Hírek

Érzelmeink hatása az agyműködésre

A modern tudomány eszköztárának segítségével nagyon fontos tudás birtokába jutottunk. A modern ember hite, vallása a tudomány. Amit az ókor embere ösztönösen megtett érzése, hite, vallása alapján, ahhoz a tudáshoz a modern kori ember a tudomány által jut el.

 

 

Meg kell vizsgálnunk azonban azt is, hogy a tudatunk, a gondolatainkkal együtt járó érzelmeink hogyan befolyásolják az agyműködést, és ez milyen következménnyel jár mind az egyén egészsége, gyógyulása szempontjából, mind társadalmi vonatkozásban.

 

A materiális, analitikus, ok-okozati, egymásutániságban történő gondolkodás jellemzője az értékelés. Vonatkozik ez saját tevékenységünkre éppúgy, mint a másik tevékenységére. Cselekedeteinket és mások cselekedeteit is mérlegeljük értékrendszerünk alapján. Ebből automatikusan következik, hogy összemérjük magunkat a másikkal. Ennek jelentős érzelmi vonatkozása van. Örülünk, ha jól teljesítünk, ha jobbak vagyunk, mint a másik. Szorongunk, ha úgy érezzük, alulmaradtunk. Van azonban egy harmadik lehetőség is. Örülünk, ha társunk hasonlóan vélekedik, mint mi. Erősebbnek, teljesebbnek érezzük magunkat, ha többen képviseljük az általunk jónak ítéltet és módunk van az együttműködésre. Már nem a versengés hajt bennünket, hanem az együttműködés vágya.

 

Mai világunkban az öncélú versenyszellem „mérvadó értékké” magasztosodott, ez lett a profit, a társadalmi előmenetel, az érvényesülés bázisa. Ez az „érték” azonban számos ártalmas jelenséget is előhívott teljes és tart fenn. Az öncélú versengés hátterében olyan materiális értékrendszer áll, amely szerint a világ egy gépezet, és az alkotóelemei – mi, emberek is – különálló egységeket képeznek.

 

Az új tudomány kutatásai szerint az élet fejlődése az együttműködésen alapul és nem a versengésen. Bruce H. Lipton sejtbiológus szerint: a mai civilizációnkban érvényesülő versenyszellem teljes mértékben akadályozza túlélésünket és fejlődésünket. A modern tudományok eredményeiből tudjuk, az élet, a világ egy egységes egészet képez oly módon, hogy minden elemére szükség van. Hasonlóképpen vélekedik Pier Mario Biava is. A bioorvosi kutatások legújabb eredményei szerint az embert egy nagyobb egység részeként kell vizsgálnunk, amelyben az ember egy integrált és informatív szellemi-testi kognitív rendszerként jelenik me.

 

 

A cikk folytatását a Természetgyógyász Magazin májusi lapszámában olvashatják!

Dr. Sági Mária
2018. 05. 05.

Kapcsolódó képek


Aktuális lapszámunk:
2018. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.