Hírek a nagyvilágból

Lapszemle 2004. február


     

    Dió: va­ló­sá­gos egész­ség­cso­mag ke­mény héj­ban

    Nor­vég és ame­ri­kai ku­ta­tók 1000 nö­vé­nyi élel­mi­szert rang­so­rol­tak asze­rint, hogy mennyi an­tio­xi­dáns ha­tó­a­nya­got tar­tal­maz­nak. A dió, amely­nek 100 grammja 20,97 mmol mennyi­ség­ben tar­tal­maz an­tio­xi­dán­so­kat, a ran­glis­ta élé­re ke­rült! Ezt kö­ve­ti a grá­ná­tal­ma (11,33 mmol/100 g), a föl­di­eper (6,88 mmol/100 g) és a na­pra­for­gó­mag (5,39 mmol/100 g). A bo­kor­mo­gyo­ró 0,49 mmol/100 g ér­té­ké­vel csak a me­zőny vé­gén kul­log.

    Az an­tio­xi­dán­sok se­gí­te­nek sem­le­ge­sí­te­ni a sejt­je­in­ket ká­ro­sí­tó oxi­gén­gyö­kö­ket. Ilyen, ún. sza­bad gyö­kök a nap­su­gár­zás, a kör­nye­ze­ti mér­gek, a do­hány­zás és a stressz ha­tá­sá­ra ke­let­kez­nek. Töb­bek kö­zött a rák, az ér­há­ló­zat ká­ro­so­dá­sa és az Alzhei­mer-kór is ezek­re ve­zet­he­tő vissza.

    Fon­tos „gyök­fo­gó­ként” tart­ják szá­mon az E-vi­ta­mint, a po­li­fe­no­lo­kat, a sze­lént, a re­zet, a cin­ket és a mag­né­ziu­mot. Eze­ken túl­me­nő­en a dió­ban ren­ge­teg ome­ga-3 és ome­ga-6 zsír­sav ta­lál­ha­tó, ame­lyek ki­vá­ló­ak a szív­be­teg­sé­gek meg­elő­zé­sé­ben. A ku­ta­tók na­pon­ta egy ma­rék­nyi dió el­fo­gyasz­tá­sát ajánl­ják.

     

    A be­szél­ge­tés kar­ban­tart­ja agyun­kat

    Azt ál­la­pí­tot­ták meg ame­ri­kai pszi­cho­ló­gu­sok a Mi­chi­gan Egye­te­men vég­zett ku­ta­tá­saik alap­ján. A fel­mé­ré­sek ered­mé­nye sze­rint a ba­rá­ta­ink­kal foly­ta­tott fe­cse­gés le­ga­lább annyi­ra al­kal­mas a szel­le­mi vi­ta­li­tás meg­őr­zé­sé­re, mint az ol­va­sás vagy a ke­reszt­rejt­vény­fej­tés. A pszi­cho­ló­gu­sok sze­rint fon­tos, hogy a mun­ka­vál­la­lók ne csak mo­ni­tor­jai­kra me­red­ten dol­goz­za­nak. Sok­kal fon­to­sabb a „szo­cia­li­zált” mun­ka­he­lyek ki­ala­kí­tá­sa. A vizs­gá­la­tok meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy a szo­ciá­lis be­ál­lí­tott­ság ha­tá­sá­ra je­len­tő­sen ja­vul a szel­le­mi tel­je­sí­tő­ké­pes­ség és a me­mó­ria.

     

    Lágy kon­taktlen­csé­vel ke­rül­jük a csap­vi­zet!

    Nap­ja­ink­ban sok mil­lió­an vi­sel­nek lágy kon­taktlen­csé­ket. Ezek azon­ban ked­vez­nek a mi­kro­bák sza­po­ro­dá­sá­nak. Ugya­nis a lágy len­cse anya­ga po­ró­zus, és a pó­ru­sok­ban lé­vő könnyfo­lya­dék táp­ta­lajul szol­gál a kó­ro­ko­zók­nak. A kö­vet­kez­mény: ve­szé­lyes sza­ru­hár­tya-gyul­la­dás. Ép­pen ezért igen fon­tos a len­csék lel­ki­is­me­re­tes tisz­tí­tá­sa, fer­tőt­le­ní­té­se. Kü­lö­nö­sen ve­szé­lyes ilyen szem­pont­ból a köz­für­dők, ta­vak vi­ze és a csap­víz, ame­lyek­ben sok kó­ro­ko­zó for­dul­hat elő. Ép­pen ezért a lágy len­csé­ket szi­go­rú­an ti­los ve­ze­té­kes ivó­víz­ben tisz­tí­ta­ni. A len­cse­tisz­tí­tó fo­lya­dé­kot min­den tisz­tí­tás előtt cse­rél­ni kell. He­lye­sebb na­pon­ta el­dob­ha­tó len­csé­ket, míg uszo­dá­ban úszó­sze­mü­ve­get vi­sel­ni.

     

    Bo­rot­vál­ko­zá­si tip­pek fér­fiak­nak

    A bo­rot­vál­ko­zás köz­ben ke­let­ke­ző ki­sebb sé­rü­lé­sek el­ke­rü­lé­se ér­de­ké­ben le­he­tő­leg mos­dás, zu­ha­nyo­zás után bo­rot­vál­koz­zunk. A me­leg víz ha­tá­sá­ra meg­nyíl­nak a bőr pó­ru­sai, fel­pu­hul az arc­szőr­zet. Ha még­is meg­tör­tén­ne a baj, hi­deg víz­zel öblít­sük ki a se­bet és szo­rít­suk le ujjbe­gyünk­kel. Ha a vér­zés még­sem áll­na el, pa­pír zseb­ken­dőt szo­rít­sunk rá és szá­rít­suk ki a se­be­sü­lést. Fer­tőt­le­ní­tő kré­mek csak mé­lyebb sé­rü­lé­sek ke­ze­lé­sé­re szük­sé­ge­sek.

     

    Ace­til-sza­li­cil­sav öv­sö­mör el­len

    Új­don­ság, hogy az ace­til-sza­li­cil­sav tar­tal­mú ké­szít­mé­nyek (asz­pi­rin) nem csak fej­fá­jás el­len és a szí­vin­fark­tus meg­elő­zé­sé­ben le­het hasz­nos, ha­nem öv­sö­mör el­len is.

    Ezt a be­teg­sé­get a gyer­mek­ko­ri bá­rány­him­lő ví­ru­sa okoz­za fel­nőtt­kor­ban. Ilyen­kor visz­ke­tő, fáj­dal­ma­san égő hó­lya­gos ki­üté­sek je­len­nek meg a bő­rön, fő­ként a tör­zsön. Sú­lyo­sabb eset­ben a be­te­get hó­na­po­kig kín­zó, szin­te elvi­sel­he­tet­len ideg­fáj­dal­mak gyöt­rik. Na­pi két ta­blet­ta ace­til-sza­li­cil­sa­vat tar­tal­ma­zó gyógy­szer­rel a be­teg­ség le­fo­lyá­sa két hét­re csök­kent­he­tő. Ezt a hírt nem­ré­gi­ben olasz és ame­ri­kai or­vo­sok je­len­tet­ték be.

     

    A csók veszélyei

    Egy dá­niai ku­ta­tás iga­zol­ta, amit az or­vo­sok már ré­gó­ta gya­ní­tot­tak, hogy azok­nál a fia­ta­lok­nál, akik mo­no­nuc­le­osis­ban be­teg­sze­nek meg, több mint a dup­lá­já­ra nő egy rit­ka rák­be­teg­ség, a Hodgkin-kór koc­ká­za­ta. Az utób­bi tí­pu­sú tu­mo­rok egy­har­ma­dá­nál meg­ta­lál­ha­tó a szer­ve­zet­ben az Ep­ste­in-Barr ví­rus. Az ez­zel va­ló fer­tő­zés a mo­no­nuc­le­osis ki­ala­ku­lá­sát ugyan­csak meg­elő­zi. A ku­ta­tás­ról a New En­gland Jo­ur­nal of Me­di­ci­ne cí­mű szak­lap 2003. ok­tó­be­ri száma adott hírt.

    A mo­no­nuc­le­osist „csó­kos be­teg­ség­nek” is ne­ve­zik, mert ki­ala­ku­lá­sát szin­te min­dig meg­elő­zi a nyál­lal ter­je­dő Ep­ste­in-Barr ví­rus­sal tör­tént fer­tő­zés. A ví­rus hosszú ide­ig „né­ma” ma­rad, gyer­me­kek­nél a fer­tő­zés tü­ne­tei igen rit­kán je­lent­kez­nek. Fia­tal fel­nőtt kor­ban azon­ban az Ep­ste­in-Barr ví­rus ak­ti­vi­zá­ló­dik, és mo­no­nuc­le­osist okoz­hat, amely­nek tü­ne­tei: láz, to­rok­fá­jás, meg­na­gyob­bo­dott nyi­rok­cso­mók és fá­radt­ság.

    A ku­ta­tók 38 555 dán és svéd mo­no­nuc­le­osis-be­te­get vizs­gál­tak, va­la­mint 24 614 olyan dá­niai pá­cienst, akik­nél ki­zár­ták a mo­no­nuc­le­osis je­len­lé­tét. A Hodgkin-kór – a nyi­rok­rend­szer egyéb­ként jól ke­zel­he­tő rák­be­teg­sé­ge – ál­ta­lá­ban 4 év­vel a mo­no­nuc­le­osist kö­ve­tő­en ke­let­ke­zik. A vizs­gá­lat­ban részt ve­vő több mint 63 ezer fia­tal fel­nőtt ese­té­ben ki­de­rült, hogy a mo­no­nuc­le­osi­son át­eset­tek­nél a Hodgkin-kór ki­ala­ku­lá­sá­nak ri­zi­kó­ja több mint két­sze­re­sé­re nő, és ez a koc­ká­zat két év­ti­ze­den ke­resz­tül fen­náll. Nem mu­tat­ták ki azon­ban a Hodgkin-kór meg­nö­ve­ke­dett koc­ká­za­tát azok­nál, akik nem be­te­ged­tek meg mo­no­nuc­le­osis­ban.

     

    A vi­rág­por tit­kai

    A vi­rág­por ren­ge­teg fon­tos vi­ta­mint, nyo­me­le­me­ket, ás­vá­nyi anya­go­kat, ér­té­kes ami­no­sa­va­kat és en­zi­me­ket tar­tal­maz. A vi­rág­por bio­ló­giai szem­pont­ból a le­gér­té­ke­sebb nö­vé­nyi ere­de­tű fe­hér­je­for­rás. Min­dig friss vagy mély­hű­tött pol­lent fo­gyas­szunk, mi­vel ez a szá­rí­tott vál­to­zat­tal el­len­tét­ben en­zi­mek­ben gaz­da­gabb. Fon­tos, hogy a vi­rág­port fo­gyasz­tás előtt meg­fe­le­lő mó­don fel­tár­juk, hogy szer­ve­ze­tünk hoz­zá­fér­hes­sen ér­té­kes ha­tó­­anya­gai­hoz. En­nek ér­de­ké­ben a pol­lent le­g­alább 14 na­pig tegyük méz­be, így „fel­tör­het­jük” a pol­le­ne­ket kö­rül­ve­vő rend­kí­vül ke­mény hé­jat. E ke­ve­rék­kel egyéb­ként a leg­több pol­le­nal­ler­gi­ás és szé­na­nát­hás be­te­gen is le­het se­gí­te­ni. Fo­gyasz­tás előtt a mé­hek is he­te­kig tar­tó fer­men­tá­lás­sal tár­ják fel a nyers pol­lent.

       

    tgym
    X. évfolyam 2. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2019. augusztus

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.