Hírek

Exkluzív interjú dr. Boros G. Lászlóval, a Kalifornia Egyetem (UCLA) professzorával

Alkotói szabadságát mindig Magyarországon tölti, de a híres Kalifornia Egyetemen (UCLA) tanít és kutat. Hivatalból folyamatos kapcsolatot tart a világ legrangosabb egyetemeinek oktatóival és tudósaival, mégis képes közösen kialakított szakmai véleményüket, tudásukat úgy megosztani laikusokkal is, hogy megértsék. Gondolatai eretneknek tűnnek a gyógyszereken alapuló orvosláshoz szokott fülnek, ő azonban úgy véli, sokan alapvető biokémiai ismeretek nélkül gyógyítanak. A természetgyógyászatban bízik, mert a természet mindig jobb megelőzési lehetőségeket és megoldásokat kínál annak, aki érti a működését. A Los Angelesben élő és dolgozó Boros G. László egyetemi tanár exkluzív interjút adott a Természetgyógyász Magazinnak.

 

 

– A természetgyógyászatot, az alternatív módszereket Magyarországon még mindig nehezen fogadják el az orvosok. Mi az ön véleménye, hol helyezkedik el a természetgyógyászat az orvoslásban?

– Én szívesebben beszélek integratív terápiákról. Az egészségügy akkor lehet eredményes, ha alkalmazza a modern tudományos kutatások eredményeit, és ötvözi azokat a megfigyelésen és tapasztalaton alapuló terápiákkal, a népi gyógyászattal. A személyre szabott, iparilag fabrikált, genomikai célpontokra fejlesztett hatóanyagok „gyógyászata” mind szakmailag2, mind gazdaságilag3,4 már megbukott. Ennek eredményeképpen a gyógyszeripar 12 legnagyobb cégének kutatási és fejlesztési költségekre vetített bevételei 10,1%-ról 3,2%-ra, azaz majdnem 70%-kal estek napjainkra. Ameddig a megfigyeléseken, adatokon alapuló integratív terápiák közül például a deutérium-anyagcserével kapcsolatos alapvető ismeretek nem vonulnak be a gyógyászatba és a közgondolkodásba, addig a népbetegségek nem kezelhetők eredményesen. 

 

– A deutériumcsökkentésről egy magyar embernek csak a víz jut eszébe. Hogyan lehet deutériumot csökkenteni? 

– A szervezet is deutériumcsökkentett vizet termel. Mit jelent ez? A biológiai oxidáció során az élő szervezet vizet állít elő a táplálék hidrogénjéből és a levegő oxigénjéből. Ebből egy emberi szervezet nyugalmi állapotban három litert, fokozott fizikai igénybevétel esetén akár a többszörösét, akár nyolc litert megtermel. Azért nem látjuk ezt a vizet, mert a sejt visszaforgatja a saját anyagcseréjébe, ezért is hívjuk metabolikus víznek. Ez deutériumcsökkentett víz. Ha az ember természetes eredetű táplálékot fogyaszt, főleg zsírokat, akkor a szervezete megtermeli a szükséges deutériumcsökkentett vizet. 

 

– Főleg zsírokat? De eddig azt hallottuk, hogy a zsír káros, hizlal! 

– Ez egy szakmai nonszensz, ennek biokémiai értelme nincs! A cukoripar megvette a politikusokat. A zsírra fognak olyan népegészségügyi tendenciákat, amikhez semmi köze. Sőt, ha engem kérdez, a természetes zsírok a legegészségesebbek, az a legjobban elégethető, azokból termeli a szervezet a legtöbb energiát, és mellette deutériumcsökkentett, a sejtjeink számára fontos vizet.

 

 

Az ipari élelmiszer beteggé tesz

– Milyen zsírról beszélünk? Talán az sem mindegy.

– Így igaz. Én a háztáji, a természetben élő állatokból és a vadakból származó zsírokról beszélek. Nem a nagyipari, hanem a legeltetett, a saját élőhelyükön tartott állatok zsírja, húsa az egészséges táplálékforrás. Minden egyéb, amit nagyipari háttérrel termelnek, amiket a nagy áruházláncokban megvásárol és az eredetét nem ismeri, súlyos egészségügyi kockázatot jelent. Ez olyan népbetegségek eredője, mint a rák, a diabétesz, a magas vérnyomás és a többi.

 

– Ezek szerint ön a ketogén diéta híve?

– Nézze, az alapvető gond az, hogy olyan orvosok adnak diétás javallatokat, akik híján vannak a legalapvetőbb biokémiai ismereteknek. A fajok 99 százaléka, kivéve az embert és néhány gyümölccsel táplálkozó, főleg trópusi madárfajt, tulajdonképpen táplálkozási ketózisban éli le az életét. Nagyon fontos, hogy ketogén diéta alatt a szabadon tartott, legeltetett állatok és vadak húsának és zsírjának a fogyasztását értjük, nem az iparilag előállított zsírokét.

 

Ha az ember természetes eredetű táplálékot fogyaszt, főleg zsírokat, akkor a szervezete megtermeli a szükséges deutériumcsökkentett vizet

 

– Pusztán táplálkozással, ketogén diétával csökkenthető a deutérium?

– Így van! A deutériumszint táplálkozással és deutériumszegény vízzel csökkenthető. Ez az egészség kulcsa.

 

– Az a baj, hogy természetes táplálékhoz már alig lehet hozzájutni.

– Szinte lehetetlen! A háztáji gazdálkodást megszüntették, olyan nagyipari táplálkozási intézetek és termelők alakultak, amik alkalmatlanok az emberi közösségek funkcionális táplálására. Valójában a népbetegségek elkerüléséhez ismernünk kellene a táplálékok deutériumtartalmát. Azt ráíratják a csomagolásra, mennyi kalória van az adott táplálékban, de a deutériumtartalmat nem, pedig az a fontosabb!

 

– A deutériumtartalom könnyen mérhető?

– Igen. Mérjük is, a mi Los Angeles-i klinikánk azzal kezdi a beteggel kapcsolatos javallatrendszer kidolgozását, hogy megmérjük a lehelet, a vizelet és a nyál deutériumtartalmát. Ha kell, kérünk víz- és táplálékmintát, azt is bemérjük, és megnézzük, a beteg környezetében és szervezetében mennyi deutérium található, és azt hogyan érdemes csökkenteni terápiás vagy megelőző céllal. Az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Angliában, Új-Zélandon a deutériumcsökkentés már népegészségügyi kérdés. Az Egyesült Államokba Magyarországról nagy menynyiségben szállítanak deutériumcsökkentett vizet, az amerikaiak kezdik felvásárolni a deutériumcsökkentett élelmiszereket. Úgy tűnik, ez csak az iparilag agymosott Magyarországon nem világos, hogy ennek mekkora a jelentősége! Az ipari táplálékláncra épülő gazdaságok globális népbetegségeket okoznak: rák, elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség. A megoldás kulcsa az alapvető biokémiai információk elterjedése a gyógyászatban és a köztudatban. Minden, ezt a tényt figyelmen kívül hagyó gyógyszerfejlesztés alkalmatlan a betegségek megelőzésére és gyógyítására. Ez kiderül a statisztikákból. Az elmúlt 30 év gyógyszerfejlesztése mellett a krónikus megbetegedések növekvő tendenciája nem változott, ez jól mutatja a kudarcot. Más utat kell keresni, és ez a természetgyógyászokra marad.

 

 

Kudarcot vallott a népegészségügy

– A természetgyógyászat elismertsége nálunk messze nem ezt tükrözi.

– A természetgyógyászat a gyógyszeriparnak, ezáltal a kormányzatnak nem jelentős bevételi forrás. A legjobb hálapénzt a gyógyszeripar adja a politika bennfenteseinek: Magyarországon cirka 56 milliárd forintos gyógyszerfejlesztési hozzájárulást fizetett 2017ben az államkasszába. Most arról az összegről, ami diagnosztikai vagy gyógyászati eszközökre irányított fejlesztési keret, nem beszélek, ezeket a szakmai irányításban szereplő döntéshozók kapják vagy azok, akik finanszírozási döntéseket hoznak, klinikai, azaz terápiás irányvonalakat határoznak meg, többségükben bukott klinikai vizsgálatokat végeznek5,6. A másik oldalon ott a népbetegségi statisztika: csak a cukorbetegek száma kétszeresére nőtt 2002 óta, gyakori az elhízás, a rákbetegség, semmiféle csökkenés nincs az Alzheimer-kór, a demencia, az autizmus esetében, miközben látszatra „komoly” gyógyszerkutatás, gyógyszerfejlesztés folyik. Világos, mint a nap: ennek nincs semmiféle népegészségügyi hatása, illetve a Humán Genome Projekt is csak pénzpocsékolás volt7,8. Hozzáteszem: ez globális jelenség, az Egyesült Államokban két év óta már csökken az átlagéletkor.9

 

Nem a nagyipari, hanem a legeltetett, a saját élőhelyükön tartott állatok zsírja, húsa az egészséges táplálékforrás. Minden egyéb, amit nagyipari háttérrel termelnek, súlyos egészségügyi kockázatot jelent

 

– Ez nem fest túl jó képet, miközben a gyógyszergyárak az egészség iránti elkötelezettségükkel kampányolnak. 

– Az elmúlt fél évben rendkívül sok gyógyszergyári készítmény megbukott. Magyarországon ez nem jut el a köztudatba, még a sajtóban sem lehet ezekről olvasni. Akik állami pénzeket fecsérelnek hatóanyag- kutatásokra, azoknak ez nem érdekük. Látni kell a pénzügyi összefüggéseket! A természetgyógyászok nincsenek kint a tőzsdén, nem lehet velük spekulálni, visszakérni az extraprofitból, mint a gyógyszergyáraknál. Ezért a természetgyógyászat helyett azt az ágazatot támogatják, ami lényegében már kudarcot vallott. És közben szó sem esik arról, hogy voltaképp a gyógyszercégek ellopnak egy hatóanyagot a természetből, azt kémiailag módosítják, szépen becsomagolják, ráírnak valamit a dobozra, és jelentős mellékhatásokkal, sokszoros áron eladják. Azok a hatóanyagok, amelyek fabrikált célpontok ellen, szintetikusan készülnek, azok vagy hatástalanok, vagy rendkívül mérgezőek, gyógyhatásuk megismételhetetlen.10  A természetgyógyászat a természet kipróbált hatóanyagait alkalmazza, csak a saját kémiai környezetükben, megfigyelésekre, tapasztalatokra építve, kevesebb mellékhatással. Hosszú távon a természetgyógyászati szerek sokkal inkább alkalmasak arra, hogy akár népegészségügyi, akár célzottan, adott betegség kezelésére felhasználják. Nem számítjuk ide a fertőző betegségeket, a sürgősségi vagy manuális szakmákat és az akut kórfolyamatokat, itt gyakorikrónikus anyagcsere vagy degeneratív betegségekről beszélek.

 

 

Csak néhány esetben ment életet a kemoterápia

– Mi a helyzet a rákkal? Az orvosok műtétet, kemoterápiát, sugárterápiát javasolnak, és nem fogadják el, ha a beteg mást, vagy mást is szeretne.

– A kemoterápia kevés esetben életmentő: bizonyos vérképzőszervi rákoknál, leukémiáknál és a hererák egy fajtájánál. Az összes többi rákbetegség esetében a kezdeti terápiás hatás után, ami kizárólag a primér és áttétes tumorok nagyságát érinti, nagyon súlyos mellékhatásai vannak, mégpedig a daganat biológiai viselkedését illetően. Nem pusztítja el az összes ráksejtet, hanem kiválogat egy olyan fenotípust, ami végül agresszívebb formában tér vissza, és megöli a beteget. Ezt mi klonális szelekciónak nevezzük. Egy olyan sejtvonal választódik ki, ami rezisztens a kezelésre, és rendkívül agreszszív. Úgyhogy hosszú távon jobban jár a beteg, ha békén hagyják, ez a tapasztalat. A kemoterápia a legtöbb esetben nem hosszabbítja meg az életet jelentősen, az életminőséget viszont rendkívül rontja. Az ikertestvérem nyelőcsőrákban halt meg 2006-ban. Három hónappal később engem is diagnosztizáltak metapláziával, ami voltaképp a rák előszobája, de én deutériumot csökkentek azóta is. Semmiféle olyan gyógyszert, amihez recept lenne szükséges az Egyesült Államokban, ami gyógyszergyári hatóanyag, nem szedek be.

 

– Ezért a magyar orvosok, de a legtöbb beteg is megkövezné.

– Lehet, de ez engem nem érdekel. Magyarországon ijesztő a rákhalálozási statisztika. Évente közel 90 ezer új rákbeteget diagnosztizálnak és 30-35 ezren halnak meg. Gondolja, a mai egészségügy alkalmas arra, hogy ezt a tendenciát megváltoztassa? Az egészségügyet politikai és gazdasági érdekek vezérlik, a rossz népegészségügyi tendenciákkal pedig az elmúlt harminc évben semmit nem tudtak, illetve ma sem tudnak mit kezdeni. Mit várhatunk attól az orvostól, aki kötelezően ír fel gyógyszergyári készítményeket? Mit tud nekem javasolni egy gyógyszereket felirkáló orvos, amit én a saját biokémikus ismereteimmel a saját egészségemért ne értenék vagy tehetnék meg? Ez egyébként nem új keletű tudás. Azt, hogy a szervezet deutériumcsökkentett vizet termel, Szent-Györgyi Albert munkája révén tudjuk. Ő 1937-ben Nobel-díjat kapott annak az enzimreakciónak a felfedezéséért, hogy a sejtek anyagcserevizet forgatnak vissza. Ezek olyan tudományos összefüggések, amik nélkül gyógyítani vagy betegségmegelőző programot javasolni szakmai felelőtlenség. Olyan, mintha a hídépítő mérnök nem lenne tisztában a vas hőtágulási együtthatójával. El tudja képzelni, akkor milyen hidak épülnének? A deutériumcsökkentés és az anyagcserevíz konkrétan is, és általános gyógyászati alkalmazásait tekintve olyan fontos, mint egy hídépítő mérnök számára az anyagismeret. Az, hogy a népegészségügyi tendenciák minden gyógyszerfejlesztési és egészségügyi program ellenére romlanak, azért van, mert ezt az alapvető információt is nélkülözik.

 

A kemoterápia két esetben életmentő: a vérképzőszervi rákoknál, leukémiáknál és a hererák egy fajtájánál 

 

– Külföldön ez az ismeret elterjedtebb?

– Az USA-ban, Ausztráliában és még jó néhány helyen mindenképp. Ha Magyarország nem siet, hamarosan nevetségessé válik. Az Egyesült Államokban raklapszám vásárolják a deutériumcsökkentett vizet, olyan mértékben, hogy itthon már kapacitási gondok lehetnek. Sőt, deutériumcsökkentő lepárlótornyokat kezdenek tervezni és építeni, pont olyat, amilyet dr. Somlyai Gábor épített Magyarországon először, zseniálisan. Magyarországon az OGYI engedélyével termelnek deutériumcsökkentett vizet külföldre. Mivel a magyar orvosok többsége nem javasolja, hiszen híján van ennek az alapvető biokémiai ismeretnek, ezért ennek a víznek a jó része most már külföldre kerül. Hajószállítmányokról van szó! Ez csak önöknél új, ahol a Magyar Tudományos Akadémián előadást tart mondjuk egy fizikus, és megkérdőjelezi a deutériumcsökkentés biokémiai vagy egészségügyi jelentőségét! Ez körülbelül olyan, mintha én, mint biokémikus, az alumíniumkohászatról adnék elő. A média pedig felkapja és széles körben terjeszti a butaságot. Ami a lapokban a deutériumcsökkentésről és általában a természetgyógyászatról megjelenik, annak a 90 százaléka egyszerűen álhír, fake news, Donald Trump elnök szóhasználatával. A természetgyógyászatnak sokkal átfogóbb, sokkal konkrétabb, sokkal jobban látható népegészségügyi hatásai vannak, mint bármilyen, iparilag fabrikált szereket alkalmazó gyógyászatnak. Véleményem szerint a természetgyógyászat sokkal többet tud tenni a népegészségügyi célokért, mint a gyógyszergyárak valaha is fognak. Napjainkra a nyugati világban az egyik vezető halálok a gyógyszer- interakciók az FDA szerint.11

 

 

Van gyógyhatása a deutériumban szegény víznek

– A deutériumcsökkentett víz forgalmazóját megbüntették azért, mert azt állította, hogy a víz gyógyhatású. Ön szerint az?

– Ha önnek valaki megkérdőjelezi azt, hogy a deutériumcsökkentett víz egészséges, vagy azt állítja, nincs gyógyhatása, az körülbelül olyan, mintha azt mondaná, hogy a szívverésnek nincs gyógyhatása. Mind a deutériumcsökkentés, mind a szívverés alapvető, az élethez szervesen és szorosan kapcsolódó funkció a szervezetünkben. Az élő sejt funkcióját illetően értelmetlen felvetni, van-e gyógyhatása, mert ennek az élettel összefüggő fontos hatása van, amit be kell vezetni a köztudatba! Ez a természetgyógyászok kezében egy nagyon erős  ütőkártya. Csak azért, mert a gyógyszeripar bevezettette a bizonyítékokon alapuló, egykomponensű szerekre használható vagy ráhúzott klinikai vizsgálati protokollt – megjegyzem, az Egyesült Államok főleg az integratív termékekre vonatkozóan már eltörölte ezt a fajta randomizált hókuszpókuszt, bizonyítási kényszert –, nem kell vakon végzett vizsgálatokat lebonyolítani ahhoz, hogy valaminek a gyógyhatását igazoljuk. A toxicitás maradt az egyetlen fontos szempont, aminek a kizárása után a gyógyhatásról a piac, az orvosok, egyetemi oktatók, mint jómagam, és a beteg dönt. Ha a gyógyhatást megfelelő mennyiségű adat igazolja és bizonyos szakemberek mellé állnak, akkor ez bizonyítékként használható fel. Ha tehát rendelkezésre állnak adatok, továbbá én, mint a Kalifornia Egyetem tanára, más neves egyetemek tanáraival együtt, közös konszenzus alapján ebben megegyezünk, akkor tény, hogy van gyógyhatása. Olyan szakemberek mondják ezt, akiknek a szava nemzetközi szinten számít.

 

– Ne haragudjon, de meg kell kérdeznem: van önnek bármilyen érdekeltsége abban, hogy ezt az álláspontot képviseli?

– Nézze, én az Egyesült Államokban dolgozom, ott adózom, a Kalifornia Egyetem fakultásaként onnan kapom a fizetésemet. Magyarországon, magyar cégektől nekem az égvilágon semmiféle jövedelmem nincs, nem is lehet, én egy fillér honoráriumot nem fogadok el még akkor sem, amikor fölkérnek előadni. Én nem azért kutatom az emberi sejtek anyagcserevizének deutériumtartalmát, mert az emlős sejtek engem ezért fizetnek, vagy a víztermelésük deutériumtartalma tőlem függene vagy hogy anyagi előnyöm származzon belőle. Azok a cégek, amelyek ezzel foglalkoznak, nincsenek a tőzsdén, tehát ilyen szempontból sem származhat belőle előnyöm. Annak, hogy ez a szakvéleményem, nincs számomra gazdasági következménye.

 

 

Medicinlabda kerül a focipályára

– Tulajdonképpen mi az a biokémiai folyamat, ami a sejtben lejátszódik? El tudná ezt magyarázni a laikus számára is érthetően?

– Focimeccset mindenki szokott nézni. Képzelje el, mi történne, ha hirtelen bedobnának egy medicinlabdát a pályára, hogy azzal játsszák tovább a meccset! A hidrogén és a deutérium között ilyen a különbség. A biológiai rendszerek, amikor „fociznak a molekulák egymással”, energiát termelnek, ettől a medicinlabdától, a kétszer nehezebb hidrogénatomtól próbálják védeni magukat. Minden rendszer, hálózat széthullik akkor, ha olyan építőelemet kap, ami nem illeszthető be konvencionálisan a rendszerbe. A deutérium is ilyen. Nagyon szemléletes egy másik példa: olyan ez, mint amikor a zsonglőr a cirkuszban kislabdákat dobál, és valaki váratlanul a kezébe dob egy kétszer olyan nagy vagy nehéz labdát. Az egész rendszer széthullik. Ez igaz a biológiai rendszerre is, a deutériumnak ilyen a hatása.

 

– Mennyi deutériumot viselnek el a „focipályán”?

– Semennyit. A szervezetünkben ugyanúgy motorok termelik az energiát, mint egy hőerőműben a forgó generátor. Ezeket a generátorokat hidrogének hajtják, amit oxigénnel egyesítünk, így vizet termelünk. A kis forgó generátorainkat proton vagy hidrogén hajtja, amit a táplálékkal veszünk fel. Ha ebbe a folyamatba egy kétszer nehezebb atom, deutérium kerül, akkor az tönkreteszi a generátort. Mire a sejtünk legbelső, több membránréteggel körbehatárolt energiatermelő szerveibe, az úgynevezett mitokondriumokba jut az elégetendő anyagcseretermék, molekula, addigra az összes deutériumtól meg kell fosztani az üzemanyagot. A visontai hőerőműbe vagy a paksi atomerőműbe sem lehet csak úgy besétálni, és nyomogatni a gombokat, megállít a biztonsági őr. A sejteknek is megvannak a biztonsági rendszerei, amik a deutériumot kiszűrik. Biokémiai létünk lényege, hogy a deutériumot kiszűrjük, mire a táplálék eljut a sejtig!

 

– Amikor túl sok baktérium kerül a szervezetbe, akkor is ez a funkció sérül?

– Így van. Ha megsérül egy ilyen biológiai biztonsági zóna, akkor nem tudja feltartóztatni a deutériumot, és elkezd telítődni a rendszer. Ez alapvetően megváltoztatja a rendszer paramétereit.

 

– Ha újra deutériumszegény dolgokat fogyaszt az ember, akkor visszaállhat az egyensúly?

– Igen, akkor újra meg tudja védeni magát a szervezet ezektől a – mi úgy nevezzük – onkoizotópoktól, a deutériumtól, mint betegséget okozó stabil izotóptól, illetve a szervezetbe beépült deutériumot is üríteni tudja. Ennek a legkülönfélébb mechanizmusai vannak jelen a sejtjeinkben, ezért tűnik olyan bonyolultnak a glükóz soklépéses lebomlása, amíg protonokat cserél a rendszer.

 

– Mik azok a táplálékok, amikkel még deutériumot lehet csökkenteni? Zöldségek, gyümölcsök?

– A zöldnövény bontja a vizet, eleve diszkriminálja a deutériumot. Meg lehet persze zavarni ezt a folyamatot, ha magas deutériumtartalmú vízzel öntöznek, vegyszereket vagy olyan termesztési módszereket alkalmaznak, amelyek megzavarják a fotoszintézist, ami a legfontosabb deutériumdiszkrimináló módszer. A legfontosabb a természetes élőhelyükön vagy vadon élő állatok deutériumcsökkentő rutinja, ezt kell felhasználni az egészségmegőrzés szempontjából. Tehát az a deutériumcsökkentett víz, amit a szervezet termel és az, amit megiszunk, összeadódik, és a kettőnek az átlaga kering a véredényekben, ahol szintén elkezdődik a deutériumcsökkentés. Bizonyos sejtek, például a vörösvérsejtek végzik ezt a glikolízisen, cukorlebontáson, tejsavterme lé sen keresztül. A deutériumcsökkentés azonnal elkezdődik, mihelyt elfogyasztunk egy táplálékot, a baktériumflóra egyik szerepe, hogy visszatartsa a deutériumot. Ezek a kis nanomotorok nemcsak energiát tudnak termelni, hanem energiafelhasználással tudnak pumpáln i is, a sejtmembránon keresztül protonokat, ám deutériumokat nem.12,13 


 

 A baktériumflórának valószínűleg ez az egyik legfontosabb szerepe, hogy a deutérium-háztartást szabályozza. Azoknak a kémiai átalakulásoknak, amik a bélrendszerben lezajlanak, a széklet a végterméke, aminek a legnagyobb menynyiségét a deutériummal telített bélflóra adja, a számunkra emészthetetlen rostok mellett.

 

– Hogy néz ki az ideális étrend? Ön mit fogyaszt?

– Mi húsevő-zsírevő lények vagyunk, ez a mi ideális étrendünk. Semmi ipari szénhidrát! Fontos, hogy a hús és a zsír élő környezetben nevelt, háztáji vagy vadon élő állatból származzon. Ehhez én szezonális, funkcionális, éppen rendelkezésre álló, kerti zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztok. 

 

– Azért szívesen megnézném az orvosom arcát, amikor azt mondom neki, hogy szeretném tudni, milyen a szervezetem deutériumtartalma!

– Ha nem tudja, miről beszél, küldje viszsza a gimnáziumba! Ilyen alapvető ismeretek hiányában nem szabad gyógyítani. De a kötelező gyógyszerfelírási rendszerben sajnos teljesen mindegy, hogy az orvos mit tud vagy miről olvas. Fel kell írnia, amit a protokoll meghatároz, és nem gyógyíthat a saját ismeretei és lelkiismerete szerint. Nem az orvossal van baj, hanem az egészségügyi és egészségpolitikai apparátus rendezkedett be így. A „gyógyszergyári hálapénzeket” Magyarországon többségükben politikusok kapják, gondolom, nem látok itthon mélyre. Ha a beteg hajlandó biokémiát tanulni, akár ő is oktathatja az orvost. Az Egyesült Államokban a deutériumcsökkentésért lehet kreditpontot szerezni, ez teljesen elfogadott az integratív gyógyításban. Az egészségügy irányítói nagyon sokat tehetnének azért, hogy ez a tudás közkinccsé váljon. Az élelmiszereken is fel kellene tüntetni a deutériumtartalmat.

 

– Az üdítőkben például mennyi deutérium van? 

– Sok, 150-155 ppm is (ez a nemzetközi jelölés, a szerk.) lehet. A cukortartalmának és magának a folyadéknak is magas a deutériumtartalma. A kávéé alacsony, mert magból főzött. Jó a dió, a mogyoró, sőt a legeltetett marha vaja is. – Banán, narancs? – Azoknak is alacsony. Az őszi gyümölcsök általában magas deutériumtartalmúak, a tavasziak ellenkezőleg. A legalacsonyabb deutériumtartalmat a kókuszzsírban mértük, legmagasabbat a kókuszvízben. Van egy adatbázisunk, ami alapján a betegek maguk állíthatják össze a saját diétájukat. Ha az emberek tisztában vannak a deutériumtartalommal és annak következményeivel, nem eszik meg a vacak ételt. És ez a jelenlegi élelmiszeripar végét is jelenthetné, de a gyógyszeriparnak sincs már sok hátra.

 

 

Névjegy Dr. Boros G. László

Dr. Boros G. László 56 éves biokémikus orvos, egyetemi tanár. Orvosi tanulmányait a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen folytatta 1981-től 1987-ig. 1987-1989 között a Magyar Tudományos Akadémiának, 1989-1990 között a németországi Essen Orvostudományi Egyetemnek volt ösztöndíjas kutatója. 1990 júniusától az Egyesült Államokban, az Ohio Egyetemen folytatta kutatásait. 1998-tól a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) Gyermekgyógyászati Intézetének Endokrinológiai és Anyagcsere Kutatóközpontjában egyetemi adjunktus, 2004-től egyetemi docens, 2014 júliusától társprofesszor, 2017 júliusától professzor. 2004-től a Kalifornia Egyetem SIDMAP intézetében tudományos főtanácsadó, a UCLA Transzlációs Kutató Intézetének munkatársa. 2014-ben az USA Nyugati Parti Magyar Tudósklub elnöke. Számos, az USA Szabadalmi Hivatalában bejegyzett szabadalom kidolgozója. Több nemzetközi tudományos társaság tagja, illetve elnökségébe választott vezetője. Tudományos munkásságát rangos kitüntetésekkel ismerték el hazánkban és az Egyesült Államokban egyaránt. A Harvard, a John Hopkins és a Stanford Egyetem, valamint az FDA konzultánsa.

 

 

A Biblia is ír a deutériumról

Boros G. László nem úgy olvassa a Bibliát, mint más, hanem biokémikus szemmel. Azt fedezte fel, hogy a Szentírás tartalmazza a zárat, csak a kulcsot nem találtuk hozzá eddig.

 

– Ha a Genezist elkezdi olvasni, azt látja, hogy az a vizet két frakcióra bontja. Azaz: a vizek felett lebegő szellem – nagyon jól tudjuk, hogy a vizek fölött mindig vízpára lebeg –, ez maga a szellemi teremtő géniusz, aki fizikai formában így írja le magát, így jelenik meg. Nem Isten ez, hanem az emberi leheletben is mérhető szelleme, ami tulajdonképpen frakcionált vízpára. Kérdés, hogy milyen hőmérsékleten jön létre. Valószínűleg közel lehetett a fagyponthoz, mert egyrészt vákuum alatt, tehát ürességben történik mindez – „üresség  és sötétség vala” –, és folyékony állapot, víz fölött van ez a pára, tehát 10 százalékkal kevesebb deutériumot kell tartalmaznia a  fizika törvényszerűségei szerint. Ha megkérdez egy fizikust, hogy a négy fokon párologtatott víz párája mennyi deutériumot tartalmaz, azt fogja mondani, hogy kb. 10 százalékkal kevesebbet, mint maga a víz.

 

A Biblia második mondatában Isten a vizeket választja el egymástól egy boltozattal, ami azt jelenti, hogy most nem fázisokra, nem folyékony és gőz halmazállapotúra választja el a vizet, hanem a víztereket választja el egy membránnal, azaz sejtmem- bránnal. A boltozat által elválasztott víztereket külön említi, és csak utána teremti meg az első élőlényt, ami a maghozó fű. Ez önmagában deutériumcsökkentő, és azért zöld, mert a fényből kiszűri az infravörös és a kék színt.

 

A Biblia ezt a színt megnevezi egyébként, mint a fotoszintézishez szükséges fényt. A maghozó fű a DNS-re utalhat, az örökítőanyagot, mint a magban lévő entitást említi. Megnevezi a biológiai fajokat, amik szaporodni is képesek, a Biblia ezeket az összefüggéseket említi. Ugyan nem a jelenlegi tudományos szókészletet használja, de a Biblia egy biokémikus olvasatában nagyon könnyen fellelhető összefüggéseket tartalmaz. Beszél arról, hogy a vizek, az óceánok vizében mozogjanak egysejtűek, azaz olyan lények, amik betöltik a vizeket nagy mennyiségben. S a hatodik nap említi a Biblia azt, hogy amelyik lény oxigént vesz fel és mozog – ez az állat definíciója –, annak a tápláléka legyen „a zöld fű”.  A Biblia tartalmazza a biokémiai rendszerek alapvető leírását.

 

 

Hivatkozások:

1. Ioannidis JPA, Khoury MJ. Evidence Based Medicine and Big Genomic Data. Hum Mol Genet. 2018 Feb 20. doi: 10.1093/hmg/ddy065

2. Boros LG. Metabolic targeted therapy of cancer: current tracer technologies and future drug design strategies in the old metabolic network. Metabolomics. 2005. https://doi.org/10.1007/s11306-005-1103-7

3. Kelvin Stott. Pharma’s broken business model: An industry on the brink of terminal decline. November 28, 2017. https://endpts.com/ pharmas-broken-business-model-an-industry-on-the-brink-of-terminal-decline/

4. Clive Cookson. Pharma industry’s return on R&D investment falls sharply. The Financial Times Limited December 13, 2017.

5. Amber Tong. Pfizer, Merck KGaA say their PD-L1 Bavencio also flunked PhIII in the all-important lung cancer field. https://endpts.com/ pfizer-merck-kgaa-say-their-pd-l1-bavencio-also-flunked-phiii-in-theall-important-lung-cancer-field/

6. Mayo Clinic Proceedings. Early results from clinical trials not all they‘re cracked up to be, shows new research. Public Release: 21-Feb-2018. https://www.eurekalert.org/pub_releases/2018-02/mc-erf021918.php

7. Frank Emmert-Streib, Matthias Dehmer and Olli Yli-Harja. Lessons from the Human Genome Project: Modesty, Honesty, and Realism. Front. Genet., 23 November 2017 | https://doi.org/10.3389/ fgene.2017.00184

8. Kelvin Stott . Pharma’s broken business model: An industry on the brink of terminal decline. November 28, 2017. https://endpts.com/ pharmas-broken-business-model-an-industry-on-the-brink-of-terminal-decline/

9. Ben Tinker. US life expectancy drops for second year in a row. CNN report. https://edition.cnn.com/2017/12/21/health/us-life-expectancy-study/index.html

10. Tom Feilden. Most scientists can‘t replicate studies by their peers. BBC News 22 February 2017. http://www.bbc.com/news/science-environment-39054778

11. FDA warns: Drugs cause over 2 million ‘adverse’ reactions per year. https://www.naturalhealth365.com/fda-big-pharma-drug-interaction-1736.html

12. Somlyai G, Jancsó G, Jákli G, Vass K, Barna B, Lakics V, Gaál T. Naturally occurring deuterium is essential for the normal growth rate of cells. FEBS Lett. 1993 Feb 8;317(1-2):1-4.

13. Kotyk A, Dvoráková M, Koryta J. Deuterons cannot replace protons in active transport processes in yeast. FEBS Lett. 1990 May 21;264(2):203-5.

 

Zimber Szilvia
2018. 04. 27.

Kapcsolódó képek


Aktuális lapszámunk:
2018. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.