Hírek

Interjú Müller Péter Kossuth-díjas íróval

A Természetgyógyász Magazin állandó szerzője, a legnépszerűbb magyar kortárs író, Müller Péter tavasszal Kossuth-díjat kapott, a napokban pedig új könyve jelent meg Világvége!!! címmel, a borítón egy bohóccal és azzal az alcímmel: Játék és vallomás. A kötet újszerű hangvétele, játékos humora talán meglepetés lesz régi olvasóinak. A 83 esztendős szerző szokásához híven előadást is tart lapunk XXIII. Ezoterikus Karácsonyi Fesztiválján december 1-jén. Ebből az alkalomból nemcsak a könyvéről beszélgettünk, régi ismeretségünkre és közvetlenségére tekintettel tegeződve.

 

 

– Mindenekelőtt gratulálok a Kossuth-díjhoz. Meglepetés volt?

 

– Sohasem hittem, hogy én kapok. Teljesen váratlanul ért. De nagyon jólesett. Olvasóim szeretete mellett ez a legjelentősebb elismerés. Nagyon rangos névsorba kerültem. Egyben súlyt is helyezett a vállamra. Éppen az új könyvemen dolgoztam, s megnövekedtek az önmagammal szembeni elvárásaim.

 

– Amikor tavaly megjelent a Vallomás a szerelemről című könyved, úgy éreztem, ez életműved koronája, eddigi munkásságod esszenciája. Hihetetlen, hogy még mindig tudsz újat mutatni, mondani! Kicsit zavarban vagyok, mert nehéz az új könyvedről beszélgetni. Egyszerre megrázó és vicces, a poénok helyben ülnek, amikor az ember ott van a történetben, és a jelképeket is az olvasónak magának kell lefordítania, értelmeznie. Hogyan jött ez a kicsit rejtőjenős stílus?

 

– Van egy ilyen arcom, bár eddig talán kevésbé mutattam. A lelkemben egy bohóc él
és állandóan beszél… Lakik bennem valaki, aki az élet bármelyik pillanatában derűs, és mindig képes nevetni.

 

– Ez sok nehézségen átsegíthet.

 

– Igen, és sok nehézséget is okoz! A spiritualitást a legkevésbé azonosítják a jókedvvel és a derűvel. El sem tudjuk képzelni, milyen Jézus, amikor derűsen mosolyog, a festők mindig komolynak vagy szenvedőnek ábrázolják. Azt hisszük, Istennek nincs humora.

 

– Biztos, hogy van!

 

– Igen, én is biztos vagyok benne. Róla csak nagyon komolyan és ájtatosan lehet beszélni, de így nem is értjük az igazi teljességét. Szókratész azt mondta: „A nevetés Isten anyanyelve”. Ezen a nyelven próbáltam beszélni.

 

– A humor mellett azonban megjelenik a könyvedben a világvége is a maga tragédiáival és szörnyűségeivel. Időszerűnek látod ezt a témát?

 

– Az emberiség kollektív pszichéjében van ma egy állandó szorongás. Ezt nem lehet elfojtani. Az írónak pedig arról kell beszélnie, ami a kollektív tudatban van. Vagyis az én tudatomban is. És ott a jövőtől való félelem van. Régen próféciák és vallásos jövendölések adtak eligazítást a jövőre nézve, most a tudományban és a technikában keressük ezt. Nincs olyan értelmes ember a világon, aki ne látná, hogy az emberiség nagy veszélyben él. Az írónak ehhez hozzá kell szólnia. Ennél fontosabb most nincs. Ez nem egyszerűen annyit jelent, hogy ne használjunk műanyag szívószálat és nejlonzacskókat, ez csak kis része a dolognak! Hamvas Béla, aki a világválságról nagyon sokat tudott, azt írta a harmincas években, hogy a krízis egyszerre jelenik meg mindenhol. „Létrontásnak” nevezi, és azt mondja: „A létrontás centrális helyen történt”. Így jelen van az egyéni pszichében, a párkapcsolatban, a családi életben, a szerelemben, a hivatásban, a munkahelyen, a társadalomban, a gazdaságban, a politikában. Tulajdonképpen mindenhol. Bennem is.

 

 

A cikk folytatását a Természetgyógyász Magazin novemberi lapszámában olvashatják!

 

Zimber
2019. 11. 07.

Kapcsolódó képek


Aktuális lapszámunk:
2019. november

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.