Hírek a nagyvilágból

Lapszemle 2003. július


    Kerti munka mint terápia

    A vetés, a magonc fejlődésének megfigyelése – mindezek olyan tapasztalatok, melyek életünket hihetetlen mértékben gazdagíthatják. Gyakran párhuzam vonható a növény és az emberi élet szakaszai közé: A fejlődéshez idő szükséges.

     

    A virágok csak akkor fejlődnek szépen, ha megfelelően gondoskodunk róluk. És végül: a látszólag egyszerű növények is hozhatnak bámulatosan szép virágokat

     

    Ezek a megfigyelések nem csak a hobbikertészeket lelkesíthetik, egyúttal terápiás hatást gyakorolhatnak beteg emberekre. A természetben végzett munka segíthet nekik, hogy öntudatosabbá váljanak, hogy megtalálják benső nyugalmukat és új célokat találjanak. Javulnak a motoros funkciók és a koncentráció.

     

    E pozitív hatások alapján egyre több orvos ajánlja a kerti munkát terápiaként, elsősorban a következő betegségekben: pszichés zavarok, szenvedélybetegségek, időskori demencia, gyermekkori hiperaktivitás, agysérültek rehabilitációja stb.

     

     

    „Zöld” klíma az irodában

    A zöld szobanövények jelentős mértékben javítják az irodákban a jó közérzetet. Ezt a BMW-nél végzett vizsgálatok állapították meg. A képernyő előtt dolgozó munkaerők közül a legtöbben a munkahely levegőjére, mikroklímájára panaszkodtak: nyáron túl meleg, télen pedig túl száraz a levegő. A következmény: kiszáradt nyálkahártyák, égő szemek, a hűléses megbetegedések szaporodása. A klímaberendezések – mint ismeretes – hajlamosak az elfertőződésre. Ezért megkísérelték az irodák betelepítését növényekkel. A legmegfelelőbbnek a sok vizet párologtató, a káros anyagokat kiszűrő növények bizonyultak: a zöldliliom (zöldike), a filodendron, a fikusz és az aráliafélék.

     

    Az eredmény másfél év múlva: a levegő páratartalma az ajánlott 40 és 70% között volt a korábbi 20%-kal ellentétben. Ugyanakkor a levegő csíra- és károsanyag-tartalma lényegesen csökkent. A dolgozók határozottan jobban érezték magukat a „zöld irodában”, mint korábban.

     

     

    Sikeres áloperációk

    Csak kevesen tudják, hogy az alkalmazott műtéti technikák mindössze 10-20%-a tudományosan megalapozott. Ezek alapján joggal merül fel a kérdés, hogy van-e értelme lézerrel lyukakat égetni a szívizomba a vérellátást javítandó, ill. minden térdműtéten átesett ember valóban jobban jár-e a műtétet követően. Ennek tisztázására az USA-ban ún. placébóműtéteket hajtottak végre. Artrózisos betegek egy csoportját valóban megműtötték, míg a másik csoportba sorolt betegeknél mindössze a bőrt nyitották fel, majd azonnal össze is varrták azt. Ugyanez történt a lézeres szívműtétek során is.

     

    A csodálatra méltó mérleg: nem csak a megoperáltak, hanem a látszatműtéten átesettek is jobban érezték magukat a beavatkozás után.

     

    A sebészbe vetett hit, a fertőtlenítési rituálé, a narkózis utáni ébredés, a műtő berendezéseinek tiszteletet parancsoló látványa képesek a gyógyulás folyamatát megindítani. Figyelemre méltó példa a hit gyógyító erejére!

     

     

    A napraforgóolaj csodálatos gyógyhatásai

    A napraforgómag nem csak finom, fehérjékben is gazdag csemege. A Natur & Gesundheit folyóirat cikke szerint a magok olaja rendkívüli mértékben képes a sebgyógyulást elősegíteni. Mindehhez egy géz- vagy mull-lapot napraforgóolajba kell mártani, és azt a sebre helyezni, kötéssel rögzíteni. Az olajos borogatást naponta cserélni kell. A terápia nagy, kemény hegek és fájó ízületek kezelésére is ajánlott. A népgyógyászatban olajos bedörzsölést ajánlanak a sajgó ízületekre. Belsőleg alkalmazva az olaj szelíd módon gyógyítja a székrekedést, a sárga virágokból teát főzhetünk, amelyeket az inkák lázcsillapító gyógyszerként alkalmaztak.


    IX. évfolyam 7. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2018. augusztus

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.