Hírek a nagyvilágból

Lapszemle 2009. szeptember


    Omega 3–DHA olaj mostantól növényi formában is

    A halat és a halolajat magas omega 3- és értékes DHA-zsírsavtartalma miatt a táplálkozástudósok mindannyiunk figyelmébe ajánlják. A hal azonban a környezetszennyezés révén tartalmazhat mérgeket (pl. higanyt), ráadásul a túlhalászás a világtengerek halállományát is komolyan veszélyezteti. Ezért jelent valódi alternatívát a növényi eredetű omega 3–DHA olaj, amely algakivonatokból és lenmagból készül. A termék biológiai termelésből származik, tehát alkalmas várandós anyák és gyermekek étkeztetésére is, azonban sajnos egyelőre csak Németországban kapható.

     

    Gránátalmalé: erősíti a szívet, az érrendszert és a prosztatát

    Egymástól független klinikai kísérletek bizonyítják, hogy a gránátalmalé a szív- és érrendszeri betegségeket illetően nem csak a megelőzésben, hanem a gyógyításban is fontos szerepet játszhat. Kettős vak tesztben igazolták, hogy a lé hatására javul a szívizom vérellátása, és 50 százalékkal csökken az angina pectorisrohamok száma.

    Hasonlóan jótékony hatást figyeltek meg a nyaki ütőér szűkületében szenvedő betegeknél. Egy évvel a rendszeres gránátalmalé- fogyasztás megkezdése után az érfali lerakódások mértéke 35 százalékkal csökkent, ezzel egy időben a vérnyomás és a veszélyes LDL-koleszterin szintje is mérséklődött. Pozitív eredménnyel zárult a gránátalmaléből nyert polifenolokkal végzett klinikai kísérlet a prosztatarák kezelésében is. Ezek a fenolok bizonyos gyulladásellenes mechanizmusok révén képesek a páciensek PSA-értékeit hosszú távon stabilan tartani.

     

    Növénykoktél, mint potencianövelő elixír

    A Charité nevű berlini egyetemi klinikán jelenleg zajlik egy serkentő hatású növényi keverék tesztje, amely a szakemberek szerint javíthatja a férfiak potenciáját. Ha a tesztek sikeresen zárulnak, a termék várhatóan 2010-ben étrendi kiegészítőként kerülhet az üzletek polcaira.

    A koktél fő alkotóeleme a királydinnye (Tribulus terrestris), valamint az Andokban honos maca nevű növény. Ezeken kívül szőlőmagkivonat és a vérzsírértékeket csökkentő polikozanol is alkotórésze a nevezett keveréknek. Az értágító hatású, L-arginin nevű komponens főképp földimogyoróban és búzacsírában található meg nagyobb mennyiségben. A készítmény mindeme összetevők harmonikus arányú keverékét tartalmazza. A termék szedésének hatására fokozódik a férfi nemi hormonok termelődése, javul a vérkeringés.

     

    Fitneszedzés a szürkeállománynak

    Új feladatok elsajátításával az emberi agy is fejlődik. 60 éves korban ez a folyamat még kiválóan működik, amint azt a közelmúltban a Hamburgi Egyetem Eppendorfi Klinikáján megállapították a kutató orvosok. A kísérleti személyek életkora 50 és 67 év között volt, s három hónap alatt kellett elsajátítaniuk a zsonglőrködés néhány elemét. Ezt követően minden résztvevőnél megállapítható volt az asszociációkért felelős agykérgi területen a szürkeállomány növekedése.

    Különösen érdekes volt a zene jelentősége. A Zürichi Egyetem Klinikáján végzett vizsgálat szerint a zenélő embereknél - profiknál és amatőröknél egyaránt - a motorikáért, a hallásért és a kognícióért felelős kérgi területek egymáshoz fűződő, hálózatszerű kapcsolata sokkal kifejezettebb, mint a nem zenélőknél.

    Fontos ugyanakkor a helyes táplálkozás is, ha azt akarjuk, hogy szellemünk friss maradjon. Ebben főképp a B12-vitamin nyújthat segítséget, amely nagyobb mennyiségben borjúmájban, camembert sajtban és tojásban található. Egy aktuális vizsgálat eredményei szerint idősebb korban előnyös lehet, ha időnként hagyjuk korogni a gyomrunkat: a kísérleti személyeknél (átlag életkoruk 60,5 év) a kalóriabevitel kb. 30%-os csökkentésének hatására jelentősen megnőtt az agy teljesítőképessége, ugyanakkor csökkent az éhomi inzulinszint is.

     

    Depresszió ellen egyenáram

    A depresszió gyógyszeres kezelésének új, örvendetes alternatívájára bukkantak a kutatók. Olasz szakemberek felfedezték, hogy még a súlyos depresszió is eredményesen kezelhető egyenárammal. Ehhez a páciens fejbőrére két elektródát helyeznek fel, amelyen keresztül néhány percig gyenge feszültségű, 1-2 milliamper erősségű egyenáramot vezetnek. Az eljárás teljesen fájdalommentes és veszélytelen. A gyenge áram által kiváltott agyműködésbeli változások a kezelés után még órákig kimutathatók - nyilatkozta Roberta Ferrucci, a kísérlet vezetője. Az említett eljárással öt napon keresztül, naponta kétszer kezeltek depressziós betegeket. Rövid idő alatt jelentkezett a javulás, amely az utolsó kezelés után még hetekig kitartott. A kutatók reményei szerint az egyenáramú terápia elterjedésével jelentősen lerövidülhetnek a kórházi ápolási napok számai, valamint a kezelés összköltségei is alacsonyabbá válnak.

     

    A brokkoli gyulladásgátló és orvosság a gyomornak

    A brokkoliban található szulforafán hatására olyan enzimek termelődnek, amelyek megakadályozzák a légutak nyálkahártyáinak gyulladását - ezzel az eredménnyel zárult a Kaliforniai Egyetemen végzett kutatás. Olyan természetes hatóanyaggal állunk hát szemben, amely a kutatók reményei szerint sok légúti gyulladás leküzdésében lehet segítségünkre a jövőben. A John Hopkins Egyetemen végzett másik kutatás ugyanakkor azt igazolta, hogy a szulforafán a gyomornyálkahártya gyulladását és fekélyesedését előidéző Helicobacter pylori nevű baktériumot képes elpusztítani. A gyulladásgátló hatás érdekében naponta 70 g brokkolicsírát kell elfogyasztanunk. Aki a kúrát nyolc héten át folytatta, annál 60 százalékkal csökkent a Helicobacter baktériumok száma.

     

    Meditációval a vizsgadrukk ellen

    A meditáció nem csak a spiritualitás iránt érdeklődőknek hasznos, hanem mindenkinek, aki tartósan stressz, feszültség alatt áll. Ezt amerikai agykutatók mutatták ki egyetemi hallgatók segítségével, akik erős vizsgadrukktól szenvedtek. A diákokat arra utasították, hogy naponta 20 percet meditáljanak, engedjék el gondolataikat. Tíz hét múlva a hatást EEG-méréssel ellenőrizték. A diákok, nem meditáló évfolyamtársaikkal összehasonlítva, sokkal ellenállóbbak voltak stresszhelyzetekben, és jobban tudtak a feladataikra koncentrálni.

     

    Napfény és öngyilkosság

    A stockholmi Karolinska Egyetem kutatói a BioMed Journalban azoknak a kutatásoknak a meglepő eredményeiről számoltak be, amelyeket Grönlandon folytattak. E szerint az ezeken a területeken jellemző, több hónapig tartó folyamatos napsütés által kiváltott álmatlanság erősen megnöveli az öngyilkosságra való késztetést.

    Általánosan elfogadott az a nézet, hogy a depresszió és az öngyilkossági hajlam késő ősszel, télen, vagyis a sötétség eredményeképp növekszik meg, s ennek megfelelően különböző fényterápiákkal próbálják ezt a problémát kezelni. A svédek által végzett vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a hosszan tartó napsugárzás ugyanilyen életveszélyes állapothoz vezethet. Egyértelműen megmutatkozott Grönland esetében is, hogy a cirkadián ritmus felborulása, a folyamatos fény miatti csökkent alvásmennyiség legalább olyan károsan hat a pszichére, mint másutt a napfényhiányos hónapok világa.

    A tudósok korábban az alvási zavarok következtében megnövekedett öngyilkossági hajlamot inkább csak a pszichiátriai betegek és a serdülők körében tartották nyilván, de úgy tűnik, hogy ez az átlagnépességre is igaz. A svéd kutatócsoport 1968-2002 között vizsgálta Grönlandon az öngyilkosságok előfordulási idejét. A szezonális előfordulás kiemelkedően magas volt április végétől augusztus végéig, vagyis azon időszakban, amikor gyakorlatilag nem nyugszik le a nap. Az előfordulási ráta ezen belül is az ország északi részén volt a legmagasabb, ahol a legtovább tartanak a fehér éjszakák. Az öngyilkosságok 82 százaléka az állandó fény hónapjaiban történt, és ráadásul szinte minden alkalommal kegyetlen módon hajtották végre. Az érintettek legnagyobb hányada fiatal férfi volt.

     

    Agyvérzés után: zene a "szemeinknek"

    Az agyvérzésen átesett betegek nagyobb része többé-kevésbé veszít a látóképességéből, azonban brit és spanyol kutatók közlése szerint a kedvenc zenék hallgatása segít visszanyerni a látást. Ezt erősítették meg a Brain című folyóiratban finn kutatók is, akik 60 olyan betegről számoltak be, akiknél röviddel az agyvérzés fellépése után naponta kedvenc zenéiket játszották le. Náluk nem csak a memória és a figyelem javult gyorsabban az átlagosnál, de sokkal kevésbé jelentkeztek a lelki problémák is.

    Agyvérzés után a szem általában nem károsodik, hanem ún. látási restség, érzékelési ingerfelfogási zavar lép fel. Ha az agyvérzés a bal agyfelet érinti, az agyi károsodás miatt a beteg nem képes figyelemmel kísérni azokat az ingereket, amelyek a jobb látómezejébe érkeznek. A látástudat elvesztése például azzal jár, hogy a betegek az ételt csak a tányér egyik oldaláról veszik el, mert "a másik fele látással nem emészthető".

    A kutatók a pácienseknek legkedvesebb zenéjüket "tálalták fel". Miközben ezeket a melódiákat hallgatták, kiesett látómezejükben különböző tárgyakat, írásokat, számítógépes programokat mutattak nekik, s a betegek beazonosítóképessége átlagosan 40 százalékban javult. Amikor viszont nem a kedvelt zenéjüket játszották nekik vagy csöndben vizsgálták a látásukat, semmilyen változást nem észleltek. Megállapításuk szerint a kedvenc zenék bizonyos idegrendszeri tartalékokat mozgósítanak azokban az agyi zónákban, amelyek az érzelmekkel kapcsolatosak. Ezek elsősorban a homloklebenyben helyezkednek el, és összeköttetésben vannak más agyi területekkel is, amelyek a látási felfogással és tudatosítással foglalkoznak.

    Hogy a pozitív hatások tartósan megmaradnak- e és mennyire lehet majd a "kedvenc zenét" széleskörűen alkalmazni a látás helyreállításában, még kutatások tárgyát képezi. Egy biztos: az érzelmeknek a rehabilitációban nagyon nagy szerepük van.


    XV. évfolyam 9. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2019. november

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.