Hírek

Vitalizmus: az élet titka

A vitalizmus olyan gondolkodási irányzat, amely az életet a biológiai anyagi megnyilvánulásán túl elsősorban életerőként és spirituális jelenségként értelmezi. A gépies gondolkodási rendszerrel szemben a vitalizmus biológia tan, amely szerint az élő szervezetben az élet nem csupán egyszerűen fizikai-kémiai erők hatása, hanem az anyagtól különböző, a tapasztalható világon túli vagy bensőleg hozzá tartozó vitális elv befolyásolja.

 

 

A vitalizmus úgy tartja, hogy az élet jelenségeit, amelyeket egy különleges „erő” teremt, nem lehet teljesen visszavezetni biokémiai és biofizikai jelenségekre. Létezik egy határvonal az élő és élettelen között, továbbá az életnek a Földön isteni, fizikán túli eredete van, nem csupán a 3800 millió évre visszatekintő evolúció. Ilyen tiszta határvonalnak tekinthető pl. a halál is, amikor a lélekpont és a szellemtest elhagyja a fizikai testet, így az élettelenné válik. De megvan ez a határvonal a születésnél, illetve a magzat fejlődésénél is.

 

Bár ókori gyökerei is vannak, a vitalizmus mint elméleti rendszer a 18. és 19. század közepe között fejlődött ki. A múlt nagy gondolkodói mind arról beszéltek, hogy lényegi különbség van az élettelen és az élő anyag között. Különböző módokon nevezték meg az elevenséget adó lelket: Animá vagy entelechia (Arisztotelész, Kr. e. 384‒322.), pneuma (Galénosz, Kr. u. 129‒ 201.), archeusz (Paracelsus, 1493‒1541.).

 

Legelőször Arisztotelész írt róla hosszabb lélegzetű tanulmányt „A lélekről” címmel, amelyben alaposan tanulmányozta a témát, és így tettek később a középkor nagy gondolkodói is, elsősorban Szent Ágoston és Szent Tamás. „A lélekről” tanulmány második könyvében igyekezett általános jellemzést adni a lélek fogalmáról és részletesen elemeire bontani: szerinte attól függően élők egyes szervezetek és mások nem, hogy az élők növekednek, táplálkoznak, elhalnak, szaporodnak a lélek tevékenysége által.

 

Mi az, ami ezeknek a testeknek az életet adja? Az anyag vagy a forma? Arisztotelész erre azt a választ adta, hogy azért élők, mert mindkét lényegiséggel rendelkeznek, úgy a formával, mint az anyaggal, amelyben a testet az anyag adja és a formát a lélek.

 

Még a modern tudomány is újból és újból felteszi az arisztotelészi kérdést, hogy mi is az, ami az élő testeknek az életet adja? Sokan a régi korok filozófiai elmélkedéséből merítenek ihletet, hogy az azokban felvetett kérdésekre a modern tudomány eszköztára segítségével adják meg a pontos választ, valamint átfordítva a filozófiai fejtegetéseket a mai tudományos nyelvre.

 

 

 A cikk folytatását a Természetgyógyász Magazin februári lapszámában olvashatják!

 

Majoros János Károly
2018. 02. 23.

Kapcsolódó képek


Aktuális lapszámunk:
2018. június

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.