Hírek

A jótékony hagyma

Béky László ajánlásával jelent meg nemrég a 40 hagymaleves című könyv, ami egyedi, a szerzők által kikísérletezett recepteket tartalmaz. A természetgyógyász szerint a vöröshagyma rendszeres, napi fogyasztása hozzájárul a betegségek megelőzéséhez, hiszen számos hasznos anyagot tartalmaz.

 

 

Nincs az a bevásárlás, amikor ne kerülne hagyma a kosárba! A hagymához az embert ősidők óta szoros kapcsolat fűzi, Egyiptomban Ízisz istennő szent növénye volt, de megemlítik az asszír-babilóniai, szanszkrit, indiai és más írott emlékek is – írja a 40 hagymaleves ajánlójában Béky László. A hagyma egészségvédő hatása köztudomású. A tiszta, jól művelt, természetes tápanyag-utánpótlással rendelkező talajban termő hagymafélék rendkívül magas biológiai értékűek. Fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalmuk elenyésző, míg gazdagok ásványi anyagokban és vitaminokban, egyéb tápanyagokban.

 

Megelőzi az érelmeszesedést, csökkenti a vérrögképződés esélyét, ezáltal hozzájárul az agyi, a szív-, a tüdő- és a vesemegbetegedések, a vénás keringési elégtelenségek és a magas vérnyomás megelőzéséhez. Hatóanyagai segítik a zsír emésztését, az inzulin kiáramlását, a gyulladások csökkentését. A benne lévő kvercetinnek pedig szerepe lehet a rák megelőzésében is. A hagyma az emberiség egyik legrégebben termesztett növénye. Kína, India és a Közel-Kelet területén már az írott történelem előtti időkben ismert volt, mai formájában a kutatók Ázsia délnyugati részéről eredeztetik.

 

Már az i. e. 4. évezredben felismerték gyógyító hatásait, gyógyszerként is alkalmazták. A Szentírásban a Kánaán felé vándorló zsidók már három fajtáját is említik: póréhagyma, vöröshagyma, fokhagyma. A római konyha egyik meghatározó fűszer- és zöldségnövényévé vált, így a Római Birodalom egész területén elterjedt. Európai népszerűsége is minden bizonnyal ennek köszönhető, bár egyes források arra utalnak, hogy Kolumbusz után vált népszerűvé, aki az indiánoktól hozta magával a hagymafogyasztás szokását. A Kárpát-medencébe állítólag a honfoglaló magyarok hozták magukkal a hagymát, akik régről ismerték és fűszernövényként használták. A makói vöröshagyma világszerte híres, hungarikum.

 

A termőhely időjárási sajátosságai miatt nem magról termesztik, ahogy a világon a legtöbb helyen, hanem dughagymáról. Egy nyáron nem képes a kellő nagyságúra nőni, ezért két évig nevelik. A gondosan válogatott, nagyobb méretű dughagymát hőkezelik, szárítják, így az nem növeszt virágszálat, ezért nagyobb lesz a hagymafej. Ez a makói eljárás lényege, amely a 19. században alakult ki. Az eljárásnak, az éghajlatnak és a környék talajának köszönhetően a makói hagyma sokáig eltartható, ízanyagaiban különleges és gazdag, más fajtákkal össze nem téveszthető.
A hagymában sok a természetes cukor, van benne A-, B6-, C- és E-vitamin, folsav, nátrium, kálium, vas és más ásványi anyagok, illetve sok rost. Markáns csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az allilszulfid adja.

 

 

 

A cikk folytatását a Természetgyógyász Magazin márciusi lapszámában olvashatják!

 

Vatai Anna Mária–Máté Sándor
2019. 03. 25.

Kapcsolódó képek


Aktuális lapszámunk:
2019. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.