Hírek a nagyvilágból

Lapszemle 2011. július


    A dohányzás nem véd meg az Alzheimer-kór kialakulásától

    Egyes sajtótermékekben ismételten felbukkan az a híresztelés, miszerint a dohányzás csökkenti az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb formája, az Alzheimer-kór kialakulásának veszélyét. A Kaliforniai Egyetem kutatói vették a témában megjelent valamennyi tudományos kutatási eredményt – összesen 43-at –, összevetették egymással, s azt is ellenőrizték, mely tanulmányok elkészítését finanszírozta a dohányipar. Összesen 11 ilyen munkára bukkantak. Feltűnő volt, hogy ezekben a dohányzással összefüggésbe hozható Alzheimer-kockázat mértékét átlagosan 30 százalékkal alacsonyabbra értékelték, mint a többi kísérletekben. Ha a többi tanulmánnyal összehasonlítjuk utóbbiakat, kiderül, hogy a dohányzó embereknél jóval magasabb a megbetegedés kockázata, mint a nemdohányzóknál, pontosan 1,72–1 az arány.

    Az utazási betegség és a nemi hovatartozás

    Utazáskor a nők más típusú betegségeket kapnak meg, mint a férfiak – erre az eredményre jutottak a Zürichi Egyetem kutatói. A nők utazás közben inkább hasmenésre, irritábilis bél szindrómára, a felső légutak fertőzéseire, fogászati és szájüregi megbetegedésekre, valamint gyógyszerintoleranciára hajlamosabbak. A férfiak inkább a szúnyogok által terjesztett lázas betegségeket (pl. malária), vírusos májgyulladást és szexuális úton terjedő betegségeket kapnak el utazások, illetve nyaralás alkalmával. Az erősebbik nemnél gyakoribbak a szív-érrendszeri, a magaslati betegségek, valamint a fagyások.

    A sok tévénézés agresszívvé teszi a gyerekeket

    A felnőttek, hogy megnyugtassák gyermekeiket, gyakran a tévé elé ültetik őket. Ám ha a tévénézés túl hosszúra nyúlik, a kicsik nemhogy megnyugodnának, hanem még inkább bevadulnak. Egy amerikai tanulmányban 3128 olyan édesanyát kérdeztek meg, akiknek hároméves gyermekük van. A gyerekek átlagosan napi három órát töltöttek a képernyő előtt, és további öt órán át a háttérben, más tevékenységüket kísérte a bekapcsolt televízió. A felmérés rámutatott a tévénézés időtartama és a gyermeki agresszivitás közvetlen kapcsolatára.

    A szavak aktiválják agyunk fájdalommemóriáját

    Most egy kis szúrást fogsz érezni.” Nem csak gyerekek, de a felnőttek is megijednek egy ilyen bejelentés után, az orvosi rendelőben. És amint a tű közelít a bőrhöz, már érzik is a szúró fájdalmat. Az ilyen tapasztalatokat követően már elegendő a tű látványa ahhoz, hogy aktiválódjon agyunkban a fájdalommemória – állítja prof. dr. Thomas Weisz, a jénai Friedrich Schiller Egyetem tanára. Nem csak a fájdalom megtapasztalása és az arra vonatkozó asszociációk képesek fájdalommemóriánkat beindítani, a verbális ingerek is fokozott aktivitást válthatnak ki a megfelelő agykérgi területeken. Amint olyan szavakat hallunk, mint „kínzó”, „hasogató”, „nyilalló”, agyunkban azok a területek aktiválódnak, amelyek a fájdalomingerek eldolgozásáért felelősek. Mindezt a kutatók MR-felvételek segítségével igazolták.

    Ne féljünk a miómáktól!

     Ha a nőgyógyász szájából elhangzik a következő mondat: „Önnek miómája van!”, az általában csupán annyit jelent, hogy a méh izomzatában egy jóindulatú szövetszaporulat alakult ki. Ez a daganatfajta egyénenként eltérő méretű lehet, de nem igényel kezelést, amíg nem okoz panaszt. A miómák rosszindulatú elfajulása rendkívül ritka, általában 1 százaléknál is csekélyebb. Ha a duzzanat más hasi szerveket, például a húgyhólyagot vagy a beleket kezdi el nyomni, szükségessé válik a kezelés.

    A fogyás hatására javul emlékezetünk

    Azt régóta tudjuk, hogy a túlsúly magas vérnyomást és cukorbetegséget okoz. Az a felfedezés, hogy a zsír nem csak testünknek, de agyunknak is káros, egészen új. Méghozzá különösen akkor, ha 30 és 40 között, tehát középkorúként hízunk. Ilyen esetekben ugyanis megnő annak veszélye, hogy idősebb korban az elbutulás (demencia) áldozatává esünk. A rendszeres testmozgás és a testsúly csökkentése, illetve egyensúlyban tartása, valamint agyunk edzése megvédhet ettől a rettegett sorscsapástól

    Infarktusveszély: hagyjuk abba a dohányzást!

    Az egykori dohányosok csak káros szenvedélyükkel történt szakításuktól számított 15 év múlva lesznek megközelítőleg olyan egészségesek, mint azok, akik soha nem dohányoztak. A dohányzás abbahagyását követően a pozitív hatások azonban már rövid távon is érezhetők:
    20 perc múlva: a szívfrekvencia azonos a nemdohányzókéval.
    8 óra múlva: a szén-monoxid eltávozott a szervezetből.
    1 nap múlva: csökken a szívinfarktus veszélye.
    2 nap múlva: javul a szaglás és az ízérzékelés.
    3 hónap múlva: a tüdőkapacitás akár 30 százalékkal javul.
    1–9 hónap múlva: csökken a köhögés.
    1 év múlva: a szívinfarktus kockázata a felére csökken.
    5 év múlva: a tüdőrák kockázata a felére csökken.
    15 év múlva: a szívinfarktus kockázata azonos a nemdohányzókéval.

     

    Gyorsabban gyógyulnak a betegek az éneklő kórházban

    Jó ideje tisztában vagyunk vele, hogy az éneklés jót tesz testnek és léleknek egyaránt. Éppen ezért örvendetes hír, hogy az éneklést és a zeneterápiát néhány pszichiátriai és pszichoszomatikus klinika felvette terápiás eszköztárába. Németországban a müncheni Paracelsus Klinika, a Lüneburgi Pszichiátriai Klinika és számos egyéb fekvőbeteg-ellátó intézmény „éneklő kórházzá” alakult. A közös énekléshez és kántáláshoz minden héten nem csak a páciensek, hanem külsős érdeklődők is csatlakozhatnak. A projekt tudományos vezetője, a neurobiológus prof. dr. dr. Gerald Hüther szerint: „Nincs még egy olyan hatékony módszer, amely annyira képes lenne oldani az emocionális terheket, feszültségeket, amely annyira erősítené az életkedvet és a test öngyógyító képességeit, mint az éneklés.”

    Az ezüstszálak távol tartják az izzadságszagot

    Az izzadás ugyan egészséges, de nem éppen kellemes jelenség. A baktériumok által termelt jellegzetes szag rövid ideig dezodorral távol tartható. Ezzel szemben az ezüst – amelyet az alternatív gyógyászatban sokféle céllal alkalmaznak – más módon küzd a probléma ellen. Ez a nemesfém ugyanis igazoltan elpusztítja a baktériumokat és a gombákat. A zoknikba, fehérneműbe szőtt ezüstszálak is e célt szolgálják. Vásárláskor érdemes a minél nagyobb mennyiségű ezüstöt tartalmazó termékeket választani.

    A hang alapján megítélhető a férfierő

    Annak felismeréséhez, hogy egy férfi izmos testfelépítésű-e, nem feltétlenül kell látni az illetőt: hangja alapján is megbecsülhető a helyzet – derült ki egy a közelmúltban publikált amerikai tanulmányból. A kutatók 200 férfi hangját analizálták. Ezután a kísérleti személyek hetes skálán megbecsülték, vajon mennyire izmos felépítésű a hang tulajdonosa. A találati pontosság meglepően jónak bizonyult, mintha csak az illető képe lett volna előttük. A kutatók szerint a férfi hangja ősidők óta utal a harciasságukra. És ez talán ma is így van.

    Aki gyorsabban jár, tovább él

    Milyen gyorsan járunk? Normális esetben 4-5 km/h sebességgel. A gyerekek és az idősebbek ennél lassabban, kb. 3 km/h gyorsasággal. De ha valami nyomaszt bennünket, lelassulunk, valósággal vánszorgunk, vonszoljuk magunkat. Idős emberekkel végzett kísérletekből kiderült, hogy minél gyorsabb valakinek a járása, annál magasabb a várható élettartama. Aki normális járás közben másodpercenként egy métert vagy annál többet tesz meg, hosszabban él az átlagnál.
     

    Az úszás egészséges – de csak a helyes technikával

    Számos klinikai teszt igazolta, hogy az úszás egészséges sport, karbantartja keringésszerv-rendszerünket, csökkenti a magas koleszterinszintet, de a cukorbetegség súlyossága is enyhíthető a segítségével. Különösen ajánlható a hátfájdalmakban és a különféle ízületi bántalmakban szenvedőknek is. Arra azonban figyelni kell, hogyan úszunk. Mellúszáskor például ne emeljük ki a vízből túlságosan a fejünket, mert ezzel túlterheljük a nyakcsigolyákat. Hasonló a helyzet a hátúszással: ne akarjunk görcsösen arra törekedni, hogy arcunkat a víz felett tartjuk. Ettől eltekintve mindenki saját stílusában és tempójában ússzon. Fő a kitartás és a rendszeresség, ha jót akarunk tenni egészségünknek.

    tgym
    XVII. évfolyam 7. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2019. június

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.