Hírek a nagyvilágból

Lapszemle 2003. október


    A túlsúlyos nőknél gyakoribb az Alzheimer-kór

    Az elhízott nőknél nagyobb a kockázata az Alzheimer-kór kialakulásának. Erre a következtetésre jutottak azok a kutatók, akik a betegség érrendszeri okokkal – magas vérnyomással és cukorbetegséggel – való kapcsolatát vizsgálták. Azt találták, hogy azoknál a nőknél, akik 70 évesen túlsúllyal küzdenek, 10-18 évvel később nagyobb eséllyel alakul ki elbutulás (dementia). A mostani vizsgálat megerősítette azt a véleményt, hogy az Alzheimer-kór kialakulásában érrendszeri tényezőknek is szerepük van.

     

    A kutatási eredményeket az Archives of Internal Medicine című szakfolyóirat 2003. júliusi számában tették közzé. Összesen 392 svéd nőt és férfit vizsgáltak, nyomon követve egészségi állapotukat 70 és 88 éves koruk között. A kóros elbutulásnak és a testtömegindexnek (BMI), vagyis a magasság testsúlyhoz viszonyított arányának a kapcsolatát vették górcső alá.

     

    Az elhízás és a dementia összefüggését csak nőknél sikerült igazolni. Igaz, a vizsgálatban kevés férfi vett részt, és tudjuk, hogy az Alzheimer-kór elsősorban a nőket veszélyezteti. Akiknél nem alakult ki a betegség, azoknak a BMI-értéke 25 körül volt 70, 75 és 79 éves korukban. Ezzel szemben az Alzheimer-kórosoknál 79–88 éves korban a BMI 28,2–29,6 között volt. Általánosan elfogadott értékelés szerint a 25–30 közötti BMI-túlsúlyt jelent, míg a 30 feletti érték már elhízásnak minősül.

     

    A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy korábbi kutatásokban Alzheimer-kóros embereknél valószínűleg azért regisztráltak alacsonyabb testsúlyt vagy testtömegindexet, mert a betegség súlyosbodása többnyire fogyással jár együtt.

     

     

    Alkalmassági vizsga orvosoknak

    2004-től kezdve az amerikai orvostanhallgatóknak vizsgán kell bizonyítaniuk klinikusi képességeiket, alkalmasságukat a betegekkel való megfelelő bánásmódra, mielőtt átvehetik diplomájukat.

     

    A vizsga többek között kiterjed majd annak felmérésére, miként bánnak a medikusok a betegekkel, megfelelő módon kérdezik-e ki őket, és képesek-e pontos diagnózis felállítására. Hasonló tesztet 1998 óta megkövetelnek azoktól a külföldi diplomával rendelkező orvosoktól, akik az Egyesült Államokban akarnak tevékenykedni.

     

    Évtizedekkel ezelőtt már szerepelt az amerikai orvosképzésben a klinikai képességek ehhez hasonló vizsgája, de 1964-ben eltörölték, mert a szakmabeliek kétségbe vonták az értékelés tárgyilagos voltát. A jövőre bevezetendő teszt során a medikusoknak 10 olyan embert kell megvizsgálniuk, akiket előzőleg felkészítettek arra, hogy bizonyos betegségek tüneteiről hitelt érdemlően számoljanak be. Egy-egy beteg vizsgálatára és kikérdezésére 15 perc jut, majd a vizsgázó 10 perc alatt írásban rögzíti megállapításait. Később egy tapasztalt orvosnak számol be következtetéseiről, az általa felállított diagnózisról.

     

    Az új vizsga meglehetősen drága, 975 dollárba kerül, és az orvostanhallgatóknak a vizsga színhelyéül szolgáló valamelyik nagyvárosba – Philadelphiába, Atlantába, Chicagóba, Los Angelesbe vagy Houstonba – kell utazniuk. Az új rendszert tavaly próbálták ki, és a 850 diák 86%-a sikeresen vette az akadályt. A 2005-ben diplomáját átvevő mintegy 20 ezer amerikai orvostanhallgató zöme jövőre köteles vizsgázni az új tárgyból.

     

     

    Emésztési zavarok - Gyakran a gyümölcscukor a tettes

    Ha emésztési panaszaink vannak, gyakran a különféle élelmiszer-alkotórészekkel szemben kialakult intolerancia áll a háttérben. Különösen érvényes mindez a gyümölcsökre – mindegy, hogy azok honi vagy egzotikus gyümölcsök. Sokan a gyümölcscukor megemésztésével nem tudnak megbirkózni. Ők gyümölcsök fogyasztására puffadással, hasi fájdalmakkal, hasmenéssel reagálnak. Ezt az állapotot sajnos gyakran csak hosszú évek szenvedése után fedezik fel.

     

     

    Denevérnyállal gyógyítható az agyvérzés

    A vámpírdenevérek nyálával feloldhatók az agyvérzést szenvedett betegek agyában kialakult vérrögök. A nyálban található DSPA nevű enzim már 9 órával a stroke után alkalmazható. A kutatók megfigyelték, hogy amikor a vámpírdenevérek megharapják áldozataikat, nyálukban megjelenik az említett enzim, ami megakadályozza a véralvadást. Az enzimet jelenleg Ausztráliában, Ázsiában és Európában tesztelik.

     

     

    A tv már a kisdedeket is befolyásolja

    Már a 12 hónapos kisdedek is képesek a televízióból érkező emocionális üzeneteket értelmezni – állapították meg amerikai kutatók. A kísérletben egy színésznő különféle tárgyakra eltérő módon reagált. Mindezt videoszalagra vették és a kis kísérleti alanyoknak lejátszották. Ezután a gyerekeknek a filmen látható tárgyakat adták játszani. Azokkal, amelyekhez a színésznő pozitívan vagy semlegesen viszonyult, ők is szívesen játszottak. A színésznő negatív reakcióit kiváltó tárgyaktól azonban tartózkodtak.

     

    A pszichológusok szerint mindez azt igazolja, hogy a gyerekek az őket körülvevő felnőttek reakciói alapján hozzák meg döntéseiket.

     

    A szakértők tanácsa szülőknek: kétszer is gondolják meg, mit engednek gyermekeiknek megnézni a tévében.

     

     

    Igazolták az ima gyógyító erejét!

    A betegek nem csak a tudományban és az orvosokban bíznak, sokszor égi segítséghez is folyamodnak. Az ima kétségtelenül segíthet a szenvedést, a betegséget elviselni. Ez azonban nem minden: az imák segítségével gyorsítható a gyógyulás, megőrizhető az egészség. Ezt az állítást most klinikai kísérletekkel igazolták. Aki rendszeresen imádkozik, hosszabb életű, egészségesebb – írja a brit orvosi folyóirat, a Medical Tribune. És ez még nem minden, a másokért mondott ima is segít!

     

    Amerikai kutatók bizonyítékot kerestek, ezért az elmúlt 30 év során folyamatosan végeztek ún. „randomizált kettős vak” vizsgálatokat. A kísérletben keresztények rendszeresen imádkoztak leukémiás gyermekekért és 500 felnőtt koszorúérbetegért. Ugyanakkor további 500 páciens csak orvosi ellátást kapott. Noha a páciensek nem tudták, hogy valaki imádkozik értük, az imák jótékony hatással voltak állapotukra.

     

    A vallásos életmód bizonyítottan védő hatású a depresszióval és az öngyilkossággal szemben. Aki hetente legalább egyszer istentiszteleten vesz részt, a vizsgálat adatai szerint tovább él, mint a nem vallásos emberek.


    IX. évfolyam 10. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2018. július

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.