Holisztika

A kereszt, mint gyógyító jel

Jelgyógyászat


 

Bármennyire is hihetetlen, de a vallásos, szakrális kereszt mint jelkép eredete a múlt ködébe vész. A korai kereszténység a korábbi ókori, római és pogány szimbólumokat keresztény tartalommal töltötte meg, ilyen még a hal, a galamb, a bárány, a nap és a hold, a kehely, a kenyér és a bor, a pásztorbot.

 

A római birodalom a kereszténységet megelőzően meglehetősen toleráns volt a különböző vallási irányzatok, hitvilágok és kultuszok iránt. Kifejezett „államvallás” nem volt, de a jól működő birodalomnak nem is volt rá szüksége. A legelterjedtebb vallások közé tartozott a Mithrász-kultusz, különösen a 3. században, a Sol Invictus, a napisten kultusza, de emellett megjelent az egyiptomi vallás (Szerápisz– Ízisz–Hórusz) és módosulásai (Ozirisz/Dionüszosz – Ízisz/ Démétér), valamint a legkülönbözőbb „pogány” hitek (görög, etruszk, trák stb.), a birodalom lakosságának és rabszolgáinak sokszínűségét tükrözve. A korabeli leírások szerint a Mithrászvallás is tartalmazta a következő ceremóniaelemeket: templomba lépve vízbe mártott kézzel keresztvetés, a mise alatt kenyér- és boráldozat, a hívek keresztelkednek, bérmálkoznak, hisznek a jó cselekedetek általi üdvözülésben és a halál utáni életben, a vasárnap szent nap volt stb.

 

I. sz. 313-ban a szintén Mithrász-hívő Constantinus tette államvallássá a kereszténységet. Ugyanekkor indult az első inkvizíciós hullám a hasonló vallások eltörlésével (Mithrász–Sol Invictus), a templomok lerombolásával, illetve átalakításával, a papok és hívek megölésével. A fennmaradt csoportokból lettek a dél-franciaországi katharok vagy albigensek és a bogumilok (1. ábra: a kathar és a bogumil kereszt). Mithrász–Sol Invictus tartalmú vallási elemeket a templomos lovagok szertartásai is tartalmaztak, a Napisten kultusza folyamatosan fennmaradt Indiában, és napjainkban Nyugat-Európában éled újra, egyre nagyobb számú gyülekezetek formájában.        

 

  1. ábra                                   2. ábra


Szent Gergely pápa így írt 600 körül a frank Mellitus apátnak: „Semmi esetre sem szabad a népek bálványtemplomait lerombolni. Elegendő, ha megsemmisítitek a bálványok képeit a templomokban. Szent vizet véve meg kell locsolni a bálványok templomát, új oltárt építve, domborműveket a templom padlókövezetébe helyezve. Mivel a templomot jól megépítették, a gonosz szellemek áldozati helyét át kell változtatni az igazi istentisztelet helyévé.”

 

Ugyanígy jártak el hittérítők a szabadban álló kultuszhelyek esetében is, keresztet állítottak a kőemlékek, kegyhelyek tetejére. Érdemes megtekinteni a korai kereszténység egyik megnyilvánulását, egy egyenlő szárú keresztet az egyiptomi Philae-templomban (2. ábra), egy korabeli graffitit, melyet kopt keresztények véstek a hieroglifákkal borított falba.

 

Az biztos, hogy a kereszt az 5. században már elterjedt volt, II. Theodosius császár a perzsák felett aratott győzelme után fényes keresztet (crux gemmata) állíttatott fel a Golgota hegyén. Ettől kezdve a Keleti Birodalomban, a későbbi Bizánci Birodalomban minden császár győzelmének emlékét kereszttel örökítették meg (Wilhelm Ziehr: Das Kreuz Symbol).

 

A kereszténység elterjedése előtt a kereszt olyan jelkép volt, amelyhez vallási és misztikus tartalom egyaránt társult. Indiában a hinduk (napkerék és szvasztika, 3. ábra), Kínában a buddhisták használták a keresztet, de a perzsa (4. ábra), az asszír, a babiloni leletek között is megtaláljuk. És megtaláljuk az egyiptomi vagy a még régebbi eredetű ősi, ún. geometrikus szimbólumok között. Ilyenek például a tau, vagyis a T alakú kereszt, melyet korábban egyiptomi, később Szent Antal-keresztnek neveztek.

 

                  3. ábra                   4. ábra                 5. ábra                6.ábra       

 


Ilyen az ankh vagy egyiptomi füles kereszt, az élet jelképe (5. ábra), de ilyen az ötágú csillag (pentagramma), a sumer eredetű hatágú csillag, vagy ismertebb nevén Dávid-csillag, az élet virága, a mer-ka-bah is stb.

 

A világ más részein is fennmaradtak keresztábrázolások, ezek mindig egyenlő szárú keresztek, így például a perui Machu Picchu területén időszámításunk előttre datált sziklavésetek, azték dob és harcikereszt-ábrák, maja kereszt és népművészeti díszítések, Európa területéről egyszerűbb vagy bonyolultabb megmunkálású talizmánok – és a sort folytathatnánk (6–9. ábra).

 

  

                      7. ábra                                8.ábra                          9.ábra

 

 

Hogyan lett a keresztből a kereszténység szimbóluma?

I. Constantinus – a görög katolikus és ortodox egyházban Szent Konstantin (i. sz. 272–337) – római császárt csapatai 306-ban kiáltottak ki augustusszá, és ettől kezdve uralmát a Római Birodalom egyre nagyobb részére, majd egészére kiterjesztve egészen haláláig uralkodott. Európában ma leginkább a 313-ban kiadott milánói ediktumról (amely a Római Birodalomban elsőként tette törvényessé a keresztény vallást) és a 325-ben tartott első nikaiai zsinatról ismert; mindkettő fontos lépést jelentett a kereszténység elterjedésében. Sokan őt tartják az első keresztény császárnak, bár hite felől kétségek merülnek fel, mivel csak halálos ágyán – vagy még ott sem – vette fel a kereszténységet. A legenda szerint egy látomásnak köszönhetően – a Milvius-hídi csata előtt 312. október 28-án –, mikor katonáival menetelt, egy kereszt jelent meg előtte a Napban, e szavakkal: „E jelben győzni fogsz!” (In hoc signo vinces – I. H. S. V., más források szerint Hoc vince – „Ezzel győzzél!”).

   

           10. ábra              11.ábra               12.ábra               13. ábra             14.ábra

 

 

Később álmában azt az utasítást kapta, hogy új jelet tegyen a zászlóira (labarum, 10. ábra), a hadsereg jelvénye a kereszt lett. Ugyanakkor ez a motívum egyben utalt a győzedelmes nap (Sol Invictus) kultuszára is, ő rendelte el a vasárnap megünneplését a napimádat ünnepnapjaként, ezért is szerepel sok nyelvben a vasárnap jelölésére a „Nap napja” kifejezés, például Sunday, Sonntag, Zondag, Sondag, Söndag. A kereszténység államvallássá tétele után a világi hatalom jelképein is megjelenik a kereszt (koronák, jogarok, zászlók), és a sírokat is a kereszt jele díszíti. A kereszt jegyében harcoltak a pogányok (keresztes hadjáratok, 11. ábra) vagy egymás ellen például a lovagrendek. A lovagrendek jelképei a kereszt különböző formái voltak (johannita vagy máltai, a Szent Jakab-, a frank lovagrendek keresztjei, 12–14. ábra).

 

15. ábra

 

A keresztek megjelenési formái az évszázadok, évezredek folyamán változatos képet mutatnak. Az alapelv, két vonal egymást metszi, lényegében változatlan, de az egyes kereszteket övező vallási tradíció és hitvilág tartalmában már sokszor háborúhoz vezető különbségek vannak.  Megkülönböztethetünk a felépítés szerint „egyszerűbb” kereszteket, például kettős, hármas, horgony-, andrás-, ortodox, kerék-, antal-, krisztusi, görög, latin kereszt (15. ábra), és a rajzolatát tekintve sokkal bonyolultabb szerkezetűeket. Az utóbbira jó példa a rejtélyes eredetű kelta kereszt (16. ábra) és a mély ezoterikus tartalommal felruházott ún. rózsakereszt (17. ábra). S kereszt megjelenik az államok, városok lobogóján, hogy csak néhányat említsünk: a svéd, norvég, dán, finn, görög, svájci, jeruzsálemi, québeci, brit, baszk keresztmintázatú zászlók (18. ábra).

 

 

     16.ábra                      17.ábra                                      18.ábra                       
 

Egy elektromágneses vonal

Ahhoz, hogy az egyenlő szárú kereszt „működését”, varázslatát megértsük, először az egy vonal energetikáját kell tisztázni. Ha ceruzával, tollal, bármivel húzunk egy vonalat papírra, falra, táblára, „ez csak egy vonal”, gondolnánk. Valójában ezzel a vonallal két dolgot hoztunk létre, egy elektromágnesesen feltöltött hullámrezonátort és egy elektromágneses sugárzás vételére alkalmas antennát (ezekből a tulajdonságokból ered a jelgyógyászatban alkalmazott terápiás felhasználása is). Ha bármilyen ingával hogy csak a legegyszerűbb tesztelési módszernél maradjunk, melyet bárki el tud végezni – megvizsgáljuk ennek az egyszerű vonalnak a „kisugárzását”, vagyis az elektromágneses viszonyait, a következőket fogjuk találni: ha bal kezünk mutatóujját a vonal egyik, majd néhány másodperc múlva a másik végére helyezzük és közben figyeljük a jobb kezünkben lévő ingát (balkezesek fordítva!), az inga a vonal két végen ellenkezőleg fog mozogni. Ha a bal végén például tőlünk „elfele” mozgott, a jobb végén homloksíkunkkal párhuzamosan fog lengeni. Lényeg az, hogy a két végen ellenkező mozgást tapasztalunk, és ezt bármennyiszer megismételhetjük, nem változik. Ugyanezt a jelenséget tapasztalhatjuk, ha egy mágnesrúd két végét vizsgáljuk hasonló módszerrel, de egy egyszerű ceruzaelem is hasonlóképpen „viselkedik” (19. ábra).

 

 19. ábra


Környezetünkben minden – élő és élettelen egyaránt – folyamatosan sugárzik, vagyis elektromágneses hullámokat bocsát ki. A mágnesrúd elektromágneses sugárzásában a mágneses jelenség a domináló, a ceruzaelem elektromágneses sugárzásában pedig az elektromosság, de a két hullám – az elektromos és a mágneses – „elválaszthatatlan” egymástól (20. ábra). Az általunk rajzolt vonal is hasonlóképpen viselkedik. Ha a mutatóujjunkat a vonal közepére helyezzük, az inga nem mozdul. Hasonlóképpen viselkedik a mágnesrudunk is. A vonal közepén a töltések kiegyenlítik egymást, de ha ezt egy elektromágneses szinuszhullámként ábrázoljuk, azonnal látjuk, hogy a középpont egyben „O”, nullapont is, ez az a pont, ahol a szinuszhullám az ellenkező oldali hullámkomponensébe átfordul. Csupán nagyságrendi különbségek vannak a ceruzaelem, a mágnesrúd és a rajzolt vonal között. Megfelelő érzékenységű mérőműszerrel a rajzolt vonal elektromos és mágneses „finomenergetikai információját” meg lehet mérni.

 

20. ábra

 

Kapcsolat a jelgyógyászattal

Az előzőekben leírtak az ősidők óta létező és alkalmazott, jelekkel, geometriai ábrákkal való gyógyítás alapját jelentik. A megfelelően elhelyezett vonalak, vonalsorozatok a jelgyógyászat alapelemei, és majd minden ábra felbontható vonal alapegységekre. A jelekkel való gyógyítás minden kultúrkörben, minden földrészen ismert, az észak-amerikai indiánoktól a belső-ázsiai sámánokig, Indiától Afrikáig, az Amazonas vidékétől Pápua Új-Guineáig. Valószínűleg az emberiség legrégebbi tudásáról van szó, melynek elméleti hátterét és működését csak a legújabb biofizikai és információs kutatási eredmények tették lehetővé.

 

A kereszt alapelemei a két egyenes

De térjünk vissza az egyenlő szárú kereszthez. Ez két vonal, két erővonal, két elektromágneses hullámvonal találkozása, melynek során egy balról jobbra tartó és egy felülről lefelé haladó erővonal metszi egymást. Első megközelítésben azt gondolnánk, hogy a két, ugyanazon energiával „feltöltött” erővonal kioltja egymást és energetikai blokkot okoz. Hiszen a két ellentétes törekvés kölcsönösen köti, akadályozza egymást (21. ábra).

 

Az energetikai blokk szempontjából igazunk is lenne, ha magát a blokkot nem valami passzív akadálynak gondolnánk. Az egyenlő szárú kereszt valójában egy igen aktív energetikai mező, mely a kereszt körül kialakuló töltéseloszlás egyenlőtlensége miatt nem stabil energiamező, hanem forgómozgást végző védő energiafal. Az elektromos töltéseloszlás következtében kialakuló körkörös mező áthatolhatatlan védelmet jelent az alkalmazó számára minden finomenergetikai információval, sugárzással szemben, függetlenül attól, hogy a környezet élő vagy élettelen alkotóelemeitől származik. Nem véletlen, hogy nagyon sok régi egyenlő szárú keresztábrázolás a kereszt körül még egy kört is feltüntet, utalva az egyesek által valószínűleg látott energiapajzsra. Ilyen például a kerék-, a kelta és a körkereszt is (22. ábra).

 

Több ezer éves a még a kereszténység előtti időkből származó baszk kereszt, a Lauburu (lau = négy, buru = fej, hegy, csúcs), a szvasztikához hasonlóan ennek is van jobbra, illetve balra forgó verziója; az első pozitív jelentéstartalmat hordoz, míg a második negatívot (23. ábra). A baszk kereszt ábrázolja legszemléletesebben az egyenlő szárú kereszt energiamintázatát, a töltéseloszlás következtében létrejövő forgómozgást.

 

 

                   21. ábra                        22. ábra                         23. ábra           

 

 

A kereszt mint erőtér

Az egyenlő szárú kereszt-információ blokkoló, a sugárzások, az elektromágneses hullámok áramlását megszüntető erőtér. Védőfunkciójánál fogva alkalmas például az ártalmas geopatikus zónák semlegesítésére, a negatív sugárzású helyek közömbösítésére. Az egyenlő szárú kereszt által gerjesztett erőtér nagysága a kereszt méretétől függ. Egy 2x2 m-es kereszt alkalmas egy közepes városi főtér energetikai védelmére, egy 40x40 cm-es kereszttel kb. 5 méter sugarú körben tudjuk az adott területet a geopatikus sugárzásoktól tehermentesíteni. Az egyenlő szárú kereszt és erőterének lényeges tulajdonsága – és ezzel minden alkalmazónak tisztában kell lenni –, hogy minden sugárzást, tekintet nélkül annak ártó, ártalmatlan/ közömbös vagy hasznos/éltető jellegére, közömbösít. Így meggondolatlan, hozzá nem értő alkalmazásával a környezetünkben lévő esetleges pozitív energiákat is megvonhatjuk szervezetünktől.

 

Hol, mikor használjuk?
Ahol nyugtatni akarunk, amikor fájdalmat kell csillapítani, véd a külső negatív erők, energiák ellen, de az adott hely pozitív energiáit is csökkenti.

 

„E jelben győzni fogsz” – de csak akkor, ha téged támadnak, támadásra nem használható.

 

Blogokból, arra a kérdésre, ki miért visel keresztet?

1. „Édesanyámtól kaptam. – Férfias. – Csak díszként viselem. – Kényelmetlenül érezném magamat nélküle. – Megóv a bajtól. – Semmi különöset nem tulajdonítok neki, csak lóg a láncon. – Elég morbidnak tartom, ha valaki keresztet visel, hiszen az egy kivégzési eszköz!”

 

2. A IV. századdal kezdődően az egyházon belül kezdett kialakulni egy olyan hit, hogy a keresztnek mágikus erőt, a keresztvetésnek varázserőt tulajdonítottak, azt gondolták, hogy ez a legbiztosabb védelem a démonok ellen és a leghatásosabb gyógyszer a betegségek ellen. Évszázadok alatt több száz keresztforma alakult ki. Kezdetben magát Krisztust nem ábrázolták. Inkább egy ifjút, aki ékszerrel kivert keresztet tartott. Később egy bárányt. I. sz. 691-ben a trullói zsinat ismerte el „hivatalosan” a keresztet, amelyben egy fiatalember mellszobra volt látható, a kereszt felett a bárány helyett. Idővel ebből fejlődött ki a feszület, a Krisztus testét ábrázoló kereszt. (Encyclopaedia of Religion & Ethics)

 

3. A hatágú kereszt mint ún. krisztusi kereszt valójában monogram, ez a görög chi-rho vagy khi-rho kereszt. Nem keresztény, Jézusé sosem volt, a keresztények Konstantinig nem használták.

 

A jel az ókori tudósok, írnokok által használt jelölés volt a papiruszok alján vagy szélén, hasonlóképpen ahhoz, amikor ma az olvasott könyv érdekesebb vagy fontos részeit a lap szélén megjelöljük vagy az oldalt behajtjuk. A chi-rho monogramot minden jelentősebb ókori kultúra ismerete és használta. A chi-rho két betű kiejtése, a görög chreston: kedvező előjel szó rövidítése. Valójában ez a kereszt szinte ugyanolyan, mint a napkultuszban használt szimbólum (24. ábra).

 

                 24. ábra                       25.ábra                             26.ábra    

 

4. Erich Körbler Új homeopátia II. című írásában elemzi a kereszténység szakrális keresztjének elektromágneses védőfunkcióját, mely elektromágneses szempontból gyengébb, mint az egyenlő szárú kereszt. „Felkeltette érdeklődésemet és tanulmányozni kezdtem a katolikus szakrális tárgyakon és ruházatokon megjelenő kereszteket. Meglepetésemre a legtöbb helyen egyenlő szárú keresztet találtam. A miseruhák gyönyörű mintázatában mindenütt egyenlő szárú kereszt szerepel, hol díszítve, hol dísztelen környezetben. Mindegyik miseruhán hátul a pap háta közepén egyenlő szárú kereszt látható, egyszínű miseruhák esetén is. A misekelyhet takaró kendőn is egyenlő szárú kereszt látható, s még hosszan sorolhatnám.” (Részlet dr. Sági Mária: Információs gyógyítás – a Körbler-módszer című rövidesen megjelenő könyvéből) (25. ábra).

 

5. A kereszt mágikus ereje Az ősi népeknél a kereszt csillagászati jel és misztikus szimbólum volt, védőereje általánosan alkalmazott, minden kultúrában. „A mexikói huicholes törzs a Gonosz elleni védőjelként használja. Véd a kedvezőtlen hatásoktól, és a lakókörnyezet szellemi védelmének az eszköze is. Kereszt alakú testrajzokkal védik a törzs tagjait az egészségre ható negatív ártalmaktól, kereszteket viselnek a testükön, és többméteres keresztekkel a faluközösség tereit védelmezik” (Erich Körbler: Új homeopátia). Érdekesek az elmondottak fényében a népművészeti díszítőelemeik és hasonlóság a baszk motívumokkal (26. ábra). A keresztények az első századokban titkos Krisztus-szimbólumukként használták. A kereszt a megváltás szent jele, mellyel a keresztény egyház megáld és a szentségek kiszolgáltatásánál használ. A kereszt évezredek óta a messianizmus, a megváltás szimbólumává vált az emberiség számára. A kereszt az érvénytelenítés, megsemmisítés jelképe is. Gondoljunk csak az ismert szólásra: „arra már keresztet vethet!” – tehát útjára enged valamit, lemond róla, elveszettnek tekinti. Ha ennek a két egymást metsző erővonalnak, amely kultúránk hatalmas szimbólumává emelkedett, mély rétegébe hatolunk, felismerhetjük benne a karma megsemmisítésének kulcsát is.

 

27. ábra

 

6. Az egyenlő szárú kereszt kialakulásának igazi oka egyes leírások szerint a Nibiru, a keresztezés bolygója. A Nibiru, vagy újabb elnevezéssel a X. bolygó, ha belép a Naprendszerbe, keresztezi a Föld pályáját, illetve a nappal is látható bolygó fénye vörös kereszt formájú. A Föld és a Nibiru nem csak csillagászatilag keresztezik egymás pályáját és kerülnek időről időre egymáshoz közel, hanem az élet kialakulása, fejlődése, továbbfejlődése szempontjából is jelentős ez a „kereszt”. Az i. e. a második évezredben Marduk király által kialakított vallás tovább vitte a kereszt ábrázolását és használatát, a babiloni vallás jelképe lett. A kereszténység átvette ezt a jelet, az egyik szár megnyúlt, és kialakult a ma használatos latin kereszt (27. ábra).

Dr. Csiszár Róbert
XVI. évfolyam 12. szám

Címkék: jelgyógyászat, kereszt, szimbólumok

Aktuális lapszámunk:
2019. augusztus

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.