Hírek a nagyvilágból

Lapszemle 2011. január


    Skizofrénia: a méhen belül fellépő tápanyaghiány okozza?

    Az elmúlt évszázad derekán pusztító súlyos éhínség idején született gyermekek, a más korszakban születettekhez képest, kétszer nagyobb valószínűséggel lettek skizofrének - állapította meg egy kínai vizsgálat. Hasonló összefüggést korábban Hollandiában is kimutatott egy felmérés. Ott az 1944-45 telén kialakult éhínség során születettek között jóval nagyobb volt a skizofrének aránya, mint más évjáratokban. Hogy az anya általános alultápláltsága vagy bizonyos tápanyagok hiánya áll-e a jelenség hátterében, egyelőre nem világos. A kutatók folsavhiányra gyanakszanak.

    Harmonikus sebgyulladás

    A kedvessel való összezördülés a kisebb sebek, horzsolások gyógyulási idejét legalább két nappal meghosszabbítja. Ha a partnerek között amúgy sem túl fényes a viszony, akkor a gyógyulás még két további nappal elhúzódhat - állítják amerikai kutatók. A kutatás keretében a kísérletben részt vevő pároknak mesterségesen apró sérüléseket okoztak. Az első kísérleti napon a mesterséges sebesülést követően vidám csevegésbe kezdtek a kísérleti személyekkel. A második találkozás alkalmával azonban egymásnak ugrasztották a párokat. A kb. félórás veszekedés nyilvánvalóan olyan erős stresszt okozott az alanyokban, hogy bizonyos, az immunrendszer működését befolyásoló anyagok szintje megváltozott. Ezeknek az anyagoknak szerepe van a sebgyógyulásban is.

    Irritábilis bél szindróma: nem ok a komoly aggodalomra

    Ha gyomor- vagy bélrendszeri panaszok alakulnak ki, az érintettek kétharmadánál nem mutatható ki szervi megbetegedés. Ilyen esetekben az orvos irritábilis gyomorról vagy irritábilis bél szindrómáról (IBS) beszél. A panaszok igen sokfélék lehetnek: puffadás, teltségérzet, hasi görcsök, émelygés, hányinger, hasmenés, hasfájás, székrekedés.  Van, akit szinte szünet nélkül gyötörnek a panaszok, másokat csak időnként. Az orvosok becslése szerint minden ötödik ember valamilyen szinten érintett. A panaszok enyhítésére kiválóan alkalmasak a gyógyteák: borsmenta, édeskömény, köménymag, citromfű, koriander stb. Az indiai bolhamag szelíden kezeli a székrekedést. A gyógyító böjt colon-hidroterápiával párosítva szintén jótékony hatású. A vízterápiák és az akupunktúra, valamint a talpreflexzóna-terápia szintén jó hatású.

     

    Magas vérnyomás: miért jobb, ha otthon mérünk?

    Ha valakinél nem észlelik időben a magas vérnyomást, szélütés, szívinfarktus és veseelégtelenség fenyeget. Azonban ez a betegség alattomos, nincsenek jellegzetes tünetei, ezért sokunknál nem fedezik fel időben. Aki azonban rendszeresen ellenőrzi vérnyomását, időben megelőzheti a késői szövődményeket. Ha otthon, nyugodt körülmények között mérjük a vérnyomást, alacsonyabb értékeket kapunk, mint amikor a rendelőben történik a mérés. Az otthoni ideális érték 135/85 mmHg. A rendelőben azonban még a 140/85 mmHg is elfogadható. Ennek oka, hogy otthon nyugodtabbak vagyunk, ezért jobbak az eredmények. Ha valakinek egyszer mérnek magas vérnyomást, az még kevés a betegség megállapításához, ugyanis vérnyomásunk folyamatosan ingadozik. Ezért fontos a rendszeres ellenőrzés.

    Szójaizoflavonok - A hormonpótlás alternatívája

    Hőhullámok, fáradtság, depresszió - ezek a jellegzetes változáskori tünetek, amelyek olykor komoly kellemetlenséget okoznak az érintett nőknek. Egy tajvani klinikai felmérés ismét azt bizonyítja, hogy a szójából izolált izoflavonokkal jelentősen enyhíthetők a panaszok. A tanulmányban részt vevő, a változás korába lépett nők hat héten át mindennap 70 mg izoflavontartalmú szójakivonatot kaptak. A kísérleti személyek elmondása szerint az érrendszeri eredetű panaszaik, például a fejfájás, a vérnyomás-ingadozás, szédülés, továbbá az  inkontinencia jelentősen csökkentek. Az olyan kellemetlen tünetek, mint a hőhullámok, a hüvely szárazsága, a depresszió és a fáradtság is enyhültek. A hatások viszonylag gyorsan kialakultak a készítmény adagolásának megkezdése után.

     

    A böjtölés erősíti az immunrendszert

    A Mayr-kúra régóta ismert és jól dokumentált pozitív hatásait most sikerült tudományosan is bizonyítani: prof. dr. Arno Hausen és munkatársai böjtölő személyek béltartalmát vizsgálták meg. Elsősorban zsírsavak és a kórokozók által termelt alkoholok után kutattak. Megállapították, hogy a böjtölők tápcsatornájában sokkal kevesebb a kórokozó, mint a szokványosan táplálkozó emberekében. A kutatóknak sikerült a vizsgált székletekből a neopterin nevű anyagot elkülöníteniük. Ezt az anyagot az immunrendszer falósejtjei termelik és az egészségi állapot markerének számít. Minél kevesebb van belőle, annál egészségesebbek vagyunk. A böjtölők bélrendszerében jóval kevesebb a neopterin, mint a nem böjtölő emberekében. A kutatók a pozitív hatásokat azzal magyarázzák, hogy a tejes-zsemlés Mayr-kúra pozitívan befolyásolja a bélflóra állapotát és tehermentesíti a tápcsatornát. Mivel immunrendszerünk 70 százaléka a belekben található, regenerálódása jelentős hatással van rá. Ráadásul a böjtölés az egész szervezetet méregteleníti.

    Veszélyben a gyógynövények?

    Egy EU-irányelv komoly visszhangot keltett Európa-szerte. Már jó ideje olyan hírek keringenek az interneten, miszerint 2011. április 1-jétől az EU-ban be akarják tiltani a gyógynövényeket. A hírek szerint e dátumtól fogva nem lehet gyógyhatású készítményeket és gyógynövényeket szabadon forgalmazni. Az EU-hivatalnokok szerint „szó sincs a gyógynövények betiltásáról”, ezért „a felháborodás teljesen alaptalan”. Amennyiben a szóban forgó EU-irányelv valóban a gyógynövények végét jelentené, akkor azok már régen eltűntek volna a piacról. A 2004/24/EG irányelv, amely ellen a petíció irányul, 2004. évi keltezésű, és azóta már régen áttették nemzeti hatáskörbe. Amint látjuk, a gyógynövények azóta sem tűntek el a boltok polcairól. A heves vitákra okot adó EU-irányelvnek más a célja: „Az unió a hagyományos gyógynövényeket, illetve természetes eredetű orvosságok európai piacát egységesen óhajtja szabályozni.” Ugyanis az egyes uniós tagállamokban egyelőre eltérően szabályozzák a piacot, sőt egyes országokban egyáltalán nincs semmilyen szabályozás. Az új irányelvek egységesített minőséget, biztonságot és hatékonyságot hivatottak biztosítani. Ezen kívül az új jogszabály „...lehetővé teszi, hogy a hagyományos, növényi eredetű orvosságokat az EU-ban egyszerűsített eljárás keretében lehessen regisztráltatni”. A termékeket nem vonják szigorú és drága klinikai tesztek és vizsgálatok alá, engedélyezésük egyetlen feltétele, hogy alkalmazásuk hagyományosnak tekinthető, azaz nagy múltra tekint vissza. „Ez azt jelenti, hogy legalább 30 éves használatot kell igazolni, ebből 15 évet az EU-ban.”  Az irányelv csak a vénymentesen kapható gyógyhatású készítményekre vonatkozik, amelyeket tehát ipari feldolgozásnak vetettek alá. A szabadon termő, szárított vagy friss gyógynövényeket, amelyekből teákat készítünk, továbbra is élelmiszernek fogják besorolni. A határidő 2011. április 30-án jár le. Ez azt jelenti, hogy a szupermarketben továbbra is vehetünk majd levendulát, kakukkfüvet stb. Amennyiben feldolgozott készítmény kerül a polcra, amelynek csomagolásán feltüntetik, hogy „hagyományosan hűléses megbetegedések ellen alkalmazott készítmény”, érvényre lép a gyógyszertörvény. Ezeket a készítményeket regisztráltatni és engedélyeztetni kell majd. Ez azonban eddig is így volt, tehát jelentős változásoktól nem kell tartanunk.

    A bélrendszer - az ember második agya

     Az érzelmek a test középpontjában fészkelnek. Ezt a régi bölcsességet a modern tudomány is alátámasztja. Emésztőszervrendszerünkben több mint százmillió idegsejt helyezkedik el, amelyek felépítése és elrendezése hasonlít az agyban található idegsejtekére. Michael Gershon idegtudományokkal foglalkozó amerikai kutató szerint a pszichés folyamatok és az emésztőszervrendszer sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással, mint azt eddig feltételeztük. Azt egyelőre nem sikerült tisztázni, miként működik a hasunkban elhelyezkedő agy. Feltételezések szerint része van a dopamin és a szerotonin nevű ingerületvivő anyagok termelődésében is. Utóbbiak felelősek érzelmeinkért, de az érzékelésért és az észlelési érzetekért is. Ezen kívül a belekben helyezkedik el immunrendszerünk legnagyobb része is.

    Mennyire veszélyes az aszpartám

    A kutatók ismét óva intenek az aszpartámtól: vizsgálataik szerint feltételezhető, hogy ez az édesítőszer veszélyes rákkeltő. Ezen kívül egyes klinikai beszámolók szerint az aszpartámtartalmú light élelmiszerek fogyasztói körében gyakoribbak bizonyos bőrbetegségek (pl. Lupus erythematodes). Napi három-négy adag elfogyasztása akár metanolmérgezést okozhat. A metanol olyan alkohol, amely az aszpartám emésztése folyamán keletkezik a bélrendszerben. A mérgező metanol a májban formaldehiddé és hangyasavvá alakul át. Ettől az anyagcsere elsavasodik, aminek következménye izomfájdalom, görcsök, érzéketlenség a végtagokban, szédülés és fülzúgás. Az aszpartámgyártók hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények ellentétben állnak számos olyan vizsgálattal, amelyek épp az aszpartám ártalmatlanságát bizonyítják. Az aszpartám (E 951) főképp a light üdítőkben, cukormentes joghurtokban, édességekben és light desszertekben található. Egyébként génmanipulált mikroorganizmusok segítségével állítják elő.


    XVII. évfolyam 1. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2019. június

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.