Holisztika

A vonzás törvénye

A kívánságok teljesülésének titka

    Képesek vagyunk-e arra, hogy a gondolatainkkal előidézzük a kívánt körülményeket, és elkerüljük a nemkívánatosakat? Hozzájuthatunk-e az egészséghez, a gazdagsághoz, az ideális partnerhez, a boldogsághoz és az elégedettséghez, ha elég intenzíven gondolunk rá? A Titok című könyv szerzője úgy véli, igen.


    Tavaly óta az Egyesült Államok könyveladási listáján, de újabban nálunk is ott áll az a könyv, amely a következő, igen sokat ígérő címet hordozza: A Titok. Nem más ez, mint az ausztrál tévés újságírónő, Rhonda Byrne filmjének könyvváltozata. A film és a könyv az elmúlt három év során milliomossá tette szerzőjét. És éppen erről szól mindkettő: hogyan gazdagodjunk meg, hogy érjük el, hogy minden kívánságunk teljesüljön? Miért sikerül ez másoknak, és nekem miért nem? Mi a nagy titok?

     

    A titok nyitját az ausztrál szerző az amerikai Wallace D. Wattle A meggazdagodás tudománya című könyvében találta meg. Ez a kötet 1910-ben jelent meg először. Rhonda Byrne a lányától kapta meg a könyvet, amikor éppen élete mélypontján volt. A könyv olyannyira fellelkesítette, hogy elhatározta, filmet forgat belőle.

     

    Az újságírónő Amerikába utazott, ahol két tucat szerzőt és bölcsességoktatót interjúvolt meg a témáról, majd játékfilm-hosszúságúra összevágta belőle A vonzás törvénye című filmjét. Később ebből írta meg a könyvét. Üzenete: minden a tiéd lehet, amit csak akarsz, ha elég erősen koncentrálsz rá gondolatban. Minden, ami történik veled, amit megkapsz vagy elérsz, amit elveszítesz, a gondolataid következménye. Meggyőződéseid, elképzeléseid, hited, ítéleteid és előítéleteid határozzák meg az életedet - a jóban ugyanúgy, mint a rosszban. De vajon ez valóban ennyire egyszerű?

     

    A vonzás törvénye mögött álló alapötlet lényegét tekintve igaz. A gondolatok valóban működő erők, és segítségükkel egészen meglepő módon képesek vagyunk befolyásolni a testünket, az érzéseinket és még a környezetünket is. Itt nem kell feltétlenül Uri Gellerre gondolnunk, aki pusztán mentális úton tud kanalakat hajlítani. A modern placébókutatás azt mutatja, hogy a teljesen átlagos, hétköznapi emberek is képesek elérni pusztán képzelőerejükkel, hogy a hatóanyag nélküli gyógyszer hasson, a fájdalom elmúljon, súlyos betegségek meggyógyuljanak.

     

    Mi az eredetük ezeknek az elképzeléseknek?

    A fent leírtakhoz hasonló ötletek ősidők óta ismertek, és különféle variációkban leírták őket. A hinduizmus legjelentősebb spirituális művében, a Bhagavad-gítában ez így hangzik: "Az ember hitből készült, ahogyan hiszel, olyan vagy." Buddha pedig a következőket mondja: "A dolgok a szellemből indulnak ki, a szellemből születnek, azt feltételezik." A názáreti Jézus pedig azt mondja: "Higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek" (Márk 11). Kortársa, a római filozófus, Seneca így vélekedett: "Mert hatalmasabb a sorsnál a lélek. A lélek minden dolgot akarata szerint formál, és ő maga az oka a szerencsés vagy szerencsétlen életnek." Aquinói Tamás, a középkor nagy egyházi tanítója pedig meggyőződéssel hitte: "Minden ötlet, amely a lélekben keletkezik, olyan parancs, amelynek a test engedelmeskedik."

     

    Alapjában véve ősi bölcsességről van szó: amit pozitív gondolatokkal kisugárzok magamból, azt kapom vissza. De a vonzás törvénye a modern szerzők szerint ennél többet ígér: tudniillik azt, hogy minden kívánságunk valóra váltható,
    ha elég erőfeszítést teszünk

     

    Az a gondolat azonban, hogy a szellem uralkodik az anyag és a sors fölött, az úgynevezett New Thought, azaz Új gondolat mozgalomban vált különösen hangsúlyossá. Ez a mozgalom a XIX. század közepén keletkezett az Egyesült Államokban, és ennek a hagyományait követi a Rhonda Byrne által meginterjúvolt szerzőkés tanítók többsége. A mozgalom kezdeményezőjének az amerikai szellemgyógyász, Phineas Parkhurst Quimby (1802-1866) tekinthető. Az eredetileg órásmesterek tanult Quimbyt egy francia orvos avatta be a mesmerizmus módszereibe. Az osztrák orvos, Franz Anton Mesmer a XVIII. században fejlesztette ki terápiás módszerét, amelyet ma a mágnesterápia és a hipnózis keverékének tartunk.

     

    Quimby arra a meggyőződésre jutott, hogy a gyógyulás egész folyamata szellemi síkon játszódik le. A gyógyulás azért jön létre, mert a beteg hisz benne - ez az, amit ma placébóhatásnak neveznénk. A betegség pedig azért alakul ki, mert az orvos diagnosztizálja, mert egy eltérésnek nevet és orvosi hátteret ad. Quimby ezenkívül azt is hitte, hogy az ember mint Isten képére teremtett valaki egyáltalán nem is tud megbetegedni, és ha mégis megtörténik ez, akkor negatív elképzeléseken alapul. Ha a beteget meg tudjuk győzni arról, hogy a betegsége valamiféle tévedésen alapul, és a valóságban az illető egészséges, akkor a baj eltűnik. "A magyarázat a gyógyír" - mondta.

     

    És Quimby valóban megdöbbentő sikereket ért el. Az általa meggyógyított számos páciens egyike volt Mary Baker Eddy, aki szintén elhivatottságot érzett a szellemgyógyászat iránt. Quimby módszerét kifejezett keresztény háttérrel kombinálta, és megalapította a keresztény tudomány (Christian-Science) mozgalmat. Ennek célja az volt, hogy "Jézus Krisztus szavait és munkásságát újra felidézze, és ezzel új életre keltse az eredeti kereszténységet és elveszített gyógyító elemét".

     

    Egészség vagy betegség – minden csak a helyes gondolkodás kérdése? Differenciálnunk kell, hogy ne csalódjunk

     

    Emma Curtis Hopkins személyében feminista-emancipációs aspektust kapott a kezdődő New Thought, az Új gondolat mozgalom, amely a mai napig folytatódott, hiszen a mozgalom meghatározó személyiségei mindig nők voltak. Köztük például Myrtle Fillmore, aki súlyos betegségből gyógyult fel, és a férjével, Charlesszal megalapította a Unity mozgalmat, a mai napig legátfogóbb csoportot a New Thought mozgalmon belül. Ennek tagjai közé számít például Oprah Winfrey, az Egyesült Államok legsikeresebb talk-show műsorvezetőnője.

     

    Emma Curtis Hopkins iskolájához tartozott William Walker Atkinson, több száz könyv szerzője, aki már 1906-ban részletesen írt a vonzás törvényéről, valamint Ernest Holmes, a Science-of-Mind mozgalom megalapítója, amely a Unityt követő második legjelentősebb a New Thoughton belül. Holmes volt a tanítója Norman Vincent Peale-nek és Joseph Murphynek. Könyveik világszerte bestsellernek számítanak.

     

     

    A siker számos kisebb erőfeszítés eredménye

    Robert Collier a XX. század elején a nagybátyja által alapított Colliers Magazine hirdetési osztályán dolgozott, és a keresztény tudomány segítségével kigyógyult súlyos betegségéből. Ez felkeltette érdeklődését a szellemi erők iránt, és feltette a kérdést: vajon a szellem, amely olyan meglepő hatást gyakorolt a testre, nem lenne-e képes más, külső problémákat is megoldani? Például anyagi vagy üzleti nehézségeket? Miért csak egészségi gondok esetén segítene, nem bármilyen más esetben, amit szeretne?

     

    Collier tucatnyi könyvet és kurzust tanulmányozott, nemcsak a New Thought témaköréből, hanem a misztikus, mágikus, okkult irodalomból is, illetve a világ különböző vallásaiból. Amikor végre úgy érezte, megértette, miről van szó, hozzáfogott felismeréseit egyszerű, praktikus megfogalmazások formájába önteni, hogy a mindennapokban is használhatók legyenek.

     

    1. kép: Az amerikai életfilozófus és író, Phineas Parkhurst Quimby az amerikai Új gondolat mozgalom elindítójának számít
    2. kép: Mary Baker Eddy, a keresztény filozófia egyház alapítója azután találta eg az Új gondolathoz vezető utat, miután kigyógyult idegi alapú betegségeiből
    3. kép: Emma Hopkins gondolkodásmódját is befolyásolta a mozgalom

     

    Ennek nyomán azután számtalan könyv keletkezett A benned élő Isten címűtől A titkos erőig. Collier ezekben többek között a megerősítés fontosságát hangsúlyozta, valamint a vágyott dolgok és helyzetek képszerű vizualizációját. A helyes kívánság mellett a helyes cselekvésnek is nagy jelentősége van: "Vetned kell, mielőtt aratni akarsz. Mielőtt fogadni akarsz, adnod kell" - írja. És azt is: "A siker sok kis erőfeszítés eredménye, amelyeket nap mint nap megismétlünk."

     

    Charles Haanel sikeres vállalkozó volt, aki 1912-ben könyvben tette közzé azokat az ötleteket és módszereket, amelyek sikeressé tették. A mesterkulcs című könyvében 24 leckében ír le bizonyos gyakorlatokat, így testi és szellemi ellazulást, meditációt, koncentrációt, konstruktív gondolati képek tervezését, a helyes gondolkodást és cselekvést. Ezek közül némelyik alaposabb és mélyebb, mint A Titok. Többek között azt írja: "A gazdagság mindig kemény munka eredménye. A tőke eredmény, nem ok, a szolga, és nem az úr, a módszer, és nem a cél." Továbbá "Csak azt kapjuk meg, amit oda is tudunk adni. Aki megpróbál kapaszkodni valamibe, anélkül, hogy cserébe valamit adna, annak a végén meg kell állapítania, hogy az adás és az ellenszolgáltatás törvénye végső soron mindig kiegyensúlyozott állapotról gondoskodik. Az ember általában pénzre vágyik és a hatalom egyéb szimbólumaira. De ha megértjük, honnan származik végső soron a hatalom, akkor megengedhetjük magunknak, hogy lemondjunk a jelképeiről."

     

     

    Mi a valódi jólét?

    A gazdagság spirituális aspektusai sokkal jobban kifejezésre jutnak Haanelnél, mint A Titokban megszólaló önsegítő guruknál. Közülük csak a karizmatikus Michael Beckwirt jelent kivételt. Könyvében leírja, "értsék meg, a valódi jólét egy olyan tudatállapotban áll, amely felismeri az örök okkal való, veleszületett egységét, amely minden megjelenésforma forrása". A gazdagság szellemi aspektusának mélyebb megértése jellemzi Wallace D. Wattles könyvét, A meggazdagodás törvényét is. "A meggazdagodás nem a környezet függvénye. A meggazdagodás nem a tehetség kérdése. A meggazdagodásnak semmi köze a takarékossághoz vagy a takarékoskodáshoz." De akkor mihez?

     

    Egyetlen pénztárca sem telik meg önmagától! Az amerikai Robert Collier volt a New Thought mozgalom egyik első sikeres szerzője. Mottója: a megfelelő kívánsághoz hozzátartozik a megfelelő cselekvés is

     

    "Aki bizonyos dolgokat bizonyos módon tesz, akár tudatosan, akár szándéktalanul, az meg fog gazdagodni" - írja. Ezek után pedig részletezi, mit is ért „bizonyos módon" alatt. Fontos elsősorban az, hogy megszabaduljunk a konkurenciában való gondolkodástól, és teremtő gondolkodást sajátítsunk el helyette. Hogy a többiekkel ne harcoljunk, hanem olyan újat és jobbat találjunk ki, ami a haladást szolgálja. "Minél több ember gazdagodik meg, annál rosszabb a többieknek. Minél több ember gazdagodik meg azonban teremtő ereje segítségével, annál jobb a többieknek." Ezenkívül pontosan át kell gondolnunk, mit is akarunk, és a tudatunkban tartanunk a kívánságunkról szóló tiszta szellemi képet.

     

    Szilárdan kell hinnünk a sikerben, minden kétséget félre kell söpörnünk, és kifejleszteni magunkban a hála érzését az iránt, amit kapunk, amit akarunk vagy elérünk. Mert "létezik egy gondolkodó anyag, amelyből minden dolog készült, és amely eredeti állapotában áthatja, kitölti és betölti az univerzum terét. A dolgokat megformálhatjuk gondolatainkban, és ha ezekkel a gondolatokkal formába öntjük a formátlan anyagot, akkor előidézhetjük azoknak a dolgoknak a keletkezését, amelyekre gondolunk". A gondolkodás azonban önmagában nem elég, tennünk is kell érte. "A gondolatok ereje hívja hozzánk azt, amit kívánunk, fogadni pedig megfelelő cselekvéssel tudjuk."

     

    Wattle útmutatásai egyszerűek, beláthatók és értelmesek, és egyfajta belső beállítódást és magatartást írnak le, amely az elérésre szolgál, és ez a döntő. Az ebből következő siker és gazdagság már csak kísérő jelenség. A korai New Thought gondolkodók egyike, Christian D. Larson ebben az értelemben írta: "Ha jó dolgokat kívánsz, önmagadat is jobbá teszed, és a jobb dolgok természetesen találnak rád. De - és ezt ne felejtsd el - a jó dolgok nem engedelmeskednek az erőszaknak." Ebben egyetért minden "Új gondolat" gondolkodó. Számukra a dolog elsősorban az ember önfejlődéséről, önmegvalósításáról és önjobbításáról szól. Nem annyira az anyagi, mint inkább a spirituális növekedésről, amelyet azonban nem aszketizmussal kell elérni, hanem amely összeegyeztethető a jóléttel is. Ezzel a vélekedéssel egyetértett már a római filozófus, Seneca is, aki 2000 évvel ezelőtt azt írta:

     

    1. kép: Rhonda Byrne szerzőként aratott sikert. Könyvével, A Titokkal a bestseller-listák élére került
    2. kép: Oprah Winfrey, a legismertebb amerikai talk-show műsorvezetőnő is tagja a Unitynek, ennek a New Thought mozgalomhoz tartozó csoportnak

     

    "A bölcs a sors semmilyen adományát nem tartja értéktelennek. De nem csügg rajta teljes szívével. A gazdagság olyan módon hat rá és vidítja fel, ahogyan a vitorlázót a kedvező hátszél. Tudja, hogy a szél nem az övé. Hagyjunk azonban fel azzal, hogy a bölcstől irigyeljük a gazdagságot vagy eltiltsuk tőle. A bölcsesség semmiképpen sincs szegénységre ítélve." Seneca az elméletét valósággá is változtatta, hiszen korának egyik leggazdagabb rómaija volt.

     

    A kívánságőrülettől a belső szabadságig

    Manapság a marketingstratégia a filozófusok nyomdokaiba lépett, és a saját céljaira fordítja az ötleteiket. A Titok guruinál a spirituális kevéssé játszik szerepet. A kívánságőrülettől vezéreltetve sokkal inkább álomautókról, álomházakról, álompartnerről és álomszerű gazdagságról és egészségről van szó. És ehhez csak kérni kell, majd elfogadni.

     

    Ezek a guruk gyakran használnak olyan kijelentéseket, mint "mindent megkaphatsz, amit akarsz", és hogy "az emberi lehetőségeknek nincs határuk". Ez már a szellemi szinten is csak részben igaz, a földi szinten pedig teljesen hamis. A földön rendelkezésre álló anyag és energia korlátozott mennyiségű. Éppen ezért kell takarékosan és gondosan bánni vele. Az evolúció mögött rejlő teremtő intelligencia nem véletlenül talált ki egy sor zseniális stratégiát arra, hogy ezt a korlátozott anyagot minél többféle megjelenési formára alakítsa. Mi ehelyett a "gyártani, használni, eldobni" elvét követjük, holott mára egyértelművé vált, hogy a nyersanyagok és ásványi kincsek tartaléka véges, és a fenyegető hiány, illetve az emiatti jajveszékelés még magasabbra hajtja az árakat. Itt újra megmutatkozik, milyen fontos nem a problémára koncentrálni, hanem a megoldásra.

     

     

    A tudattalannak pozitív képekre van szüksége

    A Titoknak abban igaza van, hogy gondolatainkat mindig arra kell összpontosítanunk, amit akarunk, nem arra, amit nem akarunk. Kívánságainkat pozitívan fogalmazzuk meg, igenlés formájában, nem negatívan. Miért szegjük meg mindig a tízparancsolatot? Mert többnyire tiltásokból áll: Ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj, és így tovább. Az ilyen negatív szuggesztiók parancsként hatnak a tudattalanra. Mivel tudattalanunk képekben gondolkodik, a negativitással nem tud mit kezdeni. Mert hogyan is képzelhető el képszerűen mondjuk az, hogy Ne ölj? Elképzelünk egy gyilkosságot, majd áthúzzuk piros vonallal? A tudattalan csak a képet látja, az áthúzást nem, és az üzenetből csak az ölés marad meg, aminek az emberiség évezredek óta engedelmeskedik is.

     

    A vállalkozó Charles Haanel számtalan könyvben adta közre tapasztalatait. Számára a siker testi és szellemi lazítás nélkül elképzelhetetlen volt

     

    Érdemes tehát tartani magunkat a következőhöz: soha ne a nem akartra, a nem kívántra gondoljunk, hanem mindig a kívánt alternatívára koncentráljunk. "Nem akarok megbukni a vizsgán" - ez helytelen megfogalmazás. A helyes így szól: "Át fogok menni a vizsgán!" És megerősítésként még hozzáfűzhetjük: "Megérdemlem, hogy átmenjek a vizsgán (mert sokat tanultam). Képes vagyok levizsgázni (mert tudok mindent, amit kell), és magától értetődően és biztosan átmegyek." Ha mindemellett még arra is képesek vagyunk, hogy a gondolatokat lelkesedéssel és hálával töltsük meg, erős hátszéllel megyünk vizsgázni, és jók az esélyeink. Aki viszont attól fél, hogy megbukik, az ugyanilyen erejű ellenszelet gerjeszt, és jelentősen csökkenti az esélyeit.

     

     

    A gondolatok és a szavak olyanok, mint a magvak

    A Titokban tehát nem az alapgondolat - a gondolatoknak teremtő erejük van - a problematikus, hanem a túlzások és az anyagi szempontok egyoldalú hangsúlyozása. Például akkor, amikor ilyenek hangzanak el benne: "A világegyetemnek nincsen szüksége időre ahhoz, hogy megvalósítsa, amit akarunk. Egy eurót megteremteni ugyanolyan egyszerű, mint egymillió eurót." Való igaz, hogy a gondolatok és a szavak olyanok, mint a magvak. Amit elvetünk, azt fogjuk learatni. De a vetés és az aratás között eltelő idő igen eltérő hosszúságú lehet. Ha zsázsát vetek, már néhány nap múltán leszedhetem a termést. Ha viszont makkot vetek el, akkor sok évtizedbe telik, mire a fa termőre fordul. Sok dolognak időre van szüksége, és ezt meg is kell adnunk.

     

    Ami pedig a gyors pénzt illeti, lehetünk ugyan egyik napról a másikra milliomosok, például tőzsdei spekulációval, de ilyesmivel nemcsak sokat nyerni, hanem sokat veszíteni is lehet. A pénz ugyanis nem szaporodik magától, még ha néha úgy is néz ki.

     

    A "semmiből nem lesz semmi" kozmikus törvény, és felette áll a vonzás törvényének is. Természetesen elvben bárki lehet milliomos, de nem mindenki egyforma módon. A pék akkor lehet milliomos, ha saját sütödét működtet, nem akkor, ha maga süti a zsemlét. De a sütödében megint csak sok péknek kell dolgoznia, akik szintén nem lesznek milliomosok. Az utcaseprő nem lehet milliomos, ha kukaürítéssel tengeti a napjait, csak akkor, ha saját szemétszállító vállalatot alapít. Egy olyan vállalatot, ahol sok szemetesember dolgozik, kevés pénzért. Sok egyszerű munka van, amit egyszerűen kell elvégezni. De ha mindenkinek olyan sok pénze van, hogy ilyesmire nem akar vállalkozni, akkor ki fogja elvégezni ezeket a feladatokat? Ha újra mindent magunknak kell megcsinálnunk, akkor mi végre van sok pénzünk?

     

     

    A sikeres vizsgához így hangozhat a megerősítés: „Megvan a képességem arra, hogy átmenjek a vizsgán, mert mindent tudok, ami ehhez szükséges
     

     

    Konfucius már régen megmondta, mi az egyszerű és praktikus megoldás azok számára, akik nem akarnak többet dolgozni: "Válassz olyan hivatást, amit szeretsz, és akkor soha többé egyetlen napot nem kell majd dolgoznod életedben."

     

    A Titok az univerzumot Alladin csodalámpájához hasonlítja: csak kívánnunk kell valamit, és máris megkapjuk, a "kívánságod számomra parancs" mottó jegyében. Hogy az univerzum valóban így működik-e, az több mint kétséges. A "csak kívánnod kell" elv szószólói mindig csak a sikerekről számolnak be, ami érthető is, hiszen a kudarcok csak a kételkedést keltenék fel az emberekben, holott már Paracelsus megmondta: a kételkedés széttöri a művet. Így nehéz megállapítani azt, ami valóban történik, de mindenesetre a tapasztalat azt mutatja, hogy nem minden kívánságunk teljesül. Másfelől viszont valóban létezik egy olyan szolgálatkész szellem, amely követi minden parancsunkat, és amely bennünk magunkban található: ez a tudattalanunk.

     

     

    Igazolást ad a placébókutatás

    A francia gyógyszerész és filozófus, Emil Coué már a XIX. század végén felismerte: "Ha félünk egy betegségtől, az azt jelenti, hogy előidézzük azt." És ki is talált egy megfelelő megerősítést, amely nagyon sikeressé és az egész világon ismertté tette: Mindennap, minden tekintetben jobban és jobban érzem magam.

     

    A folyamat ugyanis hál' istennek fordított irányban is működik. Tudattalanunk segítségével gondolatok és elképzelések útján nemcsak beteggé, hanem újra egészségessé is tehetjük magunkat. Erről ezt írta Paracelsus, a középkor nagy orvosa és a holisztikus orvoslás úttörője: "A szellem a mester, a képzelet a szerszáma, és a test a formálandó anyag. A test betegségei meggyógyíthatók gyógyszerekkel vagy a szellem hatalmával, amely a lelken keresztül hat." Néhány évszázaddal Paracelsus előtt pedig így vélekedett a német misztikus, Eckehart mester: "A lélek elképzelései erőteljesebben hatnak a testre, mint az orvos és orvosságai."

     

    Gondolataink és képzeteink erejét kellene arra használnunk, hogy életünket pozitívra programozzuk. Mert csak aki belsőleg is el tud lazulni, annak van esélye arra, hogy elérje a célját

     

    A modern placébókutatás is bebizonyította ezt. A placébó olyan hatóanyag nélküli készítményeket jelöl, amelyeket a páciens abban a hiszemben vesz be, hogy rendkívül hatásos gyógyszert kapott. A legtöbb esetben valóban beáll a várt gyógyulás, hiába nem tartalmaz a szer semmiféle hatóanyagot.

     

    A vizsgálatok kimutatták, hogy a placébó az esetek 40 százalékában ugyanolyan hatékonyan elmulasztja a fájdalmat, mint a morfium. Egy londoni kórházban egy vizsgálat során az orvostanhallgatók egyik fele kékre színezett placébótablettát kapott, a másik fele pirosat. Bár a diákok előzetesen sokat tanultak már a placébóhatásról, sokan mégis azt vallották, hogy a piros élénkítőleg hatott rájuk, míg a kék megnyugtatólag. Az amerikai Penn State gyerekkórház orvosai átfogó vizsgálatban bizonyították be, hogy a gyerekeknél ugyanolyan hatékony volt a placébó, mint a köhögés elleni szer. Javította az alvásukat, csökkentette az éjszakai köhögésrohamokat, méghozzá ugyanolyan hatékonyan, mint a valódi hatóanyagok.

     

    A placébóeffektus még műtéteknél is működik. Egy amerikai kísérlet során a páciensek egy részét standard módon operálták meg enyhe térdízületi kopással, míg másoknál csak szimulálták a műtétet vágással és varratokkal. Két évvel később mindkét csoport 90 százaléka elégedett volt az eredménnyel, sőt a csak színlelt módon megoperált pácienseknél magasabb volt a fájdalom nélkül élők aránya. Egy másik vizsgálatban enyhe furatot készítettek Parkinson-kóros betegek koponyájába, ám mivel az illetők azt hitték, sejtterápiában részesültek, a tüneteik javultak. Azt is több vizsgálat bebizonyította, hogy a placébó depressziósoknál pozitívan befolyásolja a szerotonin-anyagcserét. Hasonlóképpen igazolható a placébóhatás a hormonanyagcserében és az immunrendszer működésében is.

     

    Hogy gyorsan meggazdagodjanak, sokan spekulálnak a tőzsdén, játszanak a lottóval vagy a ruletten. De Aladin csodalámpája csak a mesékben létezik

     

    A szakemberek szerint az agyban megváltozik valami, ha hiszünk. Ugyancsak megváltozik valami az agyban, ha félünk. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a pszichikai folyamatoknak megvan a maguk biológiája, és ezt változtatja meg a placébó. Más szavakkal a gondolatok és képzetek valóban ható erők. A gyógyulásban való hit pedig beindítja a test saját gyógyító erejét.

     

    Hogyan indul be az öngyógyulás?

    A betegséget minden esetben a természetes öngyógyító erők űzik el, a terapeuta segítségével vagy a nélkül. Itt vethetjük be a legjobban és legbiztosabban szellemi erőinket, méghozzá szuggesztiók vagy igenlő formában megfogalmazott megerősítések formájában.

     

    A mondatok legyenek pozitívak, jelen idejűek, személyesek és hihetőek. Rendszeresen ismételgessük, a legjobb, ha meditatívan ellazult szellemi állapotban vagyunk ilyenkor. Olyan érzések kísérjék, mint öröm vagy lelkesedés, mivel ezek erősítik az erejüket. Hasonló megerősítő erejük van a kívánt dolog minél tisztább, képszerű elképzelésének.

     

    Ebből a szempontból nézve önmagunkon dolgozni értelmesebb feladatnak tűnik, mint anyagi javakat hajszolni. A gazdagság amúgy is relatív. Ahogyan az Ószövetség fogalmazott, sokan szegények sok javuk ellenére, és sokan gazdagok, bár szegénységben élnek. A gazdagok közé számító Seneca pedig szintén azt írta: "A valódi gazdagság, amely nem ver bilincsbe, belül található, és onnan is ered. Azt jelenti ez, hogy kerülnünk kell a külső gazdagságot? Egyáltalán nem, csak azt jelenti, hogy ne váljunk a rabszolgájává a gazdagságnak, s ne függjünk tőle. A bölcs a gazdagságot puszta eszköznek tekinti, nem célnak. Hogy a gazdagság és a boldogság kizárják-e egymást, vagy egységet alkotnak, az a bölcsesség és a valódi életművészet kérdése."

     

     

    Az élet legfontosabb célja

    Egy dolog biztos: egy napon meghalunk, és akkor úgy fogjuk elhagyni ezt a világot, ahogyan beléptünk: meztelenül. És mindazokat az anyagi javakat, amelyeket életünk során összegyűjtöttünk, az aranyat és az ékszereket, a házakat és a földeket, a hatalmat és a befolyást, itt kell hagynunk. Kitapétázhatjuk a koporsónkat százdollárosokkal, de egyetlen centet sem vihetünk magunkkal a másvilágra.

     

    Placébóvizsgálat orvostanhallgatókkal: a hatóanyag nélküli szerek ugyanúgy hatnak, mint a valódi tabletták

     

    Vajon ez lehet az életünk valódi célja? Összegyűjteni valamit, amit egészen biztosan itt kell hagynunk? Aligha. Ha megnézzük a természetet, világosan látszik, hogy valamennyi élőlény abban látja élete elsődleges célját, hogy önmagát minél jobban kifejezésre juttassa, kibontakoztassa, megvalósítsa. És egyetlen élőlény sem akar más lenni, mint ami - kivéve az embert.

     

    Légy, aki vagy, fejleszd ki, amit adottságként kaptál, növekedj, virágozz és valósítsd meg önmagad, a magad módján, ahogyan képes vagy rá - ez a legelső és legfontosabb cél. Utána jön a második: játszd el a szerepedet az egész keretén belül, amelynek része vagy. Teljesítsd a feladatodat, járulj hozzá a hatalmas műhöz, amelyet evolúciónak nevezünk, vagy teremtésnek, vagy egyszerűen földi életnek.

     

    A gondolatok valóban hatásos erők. Ebben áll a nagy titok, és ebben, minden túlzása ellenére, A Titoknak igaza van. Gondolataink, képzeteink, kívánságaink és félelmeink révén dolgokat, eseményeket és embereket vonzunk magunkhoz, vagy tartunk távol magunktól. Hogy ez hogyan és miért történik, arról jelenleg legföljebb csak feltételezéseink vannak. De akármiért történik is, fontos megtanulnunk, hogy a gondolataink jelentette eszközzel tudatosan és céltudatosan bánjunk.

     

    Más szemszögből nézve viszont világos, hogy nem minden kívánság teljesülhet. Nyilvánvalóan valamiféle felsőbb intelligencia dönti el, hogy bizonyos dolgok bizonyos időben jót tesznek-e nekünk vagy sem, vagy konfrontáltat olyan kihívásokkal, amelyek ugyan kényelmetlenek, de belső növekedésünket szolgálják. Mert ahogyan testünk izmai, úgy szellemünk "izmai" is az ellenállással szembeszegülve fejlődnek. És bizonyára annak is van értelme, ha valamennyi kívánságunkat szemügyre vesszük, vajon valódi kívánságok-e, vagy rejlik mögöttük valami, amit egyszerűbben és jobban elérhetünk más úton.

     

    Ha azon fáradozunk, hogy több harmóniát hozzunk a világba, akkor megkönnyítjük a saját és mások életét

     

    Mindenekelőtt azonban arra kell ügyelnünk, hogy ne jusson szóhoz a bírvágy, mert annak soha nincs jó vége. Ne felejtsük el a régi mesét a halászról és a feleségéről, akik mindig többet akartak, akárcsak az amerikai összeomlott ingatlanpiac szereplői. Ezek azonban olyan tapasztalatok, amelyeket mindenkinek saját magának kell megszereznie.

     

    "A világ sem nem tökéletes, sem nem tökéletlen, hanem olyan, amilyenné tesszük" - írta Seneca. Elsőként tehát azt kell eldöntenünk, hogy az életet egyszerűen csak elszenvedjük vagy alakítani akarjuk - gondolataink és tetteink révén. És meg kell fontolnunk, milyen irányba akarunk haladni. Ha elfogulatlanul szemléljük az evolúciót, világossá válik, hogy sok dolog növekedett, például az intelligencia, az érzelmiség, a szépség és az önmeghatározás.

     

    Ha azonban arra is szánunk fáradságot, hogy jobban kifejlesszük magunkban a tudatosságot és a szeretet képességét, valamint nagyobb mértékben vállaljuk a felelősséget, akkor ugyanabba az irányba mozdulunk el, mint az evolúció. És ha ehhez segítséget nyújt a vonzás törvénye, akkor semmi nem szól az ellen, hogy alkalmazzuk.

     

     

    Mi tulajdonképpen az Új gondolat?

    A New Thought, azaz az Új gondolat mozgalom mögött rejlő filozófiát általában panteizmusként írják le, ami annyit jelent: minden Istenben van, minden Istenből van, minden maga Isten. Ez a felfogás igen régi, és logikus megfontolásból ered.

     

    A szótár Isten fogalmát úgy határozza meg, mint „a legfőbb lény”, és ez csak egyetlen lehet. A legfőbb lény fölött nem lehet más lény, mivel akkor nem ez lenne a legfőbb. Ebből adódik a következtetés, hogy a legfőbb lénynek végtelennek is kell lennie. Mert ha valahol lenne egy vég, akkor azt valami másnak kellene körülvennie, és akkor ez a más nagyobb lenne, és akkor a legfőbb lény már nem lenne a legfőbb.

     

    A sikeres emberek mindig szilárdan hittek a sikerükben, és senkinek nem hagyták, hogy letérítse őket az útjukról

     

    Ha ez végtelen, akkor mindenütt jelen levőnek is kell lennie. Mert ha lenne egy olyan hely, ahol ez nem fordul elő, akkor nem volna végtelen. Mivel végtelen, a legfőbb lénynek öröknek is kell lennie, mert ahogyan nincs vége, úgy nincs kezdete sem.

     

    A kezdet és a vég határok. És a végtelennek magától értetődően határtalannak kell lennie, különben véges volna. Végtelen, örök, mindent átfogó, mindenütt jelen lévő – ezek joggal az Isten klasszikus attribútumai.

     

    És ebből következik: minden, ami létezik, egyfajta szempont, egyfajta kifejezése az isteni lénynek, minden isteni. És ezzel az isteni lét nem kiváltság többé, hanem magától értetődő dolog. Minden ember, de minden dolog és minden lény tehát része az isteni anyagnak, az isteni energiának és az isteni szellemnek, amely ebben az egészen különleges egyéni alakban kifejezésre jut.

     

    Ez olyan nézőpont, amelyet először meg kell emészteni. De éppen a mindenütt jelen lévő isteni révén az ember a maga legmélyebb bensőjében találja meg az isteni szellemhez vezető utat. Ő is, ahogyan Jézus, elmondhatja: „Én és az Atya egyek vagyunk.”

     

    Ennek a felfogásnak a legkorábbi megnyilvánulásaival az ősi indiai filozófiában találkozhatunk, később pedig az antik görög és római filozófusoknál. „Csak egy napfény van, akkor is, ha a tárgyak ezerféle irányba vetik szét. Ugyanígy csak egy istenség van, ha millió formában nyilvánul is meg, és csak egy lélek, ha megszámlálhatatlan lényben jelenik is meg és hat. Mert minden egy” – írta például a római császár és filozófus, Marcus Aurelius Antonius.

     

    Minden kultúra misztikusai ugyanezt a felfogást árulták el, és ezért gyakran üldözték őket az ortodoxok. Akárcsak a reneszánsz idején Giordano Brunót, aki olyan holografikus világképet vallott magáénak,amelyben az egész – tehát Isten – újra feltalálható minden egyes részletben. Az ilyen és hasonló nézeteiért halt máglyahalált Bruno 1600-ban Rómában. A németalföldifilozófusnak, Spinozának több szerencséje volt, mert zsidó hittársai csak kiátkozták. Attól kezdve viszont lencsecsiszolóként kellett megkeresnie a kenyérrevalót.

     

    A  romantika német írói és költői is ugyanezt a világképet követték. Hála későbbi születésüknek, elődeiknél kevésbé fenyegette a felfogásuk az életüket vagy a munkájukat. Közéjük tartozott Goethe, Schelling, de mindenekelőtt Schlegel, aki azt írta: „Minden ott van az egyben, és az egy minden. Ez minden idea elve, és minden elv ideája.”

    M. L.
    XIV. évfolyam 12. szám

    Címkék: a gondolat ereje, a siker titka, vonzás

      Aktuális lapszámunk:
      2019. június

      A korábbi lapszámaink tartalmának megtekintéséért kattintson IDE.