Hírek a nagyvilágból

Lapszemle 2006. február


     

    Újdonság a fitoterápiában

    A dél-afrikai fokföldi pelargónia kivonata jó hatásúnak bizonyult mandulagyulladás vagy hörghurut eseteiben. Két újabb tanulmány kimutatta, hogy a pelargónia melléküreg-gyulladás kezelésére is alkalmas.

     

    A melléküreg-gyulladás nátha, orrváladékozás, gennyes váladékozás, fej- és arcfájdalmak, valamint levertség formájában nyilvánulhat meg. Kezelés nélkül a gyógyulás legalább három hétig tart. A vizsgálatok során sikerült igazolni, hogy a növényi cseppekkel történő kezelés hatására már a kúra 7. napján javul a betegek állapota.

     

    Denevérnyállal az agyvérzés ellen?

    Azt már régóta tudjuk, hogy a dél-amerikai vámpírdenevér nyála véralvadásgátló anyagokat tartalmaz. Ezek a vegyületek segíthetnek abban is, hogy az agyvérzéses betegekben feloldják a vérrögöket. A kutatók éppen ezért elkezdték a denevérnyál hatóanyagának vegyi analízisét, és már szintetikusan is elő tudják állítani. A gyógyszert most klinikailag tesztelik.

     

    Miért fontos, hogy a sportolók erősítsék immunrendszerüket?

    A sportolók könnyebben kapnak fertőzéseket, különösen a nagyon intenzíven sportolók veszélyeztetettek - igazolta több tanulmány. A kutatók azt is tudják, miért: ha a sportolók nem iktatnak be elegendő pihenőidőt, az immunrendszer legyengül, az intenzív oxidatív stressz hatásnak köszönhetően. Ez azt jelenti, hogy testükben több szabad gyök keletkezik.

     

    Az immunrendszer támogatásában számos nyomelem, vitaminkészítmény és másodlagos növényi hatóanyag bizonyult hatásosnak. Az ún. immunmodulátorokról sem szabad megfeledkezni. Nemrégiben fedezték fel a béta-glukán nevű anyagot, ami az élesztősejtek sejtmembránjaiban található, s amely jól hasznosul a szervezetben.

     

    Időközben olyan élesztőtörzseket kezdtek el tenyészteni, amelyek táptalajához gyümölcsleveket kevertek. Ezzel biztosítják, hogy az élesztősejtek elegendő mennyiségű C-, E-vitamint és béta-karotint vegyenek fel, továbbá szelént, cinket és krómot. Így az élesztősejteket értékes enzimekkel gazdagítják (pl. a Q 10 nevű koenzimmel), amely szintén erősíti az ellenálló képességet.

     

    Asztmás gyermekek teljesebb életéért

    Az asztma sajnos már egészen kicsiknél is kialakulhat. Ez a leggyakoribb gyermekkori nem fertőző - krónikus betegség. Idült légúti betegség, a hörgő nyálkahártya állandósult gyulladása, amely a hörgők időszakos szűkületével jár, amit a gyermek rohamszerű légszomjként, sípoló légzésként él meg. Oka eddig ismeretlen, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a betegség genetikai és környezeti tényezők komplex összejátszásának eredménye.

     

    Ma már sokféle, igen hatékony terápiás lehetőség áll az orvosok rendelkezésére az asztma kezelésében. Azonban a gyermekek - különösen a kisebbek - nehezen vehetők rá arra, hogy belélegző készítményeket használjanak. Őket és szüleiket segíti az a nemrégiben megjelent cseresznyeízű rágótabletta, amely az Amerikai, illetve az Európai Tüdőgyógyász Társaság egyöntetű ajánlásával került be az asztma elleni fegyvertárba. Enyhébb és közepesen súlyos betegség esetén - attól függően persze, hogy a gyermeknek milyen típusú asztmája van -, akár egymagában is meghozhatja a kívánt hatást.

     

    A rágótabletta nemcsak azért előnyös szer a gyermekek kezelésénél, mert szájon át bevehető és kellemes íze miatt szinte nem is emlékeztet arra, hogy gyógyszer, hanem azért is, mert naponta csak egyszer kell használni. Így az asztmás gyermek biztosabban beveszi. A nemrégiben befejeződött nemzetközi PREVIA vizsgálat, amelyben 23 ország 59 asztmacentruma - köztük 6 magyarországi központ - vett részt, más előnyökről is beszámol, köztük arról, hogy a rágótabletta szedése a fizikai terhelés által kiváltott hörgőgörcsöt is megelőzheti.

     

    Kevésbé hízik el, aki többet alszik

    Meglepő újdonsággal zárult az kutatás, amelyben az alvásidő hosszúságának és a túlsúlynak az összefüggését vizsgálták. Kiderült, hogy könnyebben fogyhat le az, aki többet alszik. Más megközelítésben azt is mondhatjuk: az elég hosszú ideig alvóknál kisebb a kockázata az elhízásnak. A mostani kutatás azon az átfogó vizsgálaton alapult, amely National Health and Nutrition Examination Survey (NHA NES) néven még a 80-as években kezdődött és 18 ezer felnőttre terjedt ki az Egyesült Államokban.

     

    Kiderült, hogy akik 4 óránál kevesebbet alszanak, azoknál 73%-kal nagyobb az elhízás valószínűsége. A túlsúly rizikója fordítottan arányos az alvásidő hosszával: 5 órás alvás esetén 50, 6 órás alvásnál pedig csupán 23%-os a kockázat növekedése. Többféle magyarázat kínálkozik erre az összefüggésre. Igaz, hogy amikor az ember alszik, kevesebb kalóriát éget el, viszont ha ébren van, többször és többet is eszik. Ez utóbbi hatás pedig erőteljesebben érvényesül. Másfelől a krónikus alvásmegvonás befolyásolja a szervezet anyagcsere-háztartását, az éhségérzetet. Ha valaki keveset alszik, akkor csökken a vérében az étvágyelnyomó hatású leptin fehérjeszintje, miközben nő egy másik anyagé (grehlin), amely viszont evésre készteti az embert.

     

    A kutatási eredmények alapján a szakértők azt tanácsolják, hogy az emberek aludjanak többet: ha napi hat óra helyett hetet töltenek pihenéssel, nem csupán frissebbek lesznek, hanem karcsúbbak is.

     

    Az elvörösödéstől való félelem betegséggé fajulhat

    Az elvörösödés teljesen természetes emberi reakció. Ha azonban rettegünk tőle, betegséggé fajulhat: ezt erythrofóbiának nevezik. Ezen viselkedésterápiával lehet segíteni. A módszer lényege, hogy a pácienst olyan helyzetekkel konfrontálják, amelyekben rendszerint elvörösödik. Enyhe esetekben hatásosak a szelíd, növényi nyugtatók, mint a macskagyökér vagy az orbáncfű. Autogén tréninggel a kellemetlen szituációkon könnyebben úrrá lehetünk. Minél inkább igyekszik valaki leplezni az arcára kiülő pírt, annál több feszültséget okoz magának, és annál intenzívebb és tartósabb lesz az arc vörösödése!

     

    A C-vitamin a ráksejteket is képes elpusztítani

    A világ legnagyobb kutatóintézete, az amerikai Nemzeti Egészségtudományi Intézet érdekes eredményt publikált: nagy dózisban a C-vitamin még a ráksejteket is képes elpusztítani. Laborkísérletekben tíz különféle ráksejttípus közül a legtöbb elpusztult, ha nagy dózisban adtak hozzájuk C-vitamint. Érdekes, hogy ez a dózis ugyanakkor az egészséges sejteket nem károsította, még ötszörös dózisban sem. A kutatók feltételezik, hogy a C-vitamin sejtpusztító hatásának alapja, hogy a vitamin a rákos sejtekben fokozza a sejtkárosító hidrogén-peroxid termelődést.

     

    A kutatók szerint a laboratóriumi kísérletek eredményei átvihetők a rákbetegekre is. Már tíz évvel ezelőtt is születtek olyan klinikai tanulmányok, amelyek felhívták e lehetőségre a figyelmet. A kísérletben használt dózisok emberre alkalmazva napi 8-10 gramm C-vitamin adagolását igénylik. Ilyen mennyiséget azonban csak intravénásan lehet beadni. Ilyen gyógyszerkészítmények már évek óta forgalomban vannak. A szájon keresztüli adagolásnál az említett hatást nem lehetett kimutatni.

     

    A depresszió bújócskát is játszhat velünk

    A depressziós hangulatzavar sokarcú betegség. A lelki panasz általában kedvetlenségben, az életöröm hiányában, belső ürességben stb. nyilvánul meg. Sokkal kevésbé köztudott, hogy a depresszió testi panaszok, pl. szívzavarok formájában is megnyilvánulhat. A leggyakoribb tünetek azonban a fejfájás, a hátfájás vagy a hasfájás. A depressziós betegek 64%-a fájdalmakra panaszkodik! Ilyen esetekben a fájdalomcsillapítók sem segítenek, kizárólag a depresszióellenes gyógyszer jelenthet megoldást. Különösen kímélő megoldást jelentenek az orbáncfűből készült kivonatok. Széleskörű tudományos vizsgálatok igazolják e gyógynövény hatékonyságát.

     

    Mégis felmelegíthető a spenót

    Gyermekkorunk óta úgy tudjuk, hogy a spenótot meg kell enni, mert nem szabad felmelegíteni. Ennek oka: a spenótban sok nitrát van, amiből egészségkárosító hatású nitrogén vegyület keletkezhet. A nitrit azonban nem melegítés közben keletkezik, hanem akkor, amikor az elkészített zöldség szobahőmérsékletre lehűl. Éppen ezért fontos, hogy a megmaradt spenótot lehetőleg minél gyorsabban hűtsük le, és tartsuk hidegen. Ha ez sikerül, másnap nyugodtan felmelegíthetjük. Csecsemőknek és kisgyermekeknek azonban nem ajánlatos spenótot fogyasztani, ők különösen érzékenyek a nitrátra.

       

    tgym
    XII. évfolyam 2. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2019. november

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.