Hírek a nagyvilágból

Lapszemle 2005. január


    Egészséges étrend, kevesebb vesekő

    A vesekő kialakulása nagymértékben függ az étrendtől. Többféle összetételű vesekő létezik, de a leggyakoribb az, amelyik kalcium-oxalátból áll.Az orvostudomány sokáig kalciumban szegény étrendet javasolt a vesekőképződés megakadályozására, ma azonban már az ellenkezőjét ajánlják. A kalciumban és fitátokban gazdag étrend segítségével jelentősen csökkenthető a vesekőképződés kockázata.

     

    A kutatók 8 év alatt 1223 veseköves esetet elemeztek, és arra a következtetésre jutottak, hogy a sok kalciumot tartalmazó étrend csökkenti a vesekőképződés rizikóját. Hasonló hatásúak az egyes növényekben és gabonafélékben megtalálható fitátok, amelyek megakadályozzák a kalcium-oxalát kristályok kialakulását. Ezekből a kristályokból jönnek létre a vesekövek.

     

    Az Archives of Internal Medicine című szaklap 2004. április 26-i számában közzétett kutatás szerint a vizsgálatba bevont, legtöbb kalciumot fogyasztó nőknél 27%-kal csökkent a vesekő kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik a legkevesebb kalciumot tartalmazó étrendet követték. A fitátokban bővelkedő étrendet követő hölgyeknél pedig a kockázat 37%-kal volt kisebb, mint azoknál, akiknek a tápláléka a legkevesebb fitátot tartalmazta.
     

    Csillapítják a köhögést az ómega-3 zsírsavak

    Az ómega-3 zsírsavakban gazdag étrend csillapítja a köhögést azoknál a gyermekeknél, akik az asztma fokozott kockázatával néznek szembe. Erről számolt be a Journal of Allergy & Clinical Immunology (JACI) című szaklap 2004. októberi számában. Korábbi tanulmányok ugyancsak azt mutatták, hogy azoknál az embereknél (felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt), akik gyakran fogyasztanak ómega-3 zsírsavban gazdag tengeri halat, ritkábban lépnek fel az asztma tünetei.

     

    Ausztráliai kutatók 616 gyermeknek adtak ómega-3 zsírsavtartalmú étrend-kiegészítőt (lazacolajat), valamint megbeszélték a szülőkkel, hogy ómega-3 zsírsavakban gazdag repceolajjal főzzenek, miközben csökkentik a gyerekek étrendjében az ómega-6 zsírsavak arányát. Ez utóbbiak a szójabab alapú szójaolajban és különféle margarinokban fordulnak elő nagy mennyiségben. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ómega-3 zsírsavak gátolják, míg az ómega-6 zsírsavak fokozzák azoknak az anyagoknak a termelődését, amelyek a légutak gyulladásához vezetnek.

     

    A kutatók nem biztosak benne, de valószínűnek tartják, hogy a hároméves kor táján kialakuló köhögés összefügg a légutak allergiás eredetű gyulladásával, ezért az étrend módosításával, illetve a megfelelő táplálékkiegészítő alkalmazásával visszaszoríthatók az asztmás tünetek.

     

    Új élelmiszer-adalékanyag a koleszterinszint csökkentésére

    Az egyesült államokbeli Lincoln városában Tim Carr (Nebraskai Egyetem) olyan új élelmiszer-adalékanyag kifejlesztésén dolgozik, amelynek alkalmazásával csökkenteni lehetne a vér koleszterinszintjét. Ehhez kétféle élelmiszert használ fel: meglepő módon nem mást, mint szójababot és marhafaggyút. E két összetevő állatkísérletekben már ígéretes eredményeket hozott, humán klinikai vizsgálatokra azonban még nem került sor.

     

    A telített zsírsavakról ma már szinte mindenki tudja, hogy káros hatásúak az érrendszerre, fokozzák a koleszterinszintet, így a vérrögképződés kockázatát. Carr azonban kutatásai során azt találta, hogy a marhafaggyúban lévő sztearinsav - annak ellenére, hogy telített zsírsav - mérsékli a koleszterinszintet.

     

    Olyan adalékanyagot akart előállítani, amely a különböző élelmiszerekhez adva könnyebben alkalmazható, mint a piacon megtalálható más, hasonló segédanyagok. Ezért a sztearinsavat a szójababból származó szterolokkal keverte, amelyekről régóta tudjuk, hogy csökkentik a koleszterinszintet. A szterolokkal viszont az a gond, hogy vízben nem oldódnak fel. Olajokkal és zsírokkal keverve azonban javul az oldékonyságuk. Ezen az alapon választotta ki Carr az új készítmény alapanyagául a szójababot és a marhafaggyút.

     

    Az eddigi állatkísérletek eredményei szerint Carr keveréke a "rossz", vagyis az LDL-koleszterin szintjét 70%-kal csökkentette, miközben a kereskedelemben már alkalmazott szteroltartamú adalékanyag csupán 10%-os csökkentésre volt képes. Az új adalékanyag gátolja az élelmiszerekben található koleszterin felszívódását a vékonybélből.


    XI. évfolyam 1. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2018. november

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.