Holisztika

A szróták szerepe az ájurvédában

A szróták biztosítják az utat minden áramláshoz, mozgáshoz

    A nyugati orvoslás anatómiája anyagi és strukturális jellegű, míg az ájurvéda funkcionális és információs megközelítésű, vagyis azt tanulmányozza, hogy hogyan haladnak az információk a test és az elme egyik részéből a másikba. Az emberi test csatornák, szervek, keringési körök bonyolult hálózata, melyekben az ún. szróták biztosítják az utat minden áramláshoz, mozgáshoz.


     

    A nagy ókori ájurvédikus mester, Szushruta írta le, hogy az emberi testet 7 bőrréteg, 300 csont (porcokat és fogakat is beleértve), 210 ízület, 900 ínszalag, 500 izom, 700 véna, artéria és ideg és az előző cikkben tárgyalt 107 marma alkotja.

     

    A mi nyugati anatómiához szokott felfogásunknak elég nehezen érthető, hogy az ájurvédában a fizikai test esetében a dóshákról, dhátukról és szrótákról beszélnek, mint alkotóelemekről, melyek 3. szemes finomérzékeléssel, ráhangolódással fedezhetők fel. Így elsőre azt gondolhatjuk, hogy nem boncoltak, és nem ismerték a test „valós” alkotóelemeit, mint ahogy azt a nyugati orvoslás felfedte. A fenti Szushruta- idézet azonban elég pontosan megfogalmazza a fizikai test összetevőit, ami arra enged következtetni, hogy mégis végeztek boncolásokat. Szushrutát a sebészet atyjának is nevezik, amellett, hogy a róla elnevezett gyűjtemény (Szushruta-szamhitá, Kr. e. 4. század) az ájurvéda egyik fő ókori forrása.

     

    Az ájurvédában a testet soha nem tekintették csupán egy óraszerkezethez hasonló gépezetnek, ahogyan Descartes állította, hanem mindig megtartották az orvoslásban a test és tudat egységét, amelyhez a mai nyugati orvostudomány egyes iskolái is újból kezdenek visszatérni a kvantumfizika legújabb elméletei által inspirálva. A Szushruta-szamhitá is eljutott Európába arab közvetítéssel. Arabra a 8. században fordították le, és ez a változat jutott el Itáliába a középkor vége felé.

     

    Maga Szushruta azonban a komoly sebészeti tudása ellenére a gyógyítási rendszerében a betegségek megelőzésére helyezte a hangsúlyt a jó egészség fenntartásával a testnedvek (dóshák) harmóniája, egyensúlya, a helyes táplálkozás, a tudat és a test boldog és elégedett állapota által.

     

     

    A cikk folytatását a Természetgyógyász Magazin áprilisi lapszámában olvashatják!

    Majoros János Károly
    XXV. évfolyam 4. szám

      Aktuális lapszámunk:
      2019. április

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.