Hírek a nagyvilágból

Lapszemle 2004. július


    Vigyázat a nedves fürdőruhákkal!

    Nyár, nap­fény, stran­do­lás – azon­ban nem árt az óva­tos­ság: A nyir­kos für­dőr­uha kü­lö­nö­sen a höl­gyek­nél okoz­hat hó­lyag­hu­ru­tot. A gom­bá­so­dás is ko­moly ve­szélyt je­lent. Ha a hü­vely­vá­la­dék mennyi­sé­ge, ál­la­ga, sza­ga meg­vál­to­zik, az a gom­bá­so­dás el­ső je­le. A visz­ke­tés, égés és vö­rö­sö­dés to­vább erő­sí­ti a gya­nút. Ér­de­mes or­vos­hoz for­dul­ni, mert a tü­ne­tek ko­mo­lyabb bajt, pl. cu­kor­be­teg­sé­get is je­lez­het­nek.

     

    Meg­elő­zés­re ki­vá­ló­an al­kal­ma­sak a sem­le­ges kém­ha­tá­sú mo­só­kré­mek, in­tim szap­pa­nok, va­la­mint a pa­mut fe­hér­ne­mű vi­se­le­te. A tej­sa­vas hü­vely­kú­pok hasz­ná­la­tá­val hely­re­ál­lít­ha­tó a nyál­ka­hár­tya ter­mé­sze­tes pH-ér­té­ke. Szin­tén ki­vá­ló az élő­fló­rás jog­hurt­ba már­tott tam­pon hasz­ná­la­ta vagy a ka­mil­lás ülő­für­dő. A gom­bák le­küz­dé­se ér­de­ké­ben fon­tos a cu­kor­tar­tal­mú élel­mi­sze­rek mel­lő­zé­se, hi­szen a cu­kor a kár­té­kony élős­kö­dők­nek táp­ta­lajul szol­gál.

     

    Ha a ned­ves für­dőr­uhát szél szá­rít­ja meg, szin­tén meg­nő a hó­lyag­hu­rut ve­szé­lye. A ho­mok, a sós ten­ger­víz vagy az úszó­me­den­cék kló­ros vi­ze szin­tén ve­szély­for­rás, nem is be­szél­ve az al­ko­hol­ról és a sze­xuá­lis ki­len­gé­sek­ről. A kö­vet­kez­mény: fo­ko­zott vi­ze­lé­si in­ger, égő, szú­ró al­ha­si fáj­da­lom.

     

    A pa­na­szo­kat ál­ta­lá­ban bak­té­riu­mok okoz­zák, ame­lyek a húgy­csö­vön ke­resz­tül jut­nak a hó­lyag­ba. Az egy­sze­rűbb fer­tő­zé­sek le­küz­dé­sé­re ele­gen­dő egy hó­lyag­hu­rut­ra össze­ál­lí­tott gyógy­tea, de az arany­ru­ta ki­vo­na­tát tar­tal­ma­zó gyógy­ha­tá­sú ké­szít­mé­nyek is se­gí­te­nek. E gyógy­nö­vény fer­tőt­le­ní­tő, gyul­la­dás­gát­ló, gör­csol­dó tu­laj­don­sá­gú.

     

     

    A macs­kák gyó­gyí­tó ere­je

    Min­den macs­ka­tu­laj­do­nos ta­pasz­ta­lat­ból tud­ja, hogy ked­ven­cé­nek pusz­ta lát­vá­nya is nyug­ta­tó­an hat. Csök­ken a vér­nyo­más és a szív­fre­kven­cia, el­la­zu­lunk. A macs­ka sző­ré­nek si­mo­ga­tá­sa szin­tén ja­vít­ja kö­zér­ze­tün­ket.

     

    A szo­ba­tig­ri­sek azon­ban még en­nél is több­re ké­pe­sek: do­rom­bo­lá­suk ha­tá­sá­ra gyor­sab­ban gyó­gyul­nak a tö­rött cson­tok és a sé­rült izom­zat. Ami­kor a macs­ka do­rom­bol­ni kezd, a jel­leg­ze­tes hang rez­gé­se 27-44 hertz. A ku­ta­tá­sok sze­rint pont ez az a rez­gés­tar­to­mány, amely ked­ve­ző ha­tás­sal van a cson­to­kra és az izom­zat szö­ve­te­i­re. A New York-i Egye­tem ku­ta­tói meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy a tö­rött cson­tok 20-50 Hz-cel ke­zel­ve jó­val gyor­sab­ban gyó­gyul­nak, ill. fej­lőd­nek.

     

    Is­me­re­tes a tény, mi­sze­rint a macs­kák sé­rü­lé­sei meg­le­pő­en gyor­san gyó­gyul­nak. El­kép­zel­he­tő, hogy e je­len­ség szin­tén a do­rom­bo­lás­sal ma­gya­ráz­ha­tó.

     

     

    PollenSMS: egy lépéssel a pollenek előtt

    A fel­ső lé­gú­ti al­ler­gi­ás tü­ne­tek (orr­fo­lyás, visz­ke­tés, könnye­zés, tüs­szö­gés) ak­kor csil­la­pít­ha­tók ha­té­ko­nyan gyógy­sze­res úton, ha a ke­ze­lést a tü­ne­tek ki­ala­ku­lá­sa előtt meg­kezdjük. De ki tud­ja, hogy mi­kor kez­dő­dik a pol­le­nin­vá­zió? A Pol­lenSMS ak­tuá­lis in­for­má­ció­i­val elő­re jel­zi a vár­ha­tó ve­szélyt, az al­ler­giá­tól szen­ve­dő be­te­gek, va­la­mint a sza­kem­be­rek, az or­vo­sok mo­bil­te­le­fon­jai­kra rend­sze­re­sen kap­hat­nak ér­te­sí­tést, és e-mail ér­ke­zik hoz­zá­juk az ép­pen vi­rág­zó nö­vé­nyek vi­rág­po­ra­inak kon­cent­rá­ció­já­ról az ÁNTSZ he­ti fris­sí­té­sű ada­tai alap­ján. A szol­gál­ta­tás sze­mély­re sza­bott és ru­gal­mas: min­den­ki ma­ga ál­lít­ja be, hogy az or­szág mely te­rü­le­té­re, il­let­ve mely nö­vé­nyek pol­le­na­da­tai­ra kí­ván­csi és min­dezt mi­lyen gya­ko­ri­ság­gal sze­ret­né tud­ni. A rend­szer ru­gal­ma­san al­kal­maz­ko­dik a vál­to­zá­sok­hoz is: elő­ze­tes ké­rés­re, uta­zás ese­tén, az or­szág te­rü­le­tén be­lül, a meg­vál­to­zott hely­szín ada­tait is szol­gál­tat­ja.

     

    A szol­gál­ta­tás igény­be­vé­te­lé­hez a http://www.pol­lensms.hu hon­lap­ra kell el­lá­to­gat­ni reg­isz­trá­ció cél­já­ból. Ott ma­gunk ál­lít­hat­juk be a kí­vánt in­for­má­ci­ót és az SMS-ér­te­sí­tés gya­ko­ri­sá­gát. A hon­lap min­den olyan in­for­má­ci­ót és szol­gál­ta­tást tar­tal­maz, amely az érin­tet­tek ér­dek­lő­dé­sé­re tart­hat szá­mot: kon­zul­tál­ha­tunk egy al­ler­go­ló­gus-tü­dő­gyó­gyász sza­kor­vos­sal, a té­má­ba vá­gó köny­ve­ket ke­res­he­tünk on-li­ne köny­ves­bol­tok­ban, át­fo­gó pol­len­je­len­tést kap­ha­tunk az egész or­szág te­rü­le­té­re néz­ve, sőt fény­ké­pen is meg­is­mer­ked­he­tünk a „bű­nö­sök­kel”, va­gyis azok­kal a nö­vé­nyek­kel, me­lye­ket aján­lott el­ke­rül­nünk.

     

    A szol­gál­ta­tás egyik leg­fon­to­sabb ré­sze az elő­re­jel­zés. A fel­ső lé­gú­ti al­ler­gi­ás tü­ne­tek ugya­nis ak­kor csil­la­pít­ha­tók ha­té­ko­nyan gyógy­sze­res úton, ha a ke­ze­lést a tü­ne­tek ki­ala­ku­lá­sa előtt meg­kezdjük. A már ki­fej­lő­dött tü­ne­te­ken ke­ve­seb­bet se­gí­te­nek a gyógy­sze­rek. Így ez a szol­gál­ta­tás so­kat te­het a szé­na­nát­hás be­te­gek tü­ne­te­i­nek eny­hí­té­sé­re.


    X. évfolyam 7. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2020. augusztus

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.