Hírek

Védhető jövő

 

 

Karbonklíma ültetvénnyel megvédhető a Föld?

 

Prof. Dr. Steier József nem kisebb fába vágta a fejszéjét, minthogy a sivatag zöldítését tűzte ki célul. Afrikával gyermekkorában találkozott először. A kontinens annyira elvarázsolta, hogy egy percre sem feledte az álmot: a sivatagból élhető életteret kell varázsolni. A nagyszabású terv olyannyira nem maradt gyermeki vízió, hogy jelentős munkái egyikévé vált. A Professzor Úr azonban nem állt meg egyetlen tervnél. 25 éve fáradhatatlanul szervezi a Nemzetközi Energia és Innovációs Fórumot, amelyen elismert hazai és nemzetközi szakemberek ismertetik legújabb nóvumaikat.

 

Dr. Steier József
 
 Az a sokoldalú és roppant munka, amelyet a Professzor Úr szakértők bevonásával évtizedek óta végez, most talán aktuálisabb, mint eddig bármikor. A környezeti és klíma változások ugyanis nagyléptékű, hatékony, és gyors megoldásokat kívánnak.

A klímavédelem halasztást nem tűrő kérdéséről beszélgettünk.

 

– Mi valósulhat meg a tervekből, amelyeket a konferenciákon tárnak a résztvevők elé?

 

– A konferencia, mint szakmai fórum olyan új megközelítéseket, részterület újítási szempontokat hoz, amitől a korábbi elképzelések egyfajta igazolást, vagy akár új lendületet kaphatnak. Saját munkámban, az elsivatagosodás kutatásában, megállításában is számos esetben jártak pozitív hozadékkal a konferencia találkozók. Az elmúlt 5 év ugyanis szenzációs eredményeket hozott ezen a területen, nemzetközi dimenziókban. Magyar tudósok, kutatók, Indiai szaktekintélyek, Kanadai szakemberek hoztak kulcs megoldásokat, amelyek nélkül a Szahara zöldítési program nem válhatna valósággá.

 

Obasanjo elnokkel 2011

képforrás: Prof. Dr. Steier József

 

Két évvel ezelőtt Marokkóban került megrendezésre a 3.Szahara csúcstalálkozó, ahol az általam vezetett tudós csoport, a Sahara Scientists Summit(3S) felkérést kapott, hogy bemutassa a teljes koncepciót. Külön öröm, és megtisztelő számomra, hogy olyan kiválóság a társelnököm a 3S-ben, mint a Nobel-díjas Nguyen Huu Ninh professzor. A téma igazán nagyléptékű. Azt taglalta, hogyan lehet 25000 hektáros, úgynevezett Quadrátok, zöld cellák létrehozásával nekiindulni az Óceán partjáról a sivatag belseje felé. A telepítési program validálásra is került. Ennek köszönhetően, van egy meghívásunk a Marokkói Nemzeti Agrárkutató Intézettől, hogy egy 10 hektáros mikró projektben, Agadirból elindulva, a gyakorlatban mutassuk be a tervet. Sajnálatos módon a Pandémia most hátráltatja a megvalósítást, mert a beutazási tilalom miatt átmenetileg nem tudok visszamenni Marokkóba, hogy elkezdhessük a projektet. Pedig a Szahara zöldítési program nagymértékben hozzájárulhat a klímavédelem eredményességéhez.

 

3rd Sahara Scientists Summit
képforrás: sunwo.eu
 
– Mik a legjelentősebb kihívások?
 

– A Szaharai projektnél kihívást jelentett, hogy bár kidolgoztuk az Atlanti-óceán fölötti felhők telítését, de hiányzott az irányított esőztetés technológiája. Több funkciós, illetve off-shore szélkerekeket alkalmaztunk a fenti célra. Azonban Marokkó déli részétől, az Atlasz hegység déli nyúlványától lefelé, már nincsenek a Szaharai szeleknek útjában további hegyek, vagy olyan magaslatok, amelyek képesek megemelni a felhőket, ezzel kicsapódást, azaz esőt téve lehetővé. Ezért az általunk generált eső felhők adott esetben a tervezettől eltérően, esetleg a sivatagban, haszon nélkül hullanak le. Ennek megoldásában egy Indiai tudós modell kísérlete hozott áttörést. Shivkumar Chopkar professzor, aki Kaliforniában lézer csúcstechnikával modellezett le egy új eljárást. Bebizonyítva, hogy az esőfelhő lézerrel, célzott helyen megcsapolható. Így a mesterséges zöld cellák, a Quadrátok öntözése is programozhatóvá válik, méghozzá az általunk mesterségesen létrehozott esővel. Ezzel az új technológiával viszont nem csak a cellák öntözése válik lehetővé, hanem az Oázisok vízzel történő ellátása is, amely komoly szerepet játszik a népesség megtartására irányuló törekvésekben.

 

 

Marokkói sivatag
képforrás: Pixabay
 
– Mennyi a kockázata annak, ha az ember belenyúl a természet folyamataiba?
 

– Általában hibát az jelent, ha a természet folyamatait az ember nem ismeri megfelelően, és meg akarja a természetet erőszakolni. Ez valóban hozhat akár helyrehozhatatlan katasztrófákat is. Mi azonban más logika mentén gondolkodtunk. Nem nyúlunk bele a természet folyamataiba, csak felhasználjuk azt. Magát a felhőt, amit párával a maximumig telítünk, szállító eszközként alkalmazunk, és a felhők irányváltását használjuk ki, mivel az Óceán felé 12 órán át, és a szárazföld felé is 12 órán keresztül áramlik a levegő a hőmérséklet különbségek miatt. Úgy kell a folyamatot elképzelni, hogy nappal a sivatag forró, az Óceán pedig hideg. A meleg sivatagból elindul egy légáram az alacsonyabb hőmérsékletű terület felé. Éjszaka ez az irány megfordul, hiszen ilyenkor a sivatag hideg, az Óceán pedig mintegy 22 fokos. Ebben az időszakban nagyon erős szél áramlik be a sivatagba. Ezt a levegő mozgást hasznosítjuk a szélkerekek által, amik ennek a két irányban felváltva történő áramlásnak köszönhetően, gyakorlatilag 24 órán keresztül dolgozhatnak. Termelhetik az energiát és a vízpárát, ezzel pedig segíthetik a felhő képződést. A megtermelt megújuló villamos energia nagy részével pedig felgyorsíthatjuk a környék ipari fejlődését.

 

– A szél hasznosítása mellett Marokkó tökéletesen alkalmas a Nap energia munkára fogására is. Ha jól tudom, akkor itt található a világ legnagobb naperőműve. Ez mivel járul hozzá az energetikai megoldásokhoz?
 

– Marokkó ebben is sajátos szerepet vállalt. Tükrös Naperőműveket építettek, ami a tükrös napkollektor és a klasszikus hőerőmű ötvözete. Megépült a világ legnagyobb Naperőműve, aminek már újabb ütemei is épülnek. A technológiával az erős napfényt azOuarzazate-i fennsíkon tükrözik rá egy központi toronyra, amiben olajat forralnak, ami gőzturbinákat hajt meg különböző áttételekkel. Ez egy nagyon modern rendszer. Az általánosabb módszer egyébként az Oázisokban és Afrika különböző részein még a fotovoltaikus napelem rendszer alkalmazása.

 

Naperőmű Marokkóban
képforrás: ipon.hu
 
– Az eddigi számos eredmény kapcsán a nemzetközi szakemberek felfigyeltek a Karbonklíma ültetvényekben rejlő lehetőségekre?
 

– Igen. Ennek köszönhetően Marokkóban, a Klíma Világfórumon, a COP22-ön vállalkozásunk, a Sunwo ZRT egyedüliként kapott kiemelt innovációs elismerést, az első szabadföldi Smaragdfa széndioxid öntözőrendszer megvalósításáért. A normális légköri széndioxid mennyiségének közel a négyszeresével tudjuk a növényeket táplálni, és ebből csinálunk haszon anyagot, például proteindús takarmányt. Ez bevizsgált takarmány már, ami egyébként biogáz gyártására is alkalmas, helyettesítheti a kukorica szilázst az energetikában. Mindez jól példázza, hogy a nemzetközi színtér már felismerete a lehetőséget. Szívből reméljük, hogy hamarosan az itthoni döntéshozók is csatlakoznak a fenntarthatóság, a megújuló energia, a globális és magyarországi környezet- és klímavédelem érdekében. Ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a Föld a következő generációk számára is élhető maradjon.

 

 

– A klímaváltozás bennünket sem kímél. Mit lehet áthozni Magyarországra a projektből?
 

Tudjuk, hogy itthon is van bőven teendő. Gondoljunk csak a Homokhátságra, ami nem kisebb, mint egymillió hektáros terület és érintett az elsivatagosodásban. Ezen kívül is vannak az országnak olyan részei, amelyek szintén veszélyeztetettek. Emellett a klímaváltozás, az extrém hőmérséklet csúcsok, a kiszáradás veszélye fenyegeti azokat az őshonos növényeket, amelyek nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott hatásokhoz, és sziget szerűen megkezdődött a pusztulásuk. A zöld cellák telepítése megoldást kínál az őshonos növények védelmére is, beleértve a környezetvédelemnek a fakitermeléssel kapcsolatos érintettégét is. A zöld cellákat koránt sem az őshonos erdők helyére telepítjük, hanem olyan területekre, amelyek parlagon vannak, vagy ahol megindult az elsivatagosodás.

 

 

 Karbonklíma ültetvény, Nagyberény
fotó: Csaba Beatrix

 

A viharvadászatra, felhők megcsapolására vonatkozó technológiát is szeretnénk itthon is hasznosítani. Kamionokra telepített változatával sokat tehetünk azért, hogy a most komoly károkat okozó, özönvízszerű esőzéseket meg tudjuk előzni a felhők célzott és irányított megcsapolásával. Ezzel a módszerrel nem csak a mezőgazdaságot tudjuk segíteni. A technológia a városok számára is megoldást kínálhat a viharkárok elkerülésére. Az említetteken kívül a kiemelt innovációs elismerést kiérdemelt, szabadföldi Smaragdfa széndioxid öntözőrendszer magyarországi alkalmazása is ígéretes távlat lehet. Annál is inkább, mert kutatásokkal igazolt, hogy a fa levele proteinben és nitrogénban gazdag, kiváló állati takarmány és lehullás után nagyszerű talaj javító. Virága pedig nem csak esztétikai szépség. Kiváló mézelő, így a méhészek számára is nagy hasznossággal bírhat egy öko-liget.

 

Smaragdfa

képforrás: Prof. Dr. Steier József

 

Természetesen folytatjuk a kutatásokat, fejlesztéseket a zöld cellák telepítésének lehetőségeire vonatkozóan, valamint a viharvadász technológiák potenciáljait is vizsgáljuk. Keressük az új megoldásokat arra, hogyan tehetünk a legtöbbet a magyarországi természet- és klímavédelem, valamint innovatív energetikai megoldások terén. Az is kitűzött cél, hogy részt vegyünk a fiatalok klímatudatosságának kialakításában, és a szakemberek képzésében is. A családok, vállalkozások számára is elérhető, hasznosítható megoldásokon is dolgozunk. Emellett törekszünk arra, hogy a hazai döntéshozókat megnyerjük ezeknek az innovatív, természet- és klímavédelmi technológiáknak. Fontos cél számunkra, hogy Magyarország is profitáljon a kutatási eredményekből.

 

Csaba Beatrix
2020. 09. 22.

Kapcsolódó képek


Aktuális lapszámunk:
2020. október

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.