Hírek

Exkluzív: A figyelem titka

Előadásom után egy férfi vár rám.

Komoly, értelmes. Szerény.

‒ Szeretnék öntől kérdezni valamit. Tapasztalta-e, hogy a gyerekek manapság nyugtalanabbak?

 

 

‒ Mihez képest?

‒ Az elmúlt tíz-tizenöt évhez képest. Hangosabbak, nyugtalanabbak, zaklatottabbak. Nehezebb őket irányítani.

‒ Sok gyereket ismer?

‒ Tanár vagyok.

‒ Milyen tanár?

‒ Tornatanár. Tíz-húsz évvel ezelőtt nagyobb rend volt az óráimon. Most meg összevissza üvöltöznek, rohannak. Egyre nehezebb őket leállítani. Az is baj, hogy a mindennapos tornaórák ideges, izzadt felfokozottságát átviszik magukkal a többi órára is… Mást is tanítok. És képtelen vagyok nyugalmat teremteni.

Mit mondjak erre?

A zaklatottságot magam is tapasztaltam.

Önmagamban is.

A családomban is.

Ritka az olyan család, ahol manapság nyugalom van. Ahol nincs rohanás, figyelmetlenség, zűrzavar, szorongás, pörgés, idegesség.

A gyerekek mindig is szerettek pörögni. Sok bennük az erő, a zabolátlanság. Kis vadló mindegyik. Nem is kell őket korán betörni.

Itt azonban másról van szó.

Természetellenes vadságról. Idegességről. Olyan gyerekek üvöltözéséről, akiknek a szülei is zaklatottak, feszültek. Agresszívek. Talán azért is hangosak, mert megszokták, hogy senki sem figyel rájuk.

Nem üvöltenek, hanem túlüvöltenek.

Az ősi bölcselet a zaklatottságot a sötét idők jelének tartja. Pilinszky János írt erről valaha, az Új Emberben. Cikkének ez volt a címe: „A figyelem megszentelése.”

„Aki velem van, összegyűjt – aki ellenem: szétszór” – idézi Jézus mondását, és ezt, Pilinszky szerint, nemcsak a szeretetre értette, hanem elménk és lelkünk összeszedettségére is. 

 

 

 A cikk folytatását a Természetgyógyász Magazin szeptemberi lapszámában olvashatják!

Müller Péter
2018. 09. 26.

Kapcsolódó képek


Aktuális lapszámunk:
2018. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.