Hírek a nagyvilágból

Lapszemle 2011. december


    Vasterápiával gyógyítják a szívbetegségeket

    A Berlini Charité Klinika kutatói 459 személy bevonásával végzett klinikai teszt során megállapították, hogy az intravénás vas adagolásával jelentősen javítható a szívelégtelenségben szenvedő betegek életminősége. A vaspótlással az érintett páciensek mintegy fele sokkal jobban érzi magát, javult a légszomjuk és általános közérzetük. A vizsgálatot végző professzor éppen ezért azt ajánlja, hogy a szívelégtelenségben szenvedőknél rendszeresen ellenőrizzék a vér vastartalmát, és vashiány esetén adjanak a betegnek vasat intravénásan.

     

    Módosult pollenek okoznak súlyos allergiát

    Egészségünket a kipufogógázok valószínűleg erőteljesebben károsítják, mint korábban feltételezték. A Max Planck Intézet Kémiai Intézetének tudósai svájci kutatókkal közösen megállapították, hogy a hosszú ideig stabil oxigénvegyületek a levegőben lebegő növényi pollenekhez és a koromszemcsékhez kötődnek.Ennek következtében a korom mérgezőbbé válik, a pollenek pedig erőteljesebb allergiás reakciót váltanak ki a betegekből. Az említett oxigénvegyületek a három oxigénatomból álló ózonból alakulnak ki, amely aztán policiklikus szénhidrogénekkel, korommal vagy pollenekkel lépnek reakcióba. Minél több ózon és nitrogén- dioxid keletkezik az autók kipufogógázaiban és az ipari létesítményekben, annál több fehérje, például virágpor módosul a hatásukra, amelyek a kutatások eredményei szerint erőteljesebben irritálják immunrendszerünket, mint a pollenek „eredeti”, azaz természetes formája.

    A szója csökkenti a légszomjat

    Aki sok szóját eszik, ritkábban szenved légszomjban, jobb a tüdőkapacitása. Ez egy japán klinikai mérés eredménye. Azoknál voltak a legjobbak az eredmények, akik naponta több mint 75 g tiszta szóját elfogyasztanak. Azonban már napi 50 g szójafogyasztással is jelentősen csökkenthető a COPD kialakulásának kockázata, illetve a betegeknél csökkenthető a légszomj mértéke. Az egészséges személyeknél pedig a szójában gazdag táplálkozással lassítható az életkorral egyre romló tüdőfunkció. A kutatók a szójában található izoflavonok gyulladásgátló hatását és a szója magas omega-3 zsírsavtartalmát feltételezik a jelenség mögött.

    Hasmenésre ajánlott: sárgarépaleves

    1908-ban prof. Erns Moro, a Heidelbergi Egyetemi Klinika tanára olyan sárgarépaleves receptjét állította össze, amely Németországban hosszú időn keresztül a kórházak gyermekosztályain standard terápiás ételnek számított. A leves segítségével a hasmenésben szenvedő kicsinyeknél drasztikusan csökkenteni lehetett a halandósági rátát, valamint a komplikációkat. Az antibiotikumok és a szintetikus hasfogó gyógyszerek felfedezése és elterjedése azonban háttérbe szorította ezt a nagyszerű ételt. 2009-ben német kutatók egy csoportja tisztázta a csodás hatású leves hatásmechanizmusát. A sárgarépa főzése közben bizonyos anyagok (oligogalakturonidok) keletkeznek, amelyek hasonlítanak a bélnyálkahártya receptoraira, amelyekhez hozzátapadnak a kórokozók. Ezek az anyagok tehát „becsapják” a kórokozókat, amelyek hozzájuk kötődnek, így azok a levessel együtt gyorsan eltávoznak a tápcsatornából. A leves sikerrel alkalmazható bármilyen fertőzéses hasmenés kezelésére, ha mindjárt a panaszok kezdetén elkezdik fogyasztani, és naponta legalább háromszor esznek belőle. A recept: 500 g hámozott sárgarépát 1 liter vízben egy-másfél órán át főzzük, majd szitán áttörjük vagy mixerrel pürésítjük. Ezután forralt vízzel ismét egy literre kiegészítjük és 3 g sóval ízesítjük.

    Parkinson-kór ellen: piros bogyós gyümölcsök

    A Parkinson-kór okait egyelőre nem sikerült teljes mértékben tisztázni. Azt sejtik, hogy a táplálkozási szokásoknak is köze van a betegség kialakulásában. Bostoni kutatók megállapították, hogy a magas antociántartalmú gyümölcsök bizonyos védő hatással rendelkeznek a betegséggel szemben. Az antocián nevű anyag különösen magas koncentrációban fordul elő a bodzában, fekete szederben, áfonyában, cseresznyében, padlizsánban és a piros szőlőben. A nagyon sűrű, sötétpiros gyümölcslevek, valamint a vörösbor rengeteg antociánt tartalmaz. Az antociánok a magas vérnyomással szemben is hatékonyak. Az amerikai Nurses’ Health Study, valamint a Heart Protection Study eredményei szerint az antociántartalmú gyümölcsök rendszeres fogyasztásával 8 százalékkal csökkenthető a magas vérnyomás kialakulása.

    A fúvós hangszerek javítják a tüdőfunkciót

    Az asztmás gyerekek optimálisan erősíthetik légzőizmaikat és enyhíthetik panaszaikat, ha rendszeresen valamilyen fúvós hangszeren játszanak. A zenélés hatására javul a gyerekek fizikai állóképessége, ritkábban fordul elő náluk állapotuk rosszabbodása. Különösen pozitív hatásúnak bizonyult a magasabb hangfekvésű hangszereken való játszás: ilyen a klarinét, az oboa és a trombita. Ezeket a hangszereket erősebben kell fújni, ezért légzőizmokra gyakorolt edző hatásuk is kifejezettebb, mint mély hangú hangszerek esetén. Megjegyzendő azonban, hogy itt is fontos betartani a mértékletességet, ugyanis a hivatásos fúvós zenészek körében a későbbiekben gyakrabban fordul elő tüdőtágulat.

    A zene edzi a füleket és az agyműködést

    Idősebb korban egyre nehezebben értjük meg mások beszédét, ha a háttérben valamilyen zaj hallható. Az agyi funkciók hanyatlása ráadásul megnehezíti az információk felvételét és feldolgozását. Ez a fokozatos leépülés lassítható rendszeres zenéléssel. Az idősebb muzsikusoknak, akik kilencéves koruktól kezdve rendszeresen játszanak valamilyen hangszeren, jobb a memóriája, a hallása és a látása is. A zene ugyanakkor javítja agyunk abbéli képességét, hogy a hangstruktúrákat kiszűrjük a háttérzajból.

    Álmatlanságot okoznak a LED-képernyők

     A LED-képernyők befolyásolják alvás-ébrenlét ciklusunkat - állapította meg a Baseli Egyetem egyik kutatása. A tudósok 13 férfi koncentráció- és reakcióképességét vizsgálták, akiknek előzetesen 5 órát kellett eltölteniük egy LED-es monitor előtt. A másik mérés előtt pedig nem LED-es technológiával készült monitort kellett nézniük 5 órán át. Az eredmények összehasonlítása során kiderült, hogy a LED-es képernyők hatására a kísérleti személyek élénkebbek voltak, jobb volt a szellemi teljesítményük, összességében éberebbek voltak. A LED-képernyők főképp rövid hullámú kék színű fényt bocsátanak ki, amelyre az emberi szem érzékenyen reagál. E hullámhossz hatására csökken az alvást elősegítő melatonin nevű hormon szintje a vérben. Frisca Yan-Go, a Santa Monicai Alváscentrum igazgatója felhívta a figyelmet, hogy az iPad még erőteljesebb hatást gyakorol a melatonintermelésre, mivel ezeket a készülékeket a felhasználó közelebb tartja az arcához, mint a hagyományos monitorokat. Az alvászavarok megelőzése érdekében a kutatók olyan képernyők kifejlesztését javasolják, amelyek fényének hullámhosszát egyedileg szabályozni, módosítani lehet.

    Az alváshiány kockázatai

    Az éjszakai alvás jelentősen befolyásolja anyagcserénket, függetlenül az egyéb rizikóaktoroktól, mint például a túlsúly vagy a helytelen táplálkozás. A Lübecki Egyetemi Klinikán végzett vizsgálatok eredménye szerint a nyugtalan vagy túl rövid (4,5 óránál rövidebb) alvás hatására megnő a II. típusú cukorbetegség kialakulásnak kockázata. A Német Diabétesztársaság az alváshiányban legalább olyan fontos kóroki tényezőt lát, mint a mozgáshiányos életmódban vagy a túlsúlyban. A kellő hosszúságú, de nyugtalan, nem kellően pihentető alvás hatására pedig fokozódik az éhségérzet, csökken a fizikai mozgásigény, fokozódik az inzulinnal szembeni rezisztencia. Egy másik kísérlet, amelyet túlsúlyos kísérleti személyekkel végeztek, kimutatta, hogy a kellő alvásidő megkönnyíti a fogyást is. Az alvás hiánya természetesen az agyműködésre is káros hatással van. Az alváshiány agyunknak olyan területeit aktiválja, amelyek az optimista gondolatokért felelősek, ezért fokozódik a kockázatvállalási hajlam.A Német Belgyógyászok Szövetsége idén márciusban hívta fel a figyelmet arra, hogy a krónikus kialvatlanság (azaz éjszakánként kevesebb mint 6 óra alvás) 50 százalékkal (!) megnöveli a vastagbélpolipok (jóindulatú, de a vastagbélrák előstádiumának tekintett növedékek) kialakulásának esélyét.

    Nem ritka, hogy a COPD diagnózisa téves

    Sok szívelégtelenségben szenvedő páciensnél a szívbetegség mellett megállapítják a COPD diagnózisát is (ez egy krónikus, a légutak szűkületével járó gyulladásos megbetegedés). Susanne Brenner, a Würzburgi Egyetemi Klinika kutatóorvosa azonban megállapította, hogy gyakran téves a diagnózis, nincs szó COPD-ről. Felismerése azért fontos, mert a COPD standard terápiája gyakran negatív hatással van a szívelégtelenségre, és fokozhatja a páciens panaszait. A légutak szűkülete gyakran csupán átmeneti kísérő tünete a szívelégtelenségnek, és a páciensek több mint felénél vízhajtó gyógyszerek adásával elmúlik. A COPD természetesen speciális, a tüdő teljesítményét vizsgáló módszerekkel korrektül megállapítható.

    Agyvérzés ellen sok kálium

    Egy olasz munkacsoport kutatásai szerint világszerte több mint egymillió agyvérzést lehetne megakadályozni, ha az emberek több friss gyümölcsöt és zöldséget ennének, aminek hatására szervezetük több káliumhoz jutna hozzá. Káliumban gazdag az avokádó, a padlizsán, a banán, a spenót, a burgonya, a brokkoli, valamint a teljes őrlésű gabona és a diófélék.

    A jó levegő csökkenti a szívinfarktus kockázatát

    Az erős légszennyezés fokozza a szívinfarktus kialakulásának kockázatát - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. Főképp a fejlődő országokban sikerült szoros kapcsolatot kimutatni a légszennyezettség és a szívkoszorúér megbetegedései között. A légszennyezettség csökkentése tehát nem csak a légutak, hanem keringésszervrendszerünk egészsége szempontjából is rendkívül fontos.

    tgym
    XVII. évfolyam 12. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2018. február

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.