Holisztika

A lelkünk is lát!

A tartósan fennálló, kóros érzelmi állapotok valódi elváltozásokat is okozhatnak a szemben

A természettudományos gondolkodás által meghatározott orvostudományban a látást gyakran csak mechanikusan értelmezik. A szemet biológiai fényképezőgépként írják le, lencsével, zoommal és fényérzékeny csippel (az ideghártyával) felszerelt szerkezetként. Ha valamilyen zavar lép fel a látás folyamatában, kis javítás szükséges szikével, esetleg lézerrel, illetve a megfelelő gyógyszert kell adagolni - és máris minden rendben működik. Ez a szemlélet rendkívül leegyszerűsíti a valóságot. A szemet már a régi iratokban is a lélek tükrének nevezik. A közmondásokban és szólásokban is kapcsolatot fedezhetünk fel a látás és az érzelmi állapotok között.


 A szem a lélek tükre, ugyanakkor lelki funkcióink befolyásolják látás biológiai folyamatát

 

A látás nem csak fizikai, hanem lelki-szellemi folyamat is. Sok érzelem, lelki rezdülés közvetlenül vagy közvetve befolyásolják, miként látunk. A tartósan fennálló, kóros érzelmi állapotok valódi elváltozásokat is okozhatnak a szemben. A konvencionális orvoslás csak ebben az utóbbi esetben beszél valódi betegségről, amelyeket a fentiekben említett módszerekkel igyekszik orvosolni, „reparálni”. Ez sajnos nem mindig sikerül úgy, ahogy szeretnénk. Ilyenkor krónikus, egyre romló betegségről beszélnek, vagy előre nem látható kórlefolyást emlegetnek. Ehhez társul, hogy a látás az elmúlt 25 évben rendkívül nagy változásokkal szembesült. A modern technológia, a közlekedés, a számítógépek, a televízió révén egyre több fontos, illetve haszontalan információ zúdul ránk a szemeinken keresztül. Pszichénk azonban nem erre a megerőltető, a legkisebb hibát sem toleráló látásra van kitalálva.

 

 

Nem minden tudatosul bennünk, amit szemünk lát

Agyunk egyik legfontosabb képessége, hogy megkülönbözteti egymástól a fontosat a lényegtelentől, és utóbbit kiszorítja az észlelési folyamatból. Szemeinken keresztül csak azt észleljük, amit belső szűrőnk átenged, azaz noha sok mindent meglát a szemünk, ebből nem minden jut el tudatunkig. A fényképezőgéppel ellentétben tehát mi szubjektíven látunk! Ez azt jelenti, hogy a vizuális észlelésből mindaz, ami nem jut el tudatunkig, elraktározódik tudatalattinkban, amelyen keresztül már képes hatni ránk.

 

Az ilyen tudatalatti feszültségek feloldásra várnak. Ha ez nem történik meg, fizikai, testi panaszok, bántalmak alakulnak ki. Dr. Georg Groddeck (1866-1934) német orvos és a pszichoszomatikus medicina előfutára ezt írta: „Amikor fejünk elfordítása vagy szemünk behunyása nem elegendő a zavaró külvilági ingerek elhárítására, bizonyos testi állapot esetén betegség alakul ki.” Ez lehet viszonylag ártalmatlan, akut és idült szemhéjgyulladás, de súlyos esetben akár vakságot is okozhat. Az ún. pszichoszomatikus betegségek „klasszikusai” közé sorolható például az időskori sárgafolt-elfajulás (makuladegeneráció), a zöld hályog, a rövidlátás, az ideghártya közepén kialakuló gyulladások vagy a szemhéjak szinte kezelhetetlen gyulladása. Ekkor merül fel a kérdés: „Mit nem szabad látnom, illetve mit nem tudok, vagy nem akarok látni?”

 

A magán- és a társadalmi élethez gyakran számos félelem társul: egzisztenciális félelmek, büntetéstől való félelem a szó tágabb értelmében, kudarctól való félelem, elavult, káros családi szerepfunkciók felett érzett félelmek férfiaknál és nőknél egyaránt. A félelem a legjelentősebb kórokozó érzelem. Egyéb emocionális stresszfaktor lehet például a túlterheltség otthon vagy a munkahelyen, túlzott önfeláldozás barátokért, hozzátartozókért, vagy az elválás, leválás.

 

 

A félelem betegségekhez vezet és betegségeket tart fenn

Normális esetben a félelem életfontosságú, életmentő „mindent vagy semmit” jellegű reakció: más néven „fuss el, vagy harcolj”. Az életet, testi épséget fenyegető környezeti hatások esetén lehetővé teszi a testnek a gyors reagálást. A folyamat során viszonylag sok adrenalin és kortizon szabadul fel és jut a véráramba. Ezek fokozott oxidatív stresszt idéznek elő testünkben. Vészhelyzetekben mindez szükséges, és nem károsítja jelentős mértékben szervezetünket. Ha azonban a stresszhelyzet tartóssá válik, és ezek az anyagok folytonosan vérünkben keringenek, akkor is, ha nem tudunk az adott helyzetből egyszerűen elmenekülni vagy harcolni, ez a helyzet testi megbetegedésbe torkollik - a szemekben például makuladegeneráció vagy a szemnyomás növekedése, zöld hályog alakul ki. Az idült félelem a legkülönfélébb érzékelési zavarokat képes előidézni: fényfoltok, látótérkiesés, megváltozott színlátás, a kontrasztok érzékelésének zavara, elsötétült látótér stb. Mindeme zavarok kapcsán a szemész alapos vizsgálattal sem bukkan szervi elváltozásra, ami indokolhatná a beteg panaszait. Legrosszabb esetben a pácienst ilyenkor szimulánsnak tekintik.

 

Sok növény a pszichére is jótékonyan hat

 

Másfelől a súlyos szervi betegségek félelmeket keltenek bennünk. Az olyan súlyos szembetegségek, mint a sárgafolt-elfajulás, a zöld hályog, folyamatosan aggodalmat, félelmeket okoznak a páciensekben. Folyton a megvakulástól, önállóságuk elveszítésétől tartanak, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mindeme tényezők hozzájárulnak a kórfolyamat fenntartásához, sőt fel is gyorsíthatják a betegség lefolyását, romlását.

 

A pszichés zavarok terápiájának több lehetséges módja van. Az egyik legfontosabb módszer a pszichoterápia. Mivel az ilyen jellegű panaszok és a belőlük származó megbetegedések gyakran érettebb korú embereknél jelentkeznek, lehetőleg olyan pszichoterapeutához forduljanak, akinek van tapasztalata az idősebb korosztály terápiájában.A korosabb emberek gyakran másképp látják az életet és a különféle problémákat. Az élet kései szakaszára  jellemző, hogy az élet értelmét keressük. Ebben sokat segíthet, ha szeretettel, hálával gondolunk saját, korábbi életszakaszainkra.

 

 

Akupunktúrával és gyógynövényekkel a szemek egészségéért

Más fontos terápiás lehetőséget jelentenek az affirmáció (megerősítő mondatok). Ezekkel az egyénre szabott mondatokkal segíthetünk a tudatalattinak bizonyos problémák megoldásában. A pszichés problémák hatékony kezelésének jó alternatívája lehet az akupunktúra. A  tapasztalt  akupunktőr képes megtalálni a megfelelő pontkombinációt. Rendszeresen alkalmaznak bizonyos fülpontokat: például vegetatív idegrendszer, antiagresszió pontja, antidepressziópont, frusztrációs mesterpont, a félelmek és aggodalmak pontja, ómega-pontok, a szív és a vese pontjai. A testpontok közül a szív 7, szívburok 6 és 15, kormányzó 20, gyomor 36, vese 3 és 6 a legfontosabbak. Megjegyzendő azonban, hogy az akupunktúrában a fix pontreceptúrák kevéssé hatékonyak, ennél jobban működnek a személyre szabott kezelések.

 

Az idült félelem legkülönfélébb érzékelési zavarokat képes előidézni: fényfoltok, látótérkiesés, megváltozott színlátás, a kontrasztok érzékelésének zavara, elsötétült látótér stb.

 

Nem lebecsülendő a gyógynövényes kezelés sem. Sok növény a pszichére is jótékonyan hat. A pszichés komponenst is tartalmazó szembetegségek kezelésére alkalmas gyógynövények: a nyírfa, a borostyán, a citromfű, az orbáncfű és a kerek repkény. Applikációs formaként szóba jöhet a tea, a friss préslé, valamint a különféle, erős hatású tinktúrák.

 

Ezeket a növényi készítményeket kombinálhatjuk homeopátiás készítményekkel, főképp komplex homeopatikumokkal, mivel a pszichés zavarok általában többrétegűek. A terápiát lehetőleg tapasztalt terapeuta koordinálja. A szemorvos lehetőleg maga is praktizáló pszichoterapeuta legyen, de mindenképp értsen a természetes gyógymódokhoz. Természetesen több szakember együttműködése is lehetséges.

 

Az idősebb emberek gyakran elutasítják a pszichológiai kezelést, inkább csendben tűrnek. Ilyen esetekben a hozzátartozókon, a barátokon a sor, hogy megfelelő óvatossággal és tapintattal próbálják rábeszélni a pácienst. Sajnos ma is nagyon elterjedt a „De hiszen én nem vagyok bolond!” nézet. Az érintettekbe bátorságot kell önteni, hogy pszichoszomatikus szempanaszok esetén engedjék, hogy segítsenek rajtuk. Ha a szemorvos nem veszi őket komolyan, mindenkinek joga van más szakember véleményét kikérni.

- tamás -
XVII. évfolyam 5. szám

Címkék: látás, psziché

Aktuális lapszámunk:
2019. szeptember

A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.