Hírek

Nutrigenetika és nutrigenomika

A nutrigenetika és a nutrigenomika két, viszonylag új tudományág, amelyek tárgya a táplálkozásmód és a gének működése közötti összefüggések kutatása. Miként módosítja étrendünk génjeink működését és viszont, mennyiben határozza meg genetikánk, hogy mit eszünk? Genetikai vizsgálatok alapján újfajta étrendeket lehet kidolgozni a fogyni vágyóknak. 

 

 

Annyi bizonyos, hogy génjeink nem csak szemünk és hajunk színét vagy testmagasságunkat határozzák meg, hanem azt is, hogy milyen ételeket részesítünk előnyben. Ez a nutrigenetikai kutatások tárgya. Ez a tudományág génjeinknek az ételválasztásunkra gyakorolt hatásait vizsgálja.

 

Ezzel szemben a nutrigenomika a táplálkozás hatására létrejött génmódosulásokat veszi górcső alá. Ilyen hatás pl., hogy az ázsiaiak túlnyomó többsége felnőttkorában nem képes megemészteni a tejet, míg az európaiak többségének ezzel nincs problémája. A legtöbb európai szervezete felnőttkorban is folyamatosan termeli a laktáz nevű tejcukorbontó enzimet, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a tejcukor a tápcsatornában le tudjon bomlani és fel tudjon szívódni. A több évezrednyi tejfogyasztás nyilvánvalóan hatással volt génjeinkre. Azokban a távol-keleti országokban, amelyekben a tej már régóta nem szerepel az emberek étrendjén, a legtöbb ember szervezetében felnőttkorban fokozatosan megszűnik a laktáz termelődése, hiszen a szervezet a gének révén elraktározta az információt, hogy nincs rá szükség.

 

Nyilvánvaló, hogy itt is a táplálkozásmód alakította a gének működését. Ha a kenyeret – amelyet elsősorban keményítő alkot – kellően hosszú ideig és alaposan rágjuk, zamatát édeskésnek érezzük. Ez a nyálunkban lévő amiláz nevű keményítőbontó enzimnek köszönhető. Az amiláz a hosszú láncú keményítőmolekulákat rövidebb láncokból felépülő, édes ízű szénhidrátokká bontja. A kutatások kimutatták, hogy azok a népcsoportok, amelyek ősei már régóta keményítőben gazdag étrenden éltek, több amilázt termelnek, mint azok, akiknek hagyományos étrendjében kevesebb keményítő szerepel. Itt is egyértelműen tetten érhető az étkezésnek a génállományra gyakorolt hatása. 

 

 

A cikk folytatását a Természetgyógyász Magazin januári lapszámában olvashatják!

 

V.T.
2019. 01. 08.

Kapcsolódó képek


Aktuális lapszámunk:
2019. május

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.