Hírek

Probiotikum minden mennyiségben?

Az emberek érthető módon szeretnének egészségesebbek lenni, kevésbé érthető, miért hiszik, hogy ehhez elég csak bogyókat beszedni.

 

 

Hol a C-vitamin, hol az omega-3, hol a Q10, hol a D-, majd a K2-vitamin a sztár. Az utóbbi évek slágerterméke a probiotikum, legyen az kapszulában, italban, joghurtban vagy akármiben.

 

Csak a tisztázás végett: a probiotikum olyan élő mikroorganizmus, amely megfelelő mennyiségben adva pozitívan hat az egészségre. Elég valamire ráírni, hogy élőflórás probiotikumot tartalmaz, a fogyasztó máris rakja a kosarába. A patikák, webshopok, bioboltok polcai roskadoznak a különféle cégek probiotikumaitól. Tőlem is sokszor kérdezik, melyiket érdemes szedni. Bevallom: gőzöm sincs. Abban sem vagyok biztos, van-e értelme bármelyiket is szedni. Elmondom, honnan ez a szkepszis.

 


Régi barátaink

David Strachan epidemiológus 1989-ben jelentette meg a higiénia-hipotézisről szóló híres tanulmányát. Ebben ő a korai fertőzések védőszerepét tételezte fel a későbbi atópiás (asztma, szénanátha, ekcéma) betegségekkel szemben. A sok testvér, a vidéki udvar, a háziállatokkal való érintkezés védőfaktor az allergiákkal szemben.

 

Hamarosan kiderült azonban, hogy nem a szokásos gyermekkori fertőzések védenek az atópiás betegségekkel szemben, hanem spéci fertőzések, amelyek pl. a széklettel terjednek. Ráterelődött a figyelem a bélflórára, s kiderült, hogy a bélflóra összetétele alapvető befolyást gyakorol az immunműködésekre, sőt, tulajdonképpen bélflóra nélkül tévútra jut az immunrendszer fejlődése. Ezt nevezzük szimbiózisnak, mi adjuk a táplálékot, ők meg mindenféle hasznos dolgokat művelnek a számunkra.

 

 

A cikk folytatását a Természetgyógyász Magazin júliusi lapszámában olvashatják!

 

Szendi Gábor
2019. 07. 15.

Kapcsolódó képek


Aktuális lapszámunk:
2019. december

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.