Hírek a nagyvilágból

Lapszemle 2006. április


     

    Az agyi in­fark­tus ko­rai fe­lis­me­ré­se

    A „Ke­ze­ket fel!” ki­ál­tás­sal már sok bank­rab­ló pró­bált gyor­san pénz­hez jut­ni. Ami ez eset­ben fé­lel­met és ijed­sé­get je­lent, az egy gu­taü­tés so­rán a di­ag­nó­zis fon­tos esz­kö­ze le­het. Ha agyi in­fark­tus ve­szé­lye áll fenn, ez a gyors teszt tisz­ta vi­zet önt­het a po­hár­ba: a pá­ciens­nek mind­két kar­ját fel kell emel­nie és a ma­gas­ban tar­ta­nia, mo­so­lyog­nia, anél­kül, hogy bár­mely száj­szög­le­te lóg­na, és egy egy­sze­rű mon­da­tot tisz­tán meg­fo­gal­maz­nia. Ez ugyan egy­sze­rű­nek tű­nik, de tu­do­má­nyo­san meg­ala­po­zott mód­szer. Az Észak-ka­ro­li­nai Egye­tem (USA) ku­ta­tói olyan kulcsfon­tos­sá­gú tü­ne­te­ket ha­tá­roz­tak meg, ame­lyek a lai­ku­sok számá­ra is le­he­tő­vé te­szik a szél­ütés fe­lis­me­ré­sét. Ha az érin­tett­nek ezek a fe­la­da­tok nem si­ke­rül­nek, nagy va­ló­szí­nű­ség­gel agyi in­fark­tus ese­te áll fenn – ek­kor fel­tét­le­nül hív­jon men­tőt! A ké­sőb­bi szerv­ká­ro­so­dást ugya­nis csak gyors ke­ze­lés­sel le­het el­ke­rül­ni.

     

    A zaj nö­ve­li az in­fark­tus koc­ká­za­tát

    Új szom­szé­dok köl­töz­nek mel­lénk: fúr­nak-fa­rag­nak, amennyit csak le­het. A fo­lya­ma­tos lár­mát alig le­het elvi­sel­ni. Sze­ren­csé­re azon­ban min­den re­no­vá­lás be­fe­je­ző­dik egy­szer és be­kö­szönt a nyu­ga­lom. Más a hely­zet vi­szont, ha nagy for­gal­mú út vagy egy re­pü­lő­tér ber­epü­lő­fo­lyo­só­ja men­tén élünk. A zaj­szint ek­kor erő­sen ká­ro­sít­hat­ja az egész­sé­get – bi­zo­nyí­tot­ta be nem­rég egy új ta­nul­mány. Esze­rint a kör­nye­ze­ti za­jok a szí­vin­fark­tus koc­ká­za­tát két-há­rom­szo­ro­sá­ra nö­ve­lik. Ha­bár a han­ge­rős­ség dön­tő fon­tos­sá­gú: úgy tű­nik, hogy a zaj nö­ve­li a vér­nyo­mást is. A ku­ta­tás sze­rint az ed­dig meg­ál­la­pí­tott 85 de­ci­be­les ha­tár­ér­ték túl ma­gas. 65 és 75 de­ci­bel kö­zött kel­le­ne len­nie az elvi­sel­he­tő zaj­szint­nek.

     

    Orbáncfű - természetes segítség hátpanaszok ellen

    Majd­nem min­den baj el­len nő gyógy­fű. Így van ez a hát­fáj­dal­mak­kal is, mely em­be­rek mil­lió­i­nak hét­köz­nap­jait ke­se­rí­ti meg. Az érin­tet­tek pa­na­sza­i­kat a leg­kü­lön­bö­zőbb ter­ápi­ák­kal pró­bál­ják csök­ken­te­ni, so­kan azon­ban egy idő után be­le­tö­rőd­nek: „Ez­zel kell le­él­nem az éle­te­met” – és össze­szo­rít­ják a fo­gu­kat. Pe­dig gya­kran nem is olyan ne­héz meg­sza­ba­dul­ni a fáj­dal­mak­tól. Eh­hez azon­ban azt is tud­nunk kell, hogy a pa­na­szo­kat nem min­dig a hát rossz irá­nyú vagy túl­ter­he­lé­se okoz­za. A stressz és fe­szült­ség ugya­núgy le­het­nek ki­vál­tó okok. És itt se­gít a ter­mé­szet az or­bánc­fű­vel. A sár­gán vi­rág­zó nö­vény az ef­faj­ta pszi­cho­szo­ma­ti­kus hát­fáj­dal­ma­kat meg­bíz­ha­tó­an csök­ken­ti. Or­bánc­fű­ké­szít­mé­nyek re­cept nél­kül kap­ha­tók a pa­ti­kák­ban és dro­gé­ri­ák­ban.

     

    Túl sok a felesleg a csípőjén? Legyen óvatos!

    Megint fel­sze­dett egy-két ki­lót? Az évek so­rán szin­te min­dan­nyi­an hí­zunk. Az­tán ami­kor a kis hur­kák­ból úszó­gu­mi lesz, az már ve­szé­lyes le­het. Aki túl so­kat nyom a mér­le­gen, sa­ját egész­sé­gét ve­szé­lyez­te­ti. De mennyi tu­laj­don­kép­pen a túl sok? Mi­ből tud­juk, hogy a test szen­ved a ki­lók­tól? Ed­dig a BMI – Body Mass In­dex (test­tö­meg­in­dex – test­súly oszt­va a test­ma­gas­ság­gal a négy­ze­ten) – szá­mí­tott az el­sőd­le­ges esz­köz­nek a túl­súly okoz­ta egész­ség­ügyi koc­ká­za­tok ki­szá­mí­tá­sá­ra. Egy ka­na­dai ta­nul­mány vi­szont most azt mu­tat­ta ki, hogy a csí­pő és de­rék kö­zöt­ti arány sok­kal töb­bet árul el. 52 or­szág 27 000 ala­nya vett részt a kí­sér­let­ben, amely meg­mu­tat­ta, hogy a de­rék kör­mé­re­te oszt­va a csí­pő­ke­rü­let­tel, a szí­vin­fark­tus koc­ká­za­tát há­rom­szor pon­to­sab­ban elő­re jel­zi, mint a BMI. Az így ka­pott ér­ték nők­nél 0,85 alatt, egész­sé­ges fér­fiak­nál 0,9 alatt kell ma­rad­jon.

     

    Az articsóka segít megemészteni a zsírt

    Egy jó evés jót tesz test­nek és lé­lek­nek egy­aránt. A „jó” ét­ke­zés azon­ban gya­k­ran zsí­ros ét­ele­ket je­lent, és ez szó sze­rint meg­fe­küd­he­ti a gyom­rot. Kö­vet­kez­mény­kép­pen telt­sé­g­ér­zet, puf­fa­dás és gör­csös fáj­dal­mak for­dul­hat­nak elő. Ezek a tü­ne­tek, il­let­ve a vér­zsír ma­gas ér­té­ke leg­több­ször a zsíremész­tés za­va­rá­ra utal. Ki­utat je­lent­het azon­ban a ki­rály­ar­ti­csó­ka. Az ar­ti­csó­ka po­zi­tí­van hat a zsír meg­emész­té­sé­re, mi­vel az epe­ter­me­lést és epe­öm­lést cél­zot­tan ser­ken­ti. Rá­adá­sul en­nek a nö­vény­nek más po­zi­tív ha­tá­sa is van: csök­ken­ti az LDL-ko­lesz­te­rin­szin­tet a vér­ben. A ma­gya­rá­zat egy­sze­rű: a ko­lesz­te­rin az az alko­tó­elem, amely az epe­öm­lés ter­me­lé­sé­hez szük­sé­ges. Ha az ar­ti­csó­ka­kap­szu­la sze­dé­sé­vel nő az epe­öm­lés, az a vér­ből ko­lesz­te­rint von el, hogy az epe töb­blet­ter­me­lé­sét biz­to­sít­sa. Az ar­té­riá­kat ká­ro­sí­tó LDL ko­lesz­te­rin­szint így akár 20%-kal is csök­ken­het.

     

    Mi áll az orrvérzés hátterében?

    Bár az ar­cunk kö­ze­pén van, még­is alig fi­gye­lünk rá: az or­run­kra. Pe­dig a lég­utak ka­pu­ja­ként ér­zé­keny or­runk két­ség­te­le­nül több fi­gyel­met ér­de­mel­ne, hi­szen na­pi 10 000 li­ter be­lé­leg­zett le­ve­gőt me­le­gít fel, ned­ve­sít és szűr meg, és há­rít el ezál­tal úgy mel­lé­ke­sen tu­cat­nyi kó­ro­ko­zót is. Ag­gód­ni azon­ban leg­több­ször csak ak­kor kez­dünk el miat­ta, ha fo­lyik vagy vér­zik. A gye­re­kek­nél gya­kran elő­for­du­ló orr­vér­zést leg­több­ször sem­mi­be ve­szik. És rend­sze­rint va­ló­ban in­kább ár­tal­mat­lan in­ci­dens­ről van szó, ami pl. nyál­ka­hár­tya-re­pe­dés­nél vagy nát­há­nál ke­let­ke­zik. Az is igaz azon­ban, hogy az orr­vér­zés el­ső je­le le­het né­hány ko­mo­lyabb be­teg­ség­nek is, mint pl. ma­gas vér­nyo­más, érel­me­sze­se­dés, ví­ru­sos fer­tő­zés (pl. in­flu­en­za) vagy cu­kor­be­teg­ség. Le­het­sé­ges ma­gya­rá­zat az ace­til-sza­li­cil­sav több mint 50 na­pon át tar­tó sze­dé­se is. Ezért fon­tos, hogy fel­ke­res­sük or­vo­sun­kat, ha or­runk az át­la­gos­nál gya­krab­ban vér­zik. El­ső­se­gély­ként né­hány jó ta­nács: egye­ne­sen ül­jünk, a fe­jün­ket eny­hén hajt­suk elő­re, a szán­kat nyis­suk ki, a hom­lo­kun­kat és nya­kun­kat hűt­sük le.

     

     

    Az ezüst­nek he­lye van az or­vos­lás­ban

    Már elő­de­ink is tud­ták: ha ezüst­ér­mét ra­kunk a te­jes­kan­csó­ba, a tej to­vább eláll. Ho­gyan le­het ez? Az ezüst ne­mes­fém­nek an­ti­bio­ti­kus ha­tá­sa van, me­lyet a mo­dern tu­do­mány is alá­tá­maszt. Ezért hasz­nál­ják ma­nap­ság az ezüst­ve­gyü­le­te­ket pl. a seb­ke­ze­lés­ben. A tex­til­fel­dol­go­zás­ban is is­mert anyag: a ru­há­ban lé­vő ezüst­fo­na­lak el­há­rít­ják a kel­le­met­len sza­go­kat és csök­ken­tik a neu­ro­der­mi­tiszt. Az ezüs­töt a mű­anya­gok fel­dol­go­zá­sá­nál is al­kal­maz­ták az or­vos­tech­ni­ká­ban. Kés és vil­la hasz­ná­la­tá­nál azon­ban az an­ti­bio­ti­kus ha­tás cse­kély – a nor­mál evő­esz­köz te­hát ugya­núgy meg­te­szi.

     

    Kém­cső­ből „nő” az új fog?

    Ha­bár ez még a jö­vő ze­né­je, még­is re­ményt nyújt­hat sok pá­ciens­nek a bo­sto­ni Forsythe in­té­zet kí­sér­le­te: fel­nőtt ős­sej­tek­ből em­be­ri fog­akat pró­bál­nak te­nyész­te­ni. Ez ed­dig még csak ál­lat­kí­sér­le­tek­nél si­ke­rült, de a ku­ta­tás nem állt le. Az ef­faj­ta bio­ló­giai fog­pót­lás ugya­nis sok előnyt je­len­te­ne. Job­ban tud­na együtt él­ni bár­mely mű­vi im­plan­tá­tum­nál a meg­ma­radt ter­mé­sze­tes fo­gak­kal, és tö­ké­le­te­sen be­il­lesz­ked­ne az áll­ka­pocs­ba. A sza­kér­tők sze­rint a kö­vet­ke­ző 5-10 év­ben már mű­kö­dő­ké­pes le­het az el­já­rás. A fog­akat ek­kor a tes­ten kí­vül, adott for­má­jú­ra te­nyész­te­nék, és a mű­vi im­plan­tá­tu­mok he­lyett ül­tet­het­nék be az áll­ka­pocs­ba.

       


    XII. évfolyam 4. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2019. szeptember

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.