Hírek

Kronobiológia

Az élet mozgás, az élet ritmus. A baktériumok, a gombák, a növények, az állatok és az emberek mind egy kozmikus ritmusra rezegnek – a Föld forgására, amely meghatározza a nappalainkat és az éjszakáinkat. A holdéra, melynek a hónapokat köszönhetjük, és a napéra, mely gondoskodik az évszakok változásáról. Belső óránknak köszönhetően képesek vagyunk tartani a ritmust. A modern életmód azonban időnként kibillent bennünket az összhangból, ennek pedig negatív hatásai vannak az egészségünkre. A kronobiológia és a kronoorvoslás segítenek elkerülni ezeket. 

 

 

A chronos szó görögül időt jelent. A kronobiológia olyan, nagy múltra visszatekintő tudományág, amelyet a nyilvánosság kevéssé ismer. Ez valószínű leg a közeljövőben változni fog, hiszen a 2017-es orvosi Nobel-díjat három amerikai kronobiológusnak, Jeffrey Hallnak, Michael Rosbash nek és Michael Youngnak ítélték oda. A három tudósnak sikerült beazonosítania négy olyan gént, amelyek szükségesek a muslicák biológiai órájának működéséhez.

 

Ez a négy gén megtalálható minden élőlényben a baktériumoktól az emberekig, és elsősorban az a feladatuk, hogy a fiziológiás folyamatokat összeegyeztessék a nagyjából 24 órás cirkadián ritmussal, amelyet a Föld forgása, és ennek következtében a nappalok és az éjjelek váltakozása határoz meg. A nap folyamán változik például a testhőmérsékletünk, a vérnyomásunk, a pulzusunk, a légzésünk mélysége, az anyagcsere-aktivitásunk és az éberségünk. Szervezetünkben nem csak egy, hanem több belső óra is működik. Minden egyes sejtünk, a májban, a szívben, az agyban, az izmokban, a bőrben rendelkezik saját biológiai órával, magyarázza prof. Till Roenneberg, az LMU München kronobiológus professzora. Ezeknek az óráknak egymásra kell hangolódniuk ahhoz, hogy az anyagcsere optimálisan működjön.

 

Az úgynevezett szuprakiazmatikus nukleusz (SCN) gondoskodik róla, hogy a biológiai órák össze legyenek hangolva egymással és a külső napi ritmussal is. Ez a nagyjából rizsszemméretű, idegsejtekből álló csomópont mindkét agyféltekében közvetlenül a két látóideg kereszteződése (kiazma) felett található. Ez a terület irányítja egy sor bioaktív  anyag termelési ciklusát, meghatározza például a tobozmirigy működését, amely az alváshormonként is ismert melatonin termeléséért felelős.

 

 

 A cikk folytatását a Természetgyógyász Magazin szeptemberi lapszámában olvashatják!

tgym
2018. 09. 09.

Kapcsolódó képek


Aktuális lapszámunk:
2018. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.