Hírek

 1   2  >> 2 oldal van összesen.

Ugrás a következő oldalra:

2018. 10. 15.

A legjobb gyógynövények a májnak

Ha a máj működése nem kielégítő, az súlyos krónikus betegségig fajulhat. Megfelelő életvitellel és gyógynövényekkel azonban akár több évvel megfiatalíthatjuk májunkat. 

 

» Részletek

2018. 07. 12.

Az orvosi gondolkodás forradalma

A mai kor népegészségügyi, valamint megbetegedési adatai óriási változásokról árulkodnak. Addig, amíg az elmúlt évszázadokat a fertőző megbetegedések elleni harc uralta, tisztázódni látszik, hogy a mumpsz, a tbc, a hepatitis, a reumás láz és a többi fertőző megbetegedés előfordulása zuhanó repülésben – sokszor a nulla szint közelébe – csökkent a világban. Ebben elsősorban a kulturális változások, a higiéné terjedése játszik szerepet, de a védőoltások is tovább javították a helyzetet. 

 

» Részletek

2018. 07. 02.

Mennyire veszélyes az izocukor?

2017. október 1-től az Európai Unió korlátlan mennyiségben engedélyezi az iparilag előállított élelmiszerekben az izocukor használatát. Ez a cukorfajta a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz) keveréke, amelyet kukoricából, búzából és burgonyából állítanak elő enzimek segítségével. 

 

» Részletek

2018. 06. 17.

A koleszterincsökkentő gyógyszerek gyakran haszontalanok

A koleszterincsökkentő gyógyszerek hasznosságáról szakmai körökben folyó vita nem akar véget érni. A kritikusok szerint, amennyiben a páciens nem szenved szívbetegségben, túlsúlyban, cukorbetegségben és nem él mozgásszegény életmódot, vagyis csupán a magas vérzsírérték az egyetlen probléma, ott nem igazolható semmilyen jelentős előny a gyógyszer szedéséből. 

 

» Részletek

2018. 04. 08.

A legjobb méregtelenítő gyógynövények

Tavasszal már többet süt a nap és a nappalok is melegebbek, ám ekkorra már némi ballasztot is magunkra szedtünk. A télen felszedett pluszkilók terhet jelentenek, a tél végére bőrünk állapota sem a legjobb, légutaink fogékonyabbak a fertőzésekre, és ekkor jelentkezik a tavaszi fáradtság is. Ideje szervezetünket méregteleníteni, amire a gyógynövények is alkalmasak. 

 

» Részletek

2017. 11. 23.

Idei Fesztiválunk előadói: Prof. Dr. Papp Lajos

A lélek útján a gyógyuláshoz

Időpont: 14.00–14.40

 

» Részletek

2017. 03. 02.

Articsóka: Epés gondolatok

Májunk az egyik legnagyobb és legfontosabb szervünk, melyet a folyamatos és – jó esetben – nagy mennyiségű epetermelés miatt akár legnagyobb külső elválasztású mirigyünknek is tekinthetünk. Ha tudnánk, hogy a zsíremésztés mellett milyen kiemelkedő, életet és egészséget védő szerepe van az epének, jobban odafigyelnénk rá, és támogatnánk normál működését.

 

Májunkban, mint egy hatalmas szűrőrendszerben kiszűrődnek a baktériumok és azok az idegen anyagok, melyek részint a bélből, részint a nyálkahártyát átszövő kapillárisrendszerből szívódtak fel. Emellett májunk tovább bontja a bélből felszívó tápanyagokat, így biztosítja a szervezet számára a hasznosítható tápanyagokat.

 

A szervezetünkben lévő koleszterin csaknem felét a máj termeli (csak a többit visszük be a táplálékkal). A koleszterin rendkívül fontos az epe előállításához, mely az epehólyagban raktározódik, s annak hormonális hatásra történő összehúzódásakor ürül a patkóbélbe az oda került táplálékok, főleg zsiradékok hatására. A csökkent epetermelés számos betegség forrása lehet. Ha kevés „epehajtó” ételt eszünk, ritkábban ürül az epehólyag, a máj is kevesebb epét termel, így felesleges koleszterin marad a szervezetben, amely lerakódhat az erek falán, az ismert szív-érrendszeri következményekkel. Emellett romlik a zsírban oldódó vitaminok felszívódása, nem is beszélve az epekőképződésről.

 

 Az articsóka-kivonatokat tartalmazó készítmények antibiotikus hatásúak

 

Az epesavaknak az emésztésben többirányú funkciójuk is van. Viszont csökkent epetermelés vagy az epehólyag műtéti eltávolítása miatt romlik a zsiradékok emésztésének hatékonysága, így azok a vastagbélbe kerülve gázosodást, puffadást, hasmenést okozhatnak. Ilyen esetekben jótékony hatású lehet az epetermelés serkentése gyógynövényekkel.

 

Az articsóka levelét (Cynarae folium) a népi gyógyászatban és a gyógyszergyártásban egyaránt felhasználják a máj szöveteinek regenerálására, epehajtóként és emésztésjavítóként. Keserű ízű szárlevelei, illetve azok kivonatainak fogyasztása igen jótékony hatású. A növényben lévő antioxidánsok megakadályozhatják a májsejtek károsodását, védik a szervezetet a méreganyagokkal szemben. Inulin összetevője lassan bomlik le a bélben és lassan szívódik fel, ezért segíthet az étkezések utáni hirtelen vércukorszint-ingadozás megelőzésében.

 

A modern fitoterápiában az articsóka leveleiből préselt lé, levélkivonat s a kivonatokat tartalmazó készítmények antibiotikus hatásúak. Az articsóka jótékony hatásai közé tartozik az epe termelésének fokozása, normális összetételének fenntartása, az epe hígabbá tétele. Elősegíti az epehólyag összehúzódását, enyhíti az epeeredetű emésztési panaszokat. Emellett csökkenti a vér zsírtartalmát, s a kóros elhízás kiegészítő kezelésében is alkalmazzák. (X)

 

Árendás László

természetgyógyász

 

www.evalar.hu

Információs vonal: +36-30-9484-360

» Részletek

2017. 02. 28.

Króm: segít a cukorbetegeknek és a fogyókúrázóknak

Manapság sokan szenvednek a metabolikus szindróma tünetegyüttestől, a túlsúly, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés és a cukorbetegség gyakran együtt jelentkező panaszaitól. Szakemberek véleménye szerint az életmódváltás, a szénhidrátfogyasztás csökkentése mellett a krómbevitel növelése is hatásos megoldás lehet.

 

Szabályozza a cukorháztartást

A króm olyan esszenciális nyomelem, melyet a táplálékon keresztül kell bevinnünk a szervezetbe. Az emberi szervezet átlagosan 6 mg krómot tartalmaz, ez az alacsony mennyiség azonban mégis rengeteg életfunkcióra hatással van: hiánya többek között szerepet játszik a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint kialakulásában is.

 

Fiziológiailag azért fontos ez a nyomelem, mert befolyásolja a glükóz- és lipidanyagcserét, főleg az inzulin hatásosságát. Egyrészt szükség van krómra ahhoz, hogy az inzulin ki tudja fejteni a hatását, másrészt a nyomelem stimulálja a hasnyálmirigy béta-sejtjeit, melyek ezáltal több inzulint termelnek. Hosszú ideje ismert tény, hogy a krómhiány rontja a glükóztoleranciát és zavarokat okoz a glükóz feldolgozásában.

 

Étkezés után a vércukorszint megemelkedik, erre reagálva a hasnyálmirigy inzulint termel. Ez az inzulin az inzulinreceptorokkal kapcsolódva aktivizálódik, és ráveszi a sejteket, hogy felvegyék és feldolgozzák a vérben található cukrot, a glükózt. Ahhoz, hogy az inzulin össze tudjon kapcsolódni az inzulinreceptorral és ezáltal aktívvá váljon, egy krómot tartalmazó szerves anyagra van szükség, melyet glükóztolerancia-faktornak is neveznek. Ez az anyag szintén összekapcsolódik az inzulinreceptorral, és serkenti a receptor érzékenységét. Ez azt jelenti, hogy a króm segítségével a sejtek tizenöt-hússzor olyan hatásosan tudják felvenni az inzulint, mint nélküle, a biológiailag aktív króm tehát növeli az inzulin hatásosságát.

 

A krómtartalmú táplálékkiegészítők hatását a cukorbetegségre több klinikai kutatásban is vizsgálták. A napi 200‒400 mikrogrammnyi krómbevitel bizonyítottan javított a glükóz- és/vagy lipidanyagcsere paraméterein. Úgy tűnik továbbá, hogy a króm kiegészítésének hatásossága azzal is összefüggésben áll, milyen volt a szervezet krómellátása a kiegészítés előtt. Főleg közepes vagy rossz kiindulási krómstátusz esetén lehet jó eredményeket elérni.

 

Egy egészséges embernek napi 30‒100 µg krómra van szüksége naponta.

 

Fogyókúrában serkenti a zsírégetést

A csökkentett szénhidráttartalmú étrend mellett a krómbevitel nagyban hozzájárul a zsírfelesleg csökkentéséhez. Kutatások igazolják, hogy – miután hatással van a glükóz- és zsíranyagcserére – segít a fogyókúrában és a testösszetétel javításában. Csökkenti az éhséget és a szénhidrátok iránti vágyat, felgyorsítja az anyagcserét, ezáltal könnyebben megszabadulunk a felesleges kilóktól még akkor is, ha érdemben nem változtatunk az étkezési szokásainkon. A króm tovább serkenti a testedzések során a kalóriaégetést, így a fogyás még gyorsabb lehet.

 

Szívbetegségek, magas vérnyomás, öregedés

Az inzulinszinthez köthető rendellenességek és a túlsúly fontos kockázati tényezők az egyes szívbetegségekben, sőt a krómhiány nagy valószínűséggel szívproblémákhoz vezet. Kutatások szerint ez a nyomelem növeli az értisztító hatású HDL-koleszterin (a „jó” koleszterin) koncentrációját a vérben, ugyanakkor csökkenti az LDL-koleszterin és a triglicerid-szintet - ezáltal segít megelőzni a szívbetegségek kialakulását.

 

A magas vérnyomás egyik oka az inzulintúltermelés (hiperinzulinémia) és az inzulinrezisztencia. A vércukorszint – krómbeviteltől függő – csökkenése és emelkedése stimulálja a szervezet szimpatikus idegrendszerét, ezáltal segít a vérnyomás szabályozásában.

 

Az anti-aging vizsgálatok során a tudósok a magas vércukorszint miatt bekövetkező sejtsérüléseket és sejthalált is vizsgálták. Bebizonyosodott, hogy az inzulin-anyagcsere fontos szerepet játszik az öregedésben. Az öregedés során a szervezet egyes részeinek a vérellátása romlik, s azokon a területeken oxigén- és tápanyaghiány (többek között krómhiány) alakul ki. Az artériák egészségét támogató étrend-kiegészítők közül az egyik leghatékonyabb a króm.

 

Mi az ajánlott mennyiség?

Sok ember szervezetéből hiányzik megfelelő mennyiségű króm. Ennek leginkább az az oka, hogy kevés olyan táplálékot fogyasztunk, amely krómot tartalmaz, és az is nehezesen szívódik fel. A táplálékkiegészítőket leszámítva nincs igazán ideális megoldás a szervezet krómhiányának megfelelő pótlására. Bár a gomba, az árpa és a teljes kiőrlésű gabonák tartalmazzák ezt a nyomelemet, de csak akkor, ha azok krómban gazdag táptalajból származnak. Krómban gazdagok még a hagyma, paradicsom, osztriga, kagyló, rák, burgonya, valamint a sörben és a borban is felhalmozódhat króm az erjedés során. A sörélesztő szintén ismert krómforrás, de mivel az élesztőre sokan érzékenyek, ez nem mindig jelent megoldást.

 

A túlsúly és az inzulinrezisztenciával kapcsolatos egyéb problémák kezelésére napi 200‒600 mcg króm bevitele javasolt. Súlyos cukorbetegség és extrém túlsúly esetén a napi adagot érdemes 600‒1000 mcg értékre emelni.

 

A króm az alábbi betegségek megelőzésében és kezelésében segít

  • alacsony vércukorszint
  • agyvérzés
  • magas vérnyomás
  • túlsúly
  • fekély
  • gyomorhurut
  • Crohn-betegség
  • vastagbélgyulladás
  • sclerosis multiplex
  • migrén
  • pszichiátriai betegségek

 

» Részletek

2017. 02. 23.

Hála a NeuroPress Terápiának!

Mostani világunkban, oly mértékben megnőttek a testünkre ható negatív tényezők (idegi, lelki, vegyi, fizikai), hogy ma már, szinte kortól függetlenül, egyfajta állandó védekezési reakciót váltanak ki szervezetünkben. A szünet nélküli információfeldolgozás, illetve sejtszintű túlélési küzdelem testszerte szabályozási zavarokat hoz létre, mely előbb-utóbb tünetekkel, panaszokkal, betegséggel jelentkezik. Míg szervezetünk a túlélésért küzd, nincs kapacitása arra, hogy elvégezze a létfontosságú önkorrekciót. Testünk vagy védekezik, vagy regenerálódik. A kettő együtt nem megy.

» Részletek

2016. 05. 17.

Kevesebb cukor - jobb anyagcsere

Mindössze kilenc napig tartó cukormentes táplálkozás hatására a túlsúlyos gyerekek  több anyagcsere-paramétere jelentős javulást mutatott. A vérnyomásuk, a vércukorértékük, a „rossz” LDLkoleszterin, a testsúlyuk és az inzulinszintjük egyaránt csökkent, májértékeik javultak.

» Részletek

2016. 01. 03.

A sztatinvegyületek hatására a nők agresszívebbé válnak

A sztatinokat koleszterin-csökkentésre használják az orvoslásban. Már egy ideje  gyanítják, hogy szedésük idővel ingerlékenységet és agresszivitást vált ki az emberekből. A Kaliforniai Egyetem (San Diego) kutatói célzottan vizsgálták a sztatinok (simvastatin vagy pravastatin) agressziókeltő hatását 1000 önkéntes felnőttön.

» Részletek

2015. 09. 23.

A kemény sajt vérnyomáscsökkentő

Aki naponta 30 g grana padano sajtot – olasz különlegesség – eszik, az eredményesen csökkentheti vérnyomását. A napi átlagérték pl. 135/86-ról 127/74 mmHg értékre csökkenthető ezzel a mennyiséggel. 

» Részletek

2015. 09. 13.

Avokádóval a „rossz” koleszterin ellen

Azok a túlsúlyos személyek, akik naponta elfogyasztanak egy avokádót, jelentősen csökkenthetik LDL-koleszterinszintjüket (ez a „rossz” koleszterin). Egy ellenőrzött körülmények között zajló amerikai kísérletben a kísérleti személyek vérében a napi rendszerességű avokádófogyasztás hatására 13,5 mg/dl-rel csökkent az LDL-koleszterin szintje.

» Részletek

2015. 08. 06.

Egészségesebb szív-érrendszer jógával

Mindenki tudja, hogy a jóga nyugtató hatású, és kiváló ellenszere a stressznek. A jóga azonban ennél is többet tud: csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, méghozzá ugyanolyan hatékonyan, mint a sport.

» Részletek

2015. 07. 08.

Csillagfürt – a jövő élelmiszere?

Három német kutatót (Frauenhofer Intézet) jutalmaztak a 250 000 euróval dotált Német Jövőért díjjal, egy olyan eljárás kifejlesztéséért, amelynek segítségével biológiailag értékes fehérjét lehet kivonni a csillagfürtből.

» Részletek

2015. 07. 01.

A lenolaj valóságos életelixír

A lenmag olaja sokoldalúan támogatja egészségünket. A lenolaj rendkívül gazdag omega-3 zsírsavakban, valamint hormonszerű anyagokban, ún. lignánokban. Ezek különösen a változáskori panaszok enyhítésében bizonyultak hatékonynak. A lenmag, rendszeres fogyasztás esetén, javítja a vér viszkozitását (áramlási tulajdonságait).  Hatására az érfalak megőrzik rugalmasságukat, így csökkenthető a vérnyomás is, de a lenolaj a koleszterinszint csökkentésében is hatékony.

» Részletek

2015. 06. 06.

Az optimisták szíve egészségesebb

A kifejezetten optimista életszemléletű emberek szív-érrendszere általában egészségesebb, mint a pesszimistáké. Erre a megállapításra jutottak az Illinois  Egyetem (USA) kutatói, akik 5100 személy paraméterét tekintették át: vérnyomásukat, testtömegindexüket, éhomi vércukorszintjüket, koleszterinszintjüket, táplálkozási szokásaikat, fizikai aktivitásukat és dohányzási szokásaikat.

» Részletek

2015. 04. 20.

A szójababban lévő enzim védi a szívet

A „natto” hagyományos japán élelmiszer, amelyet szójababból állítanak elő. A gyártás során aszójababot megfőzik, majd rizsszalmába csomagolják. A rizsszalmában élő bacillus subtilis nevű baktérium lebontja (fermentálja) a babot, aminek eredményeképp a babszemeket nyálkás, nyúlós anyag vonja be.

» Részletek

2015. 04. 03.

A jóga legalább olyan jó a szívnek, mint a kocogás

Aki nem szeretne vagy nem tud kocogni, az ugyanolyan haszonnal alkalmazhatja a jóga lágy mozdulatait, ha szeretné megelőzni a szív-érrendszeri megbetegedéseket. A rotterdami Erasmus Egyetem kutatói 2768 kísérleti személyen végzett 27 orvosi kísérlet eredményeit vetették egybe.

» Részletek

2014. 02. 16.

Bizonyították: napi egy alma távol tartja az orvost

A magas koleszterinszint közismerten a legfontosabb rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségeknek. Főképp akkor van baj, ha a vérben túl magas az ún. LDL-koleszterin szintje, amely károsítja az érfalakat. Arról azonban sokat vitatkoznak szakmai körökben,

» Részletek

Aktuális lapszámunk:
2020. április

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.