félelem a spermiumokat is megbénítja

    A Medical Tribune egy egyetemistákon végzett kísérletsorozatra hivatkozva közölte a hírt. A fiatal férfiaktól a vizsgaidőszakban és négy hónappal később vettek ondómintát, úgy, hogy ezzel párhuzamosan vizsgálták félelemszintjüket is. Az eredmény: a vizsgadrukk hatásárra a normálisan fejlett ondósejtek, valamint ezek mozgékonysága jóval alacsonyabb szintű volt, mint a vizsgák utáni időszakban.

     

     

    A dohányzás az agynak is árt

    Újabb tanulmány támasztja alá, hogy a dohányzás mennyire káros – többek között – az agytevékenység szempontjából is. Egy nagy-britanniai vizsgálat, amely csaknem 2000 felnőtt egészségi állapotát követte nyomon, azzal az eredménnyel zárult, hogy az erős dohányosok esetében romlik az emlékezőképesség, mire középkorúak lesznek. Az 50-esek azonban még túl fiatalok ahhoz, hogy kiderüljön az is, vajon a memóriaromlás idős korukban elbutuláshoz (dementia) vezet-e majd.

     

    A tanulmány szempontjából erős dohányosnak számítottak azok, akik naponta egy doboz cigarettánál többet szívnak el. A kutatás annak a széles körű egészségi állapotfelmérésnek a része, amely több ezer, Nagy-Britanniában 1946-ban született ember életútját követi nyomon. A résztvevők 43, majd 53 éves korukban vetették alá magukat a memória, a koncentrálóképesség és a látásérzékelési gyorsaság vizsgálatának. Az erős dohányosoknál mind az emlékezőképesség, mind a látás révén való érzékelés sebessége romlott a többiekhez képest. A kutatást a londoni University College munkatársai végezték, és eredményeit az American Journal of Public Health 2003. májusi számában tették közzé.

     

    Az erős dohányosok számára a legnagyobb veszélyt – mint ismeretes – a tüdőrák és a szívbetegség jelenti. Ha ennek ellenére megérik az idős kort, akkor szembesülniük kell megismerő (kognitiv) képességeik erőteljes romlásával. A dohányzás ugyanis szűkíti az ereket, csökkenti az agyba jutó vér mennyiségét, és ez az egyik oka az időskori elbutulásnak is.

     

     

    Új felfedezés: hogyan lélegzik a szemünk?

    Az emberi szervezetben szinte semmi sem történik oxigén felhasználása nélkül. Az egyes szervek oxigénigénye azonban nagyon eltérő. Minél élénkebb a szerv anyagcseréje, annál nagyobb az oxigénigénye is. Szemünk legnagyobb oxigénfogyasztója az ideghártya, ez a szövet felelős a fény és a színek érzékeléséért. Itt még sötétben is sok, energiaigényes anyagcsere-folyamat zajlik. Éppen ezért nélkülözhetetlen az állandó oxigénellátottság. Ha egy hegymászó nagy magasságban oxigénhiányos légrétegbe kerül, és szervezetének oxigénszintje csökken, először a látása gyengül.

     

    A belélegzett levegő oxigénje a vérben található hemoglobinhoz kötődve jut el szöveteinkhez, így a szemekhez is. Azt azonban a mai napig homály fedte, hogy a szemben miként jut el az oxigén a sejtek „erőműveinek” nevezett mitokondriumba. E titokról lebbentették fel a fátylat Throsten Burmester, Uwe Wolfrum és Thomas Hankeln, a Johannes Gutemberg Egyetem kutatói. Felfedezésüket a

     

    Journal of Biological Chemistry című folyóiratban publikálták.

     

    Felfedezésük lényege: a szemen belüli oxigéntovábbításhoz még egy fehérje szükséges, a neuroglobin. Ezt a proteint eddig csak az agyban sikerült kimutatni, feladata az idegsejtek védelme rövid ideig tartó oxigénhiány esetére, pl. szélütéskor.

     

    Az ideghártyában, különösképp a látósejtekben a neuroglobin-koncentráció százszor nagyobb mennyiségben van jelen, mint az agyban. A kutatók szerint felfedezésük eredményeképp sok szembetegség folyamatát, hátterét jobban megérthetjük.

     

     

    Ezüstkolloid antibiotikum helyett? 

    Az ezüstkolloid oldatok gyulladásgátló hatásúak, mint az antibiotikumok, de nincs mellékhatásuk.

     

    Az emberiség évezredek óta tisztában van az ezüst gyógyhatásaival. Legelőször arra figyeltek fel az emberek, hogy e nemesfém gátolja a fertőző betegségek terjedését. Az ókorban is e tulajdonságát használták gyógyításra. Dédanyáink – amikor még ismeretlen fogalom volt a hűtőszekrény – egy ezüstpénzt dobtak a tejbe, hogy azt tovább eltarthatóvá tegyék.

     

    Amikor 1828-ban felfedezték a penicillint, és ennek következtében csakhamar megindult az antibiotikumok tömeges gyártása, a korábban hasonló céllal alkalmazott ezüstkolloid oldat feledésbe merült.

     

    Mit jelent az ezüstkolloid fogalom? A vízben mikronnyi méretben lebegő, oldott ezüstöt ezüstkolloidnak nevezzük. Már napi 230 mikrogramm (az USA egészségügyi hivatala által javasolt adag) ezüst is képes antibiotikus hatást kifejteni.

     

    Sok légitársaság kihasználja az ezüst csíraölő tulajdonságát és gépeiben ezüstből készült vízszűrőket szerel fel. Egyes gyártók olyan ezüsttartalmú bevonatokkal látják el hűtőszekrényeik belső falát, amelyek megakadályozzák a baktériumok elszaporodását.

     

    A kolloid ezüst alkalmazása lényegében mellékhatásmentes, tehát biztonságos. Széles hatásspektrumának köszönhetően sokféle fertőzéssel szemben alkalmazható: pl. szalmonella-, streptococcus- és staphylococcus-fertőzések, furunkulusok, influenza, bőrgombák, akné és egyéb bőrgyulladások esetén.

     

    Adagolás: A javasolt dózis napi egy teáskanálnyi, 3–5 ppm (parts per million) sűrűségű oldat, legfeljebb négy hétig.


    IX. évfolyam 8. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2019. november

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.